Anjou Ház

Építészet: Puhl Antal DLA, Ybl-díjas építész, címz. egyetemi docens; Dobrányi Ákos, okl. építészmérnök

Építészeti műleírás

A helyszín
A tervezési helyszín a Budai vár területén - az Országház utca északi végén, az Anjou sétány két sarkán - található. Észak felől (Rózsadomb, Moszkva tér, Ostrom utca) nézve baloldalt a Bécsi kapu mellett kimagaslik a levéltár különálló tömege. E mellett épül fel az Elektromos Művek modern épülete, melyhez zártsorúan kapcsolódik az Országház u. 33. számú ház. Ezzel szemben, a 34. sz. házhoz a Hadtörténeti Múzeum épülete csatlakozik az utcán egyemeletes, hátrébb több szintes épületrésszel. Ezután újra egy cezúra következik, majd az Anjou sétány nyugati oldalán a Múzeum nyugodt tömegű épületszárnya fordul át a Tóth Árpád sétányra.

Az Országház utca 34. sz. műemlék szárnya a Kapisztrán téri épület homlokzatát folytatja. A rendezési tervnek, a bontási engedélynek valamint a műemléki szakvéleménynek megfelelően a sétány felé eső, utólag épített, keskenyebb traktusmélységű szárnyát lebontjuk, de a jelenlegi homlokzattal építjük vissza.

A 33. számú házhoz dél felől földszintes és egyemeletes műemléki épületek kapcsolódnak. A rendezési terv a fentiekben leírt eltérő adottságú telkekre egységes - a műemléki épületszárnynál 1, 5 m-rel magasabb - beépítést határoz meg.

Beépítés, külső megjelenés
Az általunk tervezett beépítés lényege, hogy az Országház utca két oldalát két hosszanti épületszárny zárja le. Ezek bütüje a bástya fölött megjelenik és határozott indítást ad az Országház utcának.

Az Anjou bástya felé az épületek az utcaképnek megfelelően - de betartva a rendezési terv korlátozását - tagoltabbak. A 33. számú ház végig azonos párkánymagassággal csatlakozik a mellette levő modern épülethez. A 34. számú háznál a műemlék épület bütüje és a Hadtörténeti Múzeum alacsonyabb homlokzatához kapcsolódó alacsonyabb épületrész közé egy magasabb, közel négyzet alaprajzú épületszárny ékelődik. Ezt a megoldást indokolja az is, hogy a nagymélységű telek nem építhető be a hagyományos keretes módon, mert a hátsó tűzfalon az Önkormányzat ablakai nyílnak.

A 33. számú épület udvarán külön toronyszerű épületben kap helyet a lépcsőház. Mivel lehetséges, hogy ezen az oldalon sokáig nem fog hozzáépítés készülni, illetve ha készül, az alacsonyabb lesz, a torony hivatott oldani a ház ezen oldalának tűzfalszerű megjelenését is.

A két épület pinceszintje a sétány felől földszintként fogható fel. Ennek ellenére egy viszonylag egységes rusztikus falat terveztünk, melyen, mint "bástyafalakon" állnak az épületek. A falon megjelenő lőrésszerű nyílások, kapuszerű bejáratok, fa ajtók mind egy várfalra (támfalra) kívánnak utalni. A fal anyaga bár szerelt jellegű, nagyméretű rusztikus kövekből áll. Ezt a követ használjuk az Országház utca 33-nál lábazati magasságig. Ebben a támfalban, illetve ennek a részeként érkezik meg az Országház utcából az Anjou sétányra levezető lépcső, illetve rámpa is.

---

---

Mind az Országház utca 33. sz. épület, mind pedig az Országház utca 34.sz épület az Anjou bástya felől nézve így egy "teraszon" áll. A faltól az épületek az országház utca szintjén lévő beépítéssel kommunikálva elmozdulnak, s a fal síkja, illetve a "támfal" síkja közti területen tetőteraszok alakulnak ki, emlékeztetve a hajdan itt lévő kertekre.

