Építészkereső
Emberek
Nézőpontok
Közélet, hírek
Programok
Fenntarthatóság
Épületek
Helyek
Design
Épülettervek
Technológia
Szűrés Szűrés Szűrés
Videó Videó Archívum Archívum Térkép Térkép
Keresés Keresés
Eseménynaptár Pályázatok Állás Térkép
Dossziék Videók Jogsegély Impresszum
MÉD –
Média Építészeti Díja
Videó Archívum Térkép

Emberek

Nézőpontok

Közélet, hírek

Programok

Fenntarthatóság

Épületek

Helyek

Design

Épülettervek

Technológia

Eseménynaptár Pályázatok Állás
Térkép Jogsegély MÉD

Támogass!

Egyszeri/havi támogatás:
Támogatás összege:
Ft
Kérjük, minimum 500 forinttal
támogasd az Építészfórumot.
Oké, de miért támogassam?
TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSSAL

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

Bankszámlaszám:
16200106-11528744

IBAN:
HU79162001061152874400000000

SWIFT:
HBWEHUHB

Euró utalás

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

IBAN:
BE60 9670 0946 7970

Swift kód:
TRWIBEB1XXX

Impresszum Kapcsolat Épület tervek beküldése Média ajánlat Adatkezelés Szerzői jogok Partnerek/
Támogatók

HU ISSN 1586-409X

Alapítók:
Vargha Mihály és
Pásztor Erika Katalina

© 2000-2023
Építészfórum

Webdesign: SUBMACHINE

Webfejlesztés: Leogroup

Nézőpontok/Vélemény

Andezitből épült üdülővárosok a Mátra tetején

1/28

A Mátra bányáiban kitermelt építőanyagok egyik legismertebb gyűjteménye a gyöngyössolymosi Szent Miklós templom tornya, amelynek több mint 600 éves falai a különféle sötét andezitek mellett nagyrészt a világosabb, puhább riolittufából épültek.

