A Mátra bányáiban kitermelt építőanyagok egyik legismertebb gyűjteménye a gyöngyössolymosi Szent Miklós templom tornya, amelynek több mint 600 éves falai a különféle sötét andezitek mellett nagyrészt a világosabb, puhább riolittufából épültek.
A Mátra korai turizmusának központja a hegység déli lejtőjén fekvő Mátrafüred volt. Az itteni dombtetőn 1900-ban épült meg a könnyen megközelíthető Kozmády-kilátó, ma a vidék egyik jelképe.
Az első világháború után az addig jóformán ismeretlen Kékestető lett az ország legmagasabb csúcsa. Csonka László, építőipari cégvezető 1927-ben látott neki a hegytető erdejében egy modern klimatikus gyógyhely és szanatórium létrehozásának.
Az Miskolczy László tervezte épület az ország első gyógyszállójaként kezdte meg a működését. 1938-ban egy második szárny építésével a férőhelyek száma közel duplájára, 270-re nőtt. Jelenleg részben hotel, részben szanatórium, de télen zárva tart.
A szanatórium 1956 utáni fejlődése nyomán szükség lett egy különálló orvos, és nővérszállóra is, ami 1972-re készült el, a régi épületegyüttes alatti erdőben, Schőmer Ervin és a Középülettervező Vállalat tervei szerint.
A mintegy hetven, többnyire kétágyas szoba mindegyike saját erkéllyel épült. Később a dolgozók gyerekei számára egyetlen tanteremből álló iskola is épült mellette.
A 986 méter magasságban, évek óta elhagyottan álló épület sorsa lassan rendeződni látszik, az elmúlt években új nyílászárókat és szigeteléseket kapott. Egyelőre továbbra is üresen, de jó állapotban várja a hasznosítást.
Az 1014 méter magas hegytetőn 1958 óta áll az egykori Távközlési Kutatóintézet átjátszóállomása számára épült, mintegy ötven méteres torony, ami többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját.
A szomszédos telken 1981-re készült el az új, 180 méter magas adótorony, így a korábbi építmény fokozatosan elvesztette a funkcióját. A 2000-es években még turistaszálló működött benne, ma már nem látogatható.
Bárki számára nyitott azonban az új torony alsó gépészeti helységében utólag berendezett bisztró, hazánk három, adótoronyban kialakított, körpanorámás vendéglátóhelyének egyike; a másik kettő a pécsi Misina, és a zalaegerszegi Bazitai tornyokban működik.
Az adótornyok tövében, szintén kihasználatlanul, de ép, eredeti állapotban áll a szanatórium orvosi szállója.
A szomszédos kis-Kékes 1012 méteres csúcsán évek óta elhagyottan omladozik a Csonka-villa. A szanatórium építtetőjének otthona, a lengyel Bochiak Jan építész alkotása, 1944-es elkészülte után már nem tölthette be az eredeti funkcióját.
A hegység fő gerincének közlekedési csomópontjában fekvő Mátraháza is az 1920-as évek után alakult ki. A postahivatal épülete ma is eredeti formájában áll.
Ugyancsak patinás a szomszédos telken, az 1940-es években épült egykori erdészlak. A háttérben Medgyaszay István 1927-re megépült egyedi formájú turistaszállója, a Pagoda.
Az erdészlak épülete 1948-tól a hegyi autóbuszjáratokat működtető Mávaut irodája, majd 1985-től dolgozói -és turistaszállóként működött. 2012-re az utóbbi funkció kedvéért egy új szárnnyal bővült, az eredeti épület ma ismét a közlekedést szolgálja.
A mai Volánbusz kezelésében álló épület földszintjén mutatós váróteremben pihenhetnek a buszra váró utasok.
Közvetlenül Mátraháza alatt, az itteni szanatórium számára is épültek különálló személyzeti szállások 1959-62 között. A három épületből álló miniatűr lakótelepen eredetileg élelmiszerbolt, bölcsőde és óvoda is helyet kapott.
Kékestetővel szemben az itteni épületeket folyamatosan használják, a személyzet mellett másodlagosan a turisták számára is nyitva álltak, a járvány alatti látogatási tilalom előtt.
A hegység második legmagasabb hegycsoportja, a Galyatető, ahol 1939-re készült el az állami tisztviselők szállodája, ismertebb nevén a Nagyszálló, Márovics Andor tervei szerint. Később SZOT-üdölő, majd négycsillagos welness-szálló működött benne.
Az elmúlt években Hungest Hotel Galya néven működő szálloda a járvány idején bezárt, tulajdonosa 2021-ben eladta. Jelenleg üresen áll, de a korábbi népszerűsége alapján talán nem marad sokáig így.
Az elvesző szállások mellett egyedi sikertörténet a hotel személyzeti épületének sorsa, amely 2015-ben modern turistaházként született újjá, az akkor induló állami turistaház-felújítási program mintaprojektjeként.
A Nartarchitects által tervezett átépítés során az épület alapterülete is jelentősen nőtt. Az új, modern részek mindenhol látványosan elkülönülnek az eredetiektől.
Elsősorban a galyatetői nagyszálló vendégei számára, azzal együtt épült a közeli templom, amelyet a környékre rendszeresen utazó Kodály Zoltán is rendszeresen meglátogatott; az utókor az itteni utcát róla nevezte el.
A vasárnap délutáni miséken kívül is rendszeresen nyitva tartó belső tér.
A festett üveg ablakok, a kor számos más templomához hasonlóan, ezúttal is Sztehlo Lili iparművész munkái.
A galyatetői út mellett áll az egykori útkaparói ház, a kilencven éve épült, szilárd burkolat nélküli országút karbantartóinak raktár, és pihenőhelye. Az összedőléshez közel álló házat az önkormányzat 2019-ben felújította.
A Galyatető vonulatának nyugati végén, Mátraszentistván határában áll a Szent István templom, amelyet a falu gyülekezete a közeli Mátraszentimre és Mátraszentlászló lakosaival közösen építtetett, az útikalauzokban ma is Három falu temploma néven szerepel
A templom régies falainak látványa csalóka lehet, hiszen 1942-re épült meg, Hevesy Sándor egri főépítész tervei szerint, tehát a környék egyik legfiatalabb, nagy épülete. Csak a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.