A 33. sz. épület Országház utca felőli homlokzata szigorú raszterével (az ablaktengelyek a 34.sz épület nyílástengelyeire kívánnak válaszolni) a Várnegyed ezen területének klasszicista, szigorúbb hangulatához kíván igazodni. Két szint magasságig matt-csiszolt mészkő burkolat készül.

Az épületek funkcionális leírása
Az Országház u. 33. és 34. számú épület két külön is működőképes önálló lakóépület összesen 52 kis és nagyméretű lakással. Az épületek bejárata az Országház utcáról nyílik, de mindkét ház kapcsolatban van a Lovas úton tervezett mélygarázzsal. A 33. sz. épület zárt oldalfolyosós rendszerű, egy lépcsőházzal és lifttel, míg a 34. sz. épület a fogatolt és a középfolyosós ház kombinációja egy lépcsőházzal és egy lifttel, mely az a garázzsal összekötő alagút szintjéig lemegy.

A mélygarázsból egy földalatti folyosón lehet eljutni a 34. sz. épület pincéjébe. A 33. és 34.sz. épületeket az Országház utca alatt egy "romkertként" is működő átjáró köti össze. Ennek a teteje az utca szintjén részben üvegezett, így a föltárt városfalat mind nappal, mind pedig esti kivilágításnál a turisták is láthatják. Ilyen értelemben (a föld alatti összekötéssel) a két lakóépületet egy egységként is lehet kezelni.

---

---

Pinceszint
A módosított engedélyezési eljárás egyik alapvető oka a pincében történt változás. A Megbízó a vári vendéglátás tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy a Várban található éttermek száma elegendő, és nincsenek azok sem kihasználva. Másrészt a Vár ezen területe inkább a csöndes sétálás helye. Nem valószínű, hogy a területnek jót tenne, ha zajos forgalmat vonzana ide két vendéglátási funkció. A pincei nagyobb léptékű változások talán még fontosabb indoka, hogy az építési engedélyhez képest - miután a telken álló házak lebontásra kerültek - a befejezett régészeti feltárás újabb, az alaprajzokat is befolyásoló eredményt hozott. A pinceszint kialakítását két dolog határozta meg. Az egyik a két ház szükségszerű összekötése volt, a másik a területen már előzetesen is talált régészeti érték. (Az itt húzódó középkori városfal végleges föltárásáról lásd a Régészeti dokumentációt.)

Szükségesnek ítéljük, hogy a feltárt romok (egy bizonyos értékrendet figyelembe véve) a lehető legteljesebben kerüljenek bemutatásra. A 33. sz. épület udvarában kívánjuk a várfal romjait a legteljesebb mértékben bemutatni, de bemutatásra kerülnek a 34. sz. épület pincéjében a fitness területén is a romok.

A 33. számú épület pincéjében - sétány felé - egy nagy lakást alakítottunk ki. Ezen kívül a lakók pincerekeszei, illetve gépészeti helyiségek találhatók. (Szennyvízátemelő, távhő fogadóhelyiség. MATÁV fogadó, vízfogadó, 0, 4 kapcsolóhelyiség.) Az Anjou sétány felöl egy "második bejárata" alakult ki a 33. számú épületnek. E bejárat mellett kapott helyet az üzemeltetési iroda, a személyzet öltözője, illetve egy hulladéktároló.

A 34. számú épület alatt a ház saját használatára egy fitness részt alakítottunk ki. A medencéhez kapcsolódik szauna, konditerem és egy olyan pihenő rész, ahol a régészeti leletek szintén bemutathatók.

Az Országház utca alatti áttörés
Már egy korábbi régészeti feltárás megmutatta, hogy az utca e szakaszán találhatók a középkori falak "legélvezhetőbb" maradványai. Úgy gondoltuk, hogy ezek bemutatása az utcai járókelőknek is fontos, és egyben a ház lakói számára is értéket jelent, ha a garázs felöli megközelítés egy az utcáról megvilágított "romkerten" keresztül történik.