Hirdetés
?>
A Mátra bányáiban kitermelt építőanyagok egyik legismertebb gyűjteménye a gyöngyössolymosi Szent Miklós templom tornya, amelynek több mint 600 éves falai a különféle sötét andezitek mellett nagyrészt a világosabb, puhább riolittufából épültek.
?>
A Mátra korai turizmusának központja a hegység déli lejtőjén fekvő Mátrafüred volt. Az itteni dombtetőn 1900-ban épült meg a könnyen megközelíthető Kozmády-kilátó, ma a vidék egyik jelképe.
?>
Az első világháború után az addig jóformán ismeretlen Kékestető lett az ország legmagasabb csúcsa. Csonka László, építőipari cégvezető 1927-ben látott neki a hegytető erdejében egy modern klimatikus gyógyhely és szanatórium létrehozásának.
?>
Az Miskolczy László tervezte épület az ország első gyógyszállójaként kezdte meg a működését. 1938-ban egy második szárny építésével a férőhelyek száma közel duplájára, 270-re nőtt. Jelenleg részben hotel, részben szanatórium, de télen zárva tart.
?>
A szanatórium 1956 utáni fejlődése nyomán szükség lett egy különálló orvos, és nővérszállóra is, ami 1972-re készült el, a régi épületegyüttes alatti erdőben, Schőmer Ervin és a Középülettervező Vállalat tervei szerint.
?>
A mintegy hetven, többnyire kétágyas szoba mindegyike saját erkéllyel épült. Később a dolgozók gyerekei számára egyetlen tanteremből álló iskola is épült mellette.
?>
A 986 méter magasságban, évek óta elhagyottan álló épület sorsa lassan rendeződni látszik, az elmúlt években új nyílászárókat és szigeteléseket kapott. Egyelőre továbbra is üresen, de jó állapotban várja a hasznosítást.
?>
Az 1014 méter magas hegytetőn 1958 óta áll az egykori Távközlési Kutatóintézet átjátszóállomása számára épült, mintegy ötven méteres torony, ami többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját.
?>
A szomszédos telken 1981-re készült el az új, 180 méter magas adótorony, így a korábbi építmény fokozatosan elvesztette a funkcióját. A 2000-es években még turistaszálló működött benne, ma már nem látogatható.
?>
Bárki számára nyitott azonban az új torony alsó gépészeti helységében utólag berendezett bisztró, hazánk három, adótoronyban kialakított, körpanorámás vendéglátóhelyének egyike; a másik kettő a pécsi Misina, és a zalaegerszegi Bazitai tornyokban működik.
?>
Az adótornyok tövében, szintén kihasználatlanul, de ép, eredeti állapotban áll a szanatórium orvosi szállója.
?>
A szomszédos kis-Kékes 1012 méteres csúcsán évek óta elhagyottan omladozik a Csonka-villa. A szanatórium építtetőjének otthona, a lengyel Bochiak Jan építész alkotása, 1944-es elkészülte után már nem tölthette be az eredeti funkcióját.
?>
A hegység fő gerincének közlekedési csomópontjában fekvő Mátraháza is az 1920-as évek után alakult ki. A postahivatal épülete ma is eredeti formájában áll.
?>
Ugyancsak patinás a szomszédos telken, az 1940-es években épült egykori erdészlak. A háttérben Medgyaszay István 1927-re megépült egyedi formájú turistaszállója, a Pagoda.
?>
Az erdészlak épülete 1948-tól a hegyi autóbuszjáratokat működtető Mávaut irodája, majd 1985-től dolgozói -és turistaszállóként működött. 2012-re az utóbbi funkció kedvéért egy új szárnnyal bővült, az eredeti épület ma ismét a közlekedést szolgálja.
?>
A mai Volánbusz kezelésében álló épület földszintjén mutatós váróteremben pihenhetnek a buszra váró utasok.
?>
Közvetlenül Mátraháza alatt, az itteni szanatórium számára is épültek különálló személyzeti szállások 1959-62 között. A három épületből álló miniatűr lakótelepen eredetileg élelmiszerbolt, bölcsőde és óvoda is helyet kapott.
?>
Kékestetővel szemben az itteni épületeket folyamatosan használják, a személyzet mellett másodlagosan a turisták számára is nyitva álltak, a járvány alatti látogatási tilalom előtt.
?>
A hegység második legmagasabb hegycsoportja, a Galyatető, ahol 1939-re készült el az állami tisztviselők szállodája, ismertebb nevén a Nagyszálló, Márovics Andor tervei szerint. Később SZOT-üdölő, majd négycsillagos welness-szálló működött benne.
?>
Az elmúlt években Hungest Hotel Galya néven működő szálloda a járvány idején bezárt, tulajdonosa 2021-ben eladta. Jelenleg üresen áll, de a korábbi népszerűsége alapján talán nem marad sokáig így.
?>
Az elvesző szállások mellett egyedi sikertörténet a hotel személyzeti épületének sorsa, amely 2015-ben modern turistaházként született újjá, az akkor induló állami turistaház-felújítási program mintaprojektjeként.
?>
A Nartarchitects által tervezett átépítés során az épület alapterülete is jelentősen nőtt. Az új, modern részek mindenhol látványosan elkülönülnek az eredetiektől.
?>
Elsősorban a galyatetői nagyszálló vendégei számára, azzal együtt épült a közeli templom, amelyet a környékre rendszeresen utazó Kodály Zoltán is rendszeresen meglátogatott; az utókor az itteni utcát róla nevezte el.
?>
A vasárnap délutáni miséken kívül is rendszeresen nyitva tartó belső tér.
?>
A festett üveg ablakok, a kor számos más templomához hasonlóan, ezúttal is Sztehlo Lili iparművész munkái.
?>
A galyatetői út mellett áll az egykori útkaparói ház, a kilencven éve épült, szilárd burkolat nélküli országút karbantartóinak raktár, és pihenőhelye. Az összedőléshez közel álló házat az önkormányzat 2019-ben felújította.
?>
A Galyatető vonulatának nyugati végén, Mátraszentistván határában áll a Szent István templom, amelyet a falu gyülekezete a közeli Mátraszentimre és Mátraszentlászló lakosaival közösen építtetett, az útikalauzokban ma is Három falu temploma néven szerepel
?>
A templom régies falainak látványa csalóka lehet, hiszen 1942-re épült meg, Hevesy Sándor egri főépítész tervei szerint, tehát a környék egyik legfiatalabb, nagy épülete. Csak a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.
1/28

A Mátra bányáiban kitermelt építőanyagok egyik legismertebb gyűjteménye a gyöngyössolymosi Szent Miklós templom tornya, amelynek több mint 600 éves falai a különféle sötét andezitek mellett nagyrészt a világosabb, puhább riolittufából épültek.

Nézőpontok/Vélemény

Andezitből épült üdülővárosok a Mátra tetején

2022.02.12. 12:11
1/28

A Mátra bányáiban kitermelt építőanyagok egyik legismertebb gyűjteménye a gyöngyössolymosi Szent Miklós templom tornya, amelynek több mint 600 éves falai a különféle sötét andezitek mellett nagyrészt a világosabb, puhább riolittufából épültek.