---

---

Földszint
Az Országház u. 34. sz. épület műemléki részét megtartjuk az eredeti homlokzatokkal, illetve az eredeti emeletmagasságokkal. A bontási engedélynek megfelelően a sétány felőli szárnyat lebontjuk, és nagyobb traktusszélességgel, de ugyanazzal az emeletmagassággal és homlokzattal visszaépítjük. A földszinten a recepció mellett a sétány felé és az Önkormányzat felöli oldalon is egy-egy lakás lesz. Az épületnek egy lépcsőház van, mely a műemléki szárnyban lévő előcsarnokból nyílik. Ez az épületszárny kétfogatú. Innen vezet egy középfolyosó az új szárnyba, ahol egy nagy lakás van, mely az Anjou bástyáról az Önkormányzati épületig húzódik, takarva a Hadtörténeti Múzeum tűzfalát. Az udvar felé két kisebb, az Anjou bástya felé egy nagyobb és egy "átmenő" lakás található.

Az Országház u. 33. számú épület bejárata a Peterman bíró utcai műemlékház felől van. Az épület "zárt függőfolyosós" lakóház. Az Anjou sétány felé két nagyobb lakás található. Az Országház utcai oldalon 4 garzon került kialakításra, a piaci igényeknek megfelelően.

I. emelet
A 34. számú épületben, a műemléki szárnyban két lakást alakítottunk ki, míg az új épületben három lakás van. A 33. számú épületben a "függőfolyosóról" négy lakás nyílik.

II. emelet
Minden tekintetben megegyezik az I. emeleti elrendezéssel. A különbség csak az, hogy a műemléki épületben itt az első emelet lakásainak légtere van.

III. emelet
Mind a 33. mind pedig a 34. sz. épület alaprajzi elrendezése megegyezik az I. emeletével. A műemléki szárnyban itt kétszintes lakások első szintje található.

IV. emelet
A 33. számú épület alaprajzi kialakítása megegyezik a I. emelettel. A 34. számú épület műemléki szárnyában a II. emeleti lakások második szintje, tetőtere található, oly módon, hogy a helyiségek tetőablakai az udvar felé néznek. Az új szárny három, kétszintes lakásának az első szintjéről a tetőtérben lévő galériához lehet följutni.

Tetőtér
A 33. számú épületben, a tetőben hűtő kondenzátorok vannak, melyek a belső udvar felé rácsokon keresztül nyitott térbe kerülnek. A 34. számú épület új szárnyában, a tetőtérben az alatta lévő lakások galériaszintjei találhatók. Mind a négy lakásnak van egy-egy átriuma.

Szentendre, 2002. június

Szerző: Dobrányi Ákos okl. építész, Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész (szöveg, fotók)

---

Generál tervező: Puhl Antal Építész Irodája Kft.
Megbízó: Bhg Hausbau Kft., Dr. Szajlai Béla igazgató

Tervezők:

Építészet
Felelős tervező:
Puhl Antal DLA, Ybl-díjas építész, címz. egyetemi docens;
Dobrányi Ákos
okl. építészmérnök

Építész tervezőtársak:
33.Sz Lakóépület: Dajka Péter okl. építész, Tóth Csaba okl. építész
34.Sz. Lakóépület: Marián Balázs okl. építész, Várkonyi Andrea okl. építész
Rajzoló: Ferge Péter

Szakági Tervezők
Statika: Sterner Mérnöki Iroda Kft., Sterner Pál okl. mérnök
Gépészet: Hvac Kft., Kádas Károly okl. gépészmérnök
Elektromosság: Provill Kft., Sárfalvi Ilona okl. villamosmérnök
Kert- és környezettervezés: Bogner Zsuzsa okl. tájépítész mérnök
Külső közmű, út: Főmterv Rt., Bebessy László okl. építőmérnök, irodavezető
Uszodatechnológia: Garda Uszodatechnika, Nagy Károly okl. gépészmérnök
Felvonó tervezés: Otis Felvonó Kft., Pápai László okl. gépészmérnök
Mélygarázs: Uvaterv
Szerkezet: Juhász Imre okl. építőmérnök

Szakértők
Régészet: BTM, Bencze Zoltán régész
Műemléki szakértés: Hadik András művészettörténész, Szalay András okl. építész, művészettörténész
Geodézia: Magyar-Német Mérnöki Iroda, Garbaisz László okl. építész
Talajmechanika: dr. Paál Tamás okl. mérnök