Design/Vizuális kommunikáció

Aranyrajzszög-díjas az idei Lipcsei Könyvvásár magyar standja

1/7

Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó: Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin

?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
?>
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
1/7

Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó: Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin

Aranyrajzszög-díjas az idei Lipcsei Könyvvásár magyar standja
Design/Vizuális kommunikáció

Aranyrajzszög-díjas az idei Lipcsei Könyvvásár magyar standja

2019.11.11. 19:00

Projektinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Lipcse

Építészek, alkotók:
Farkas Anna, Batisz Miklós

Magyar pavilon a Lipcsei Könyvvásáron

Tervezés éve:
2019

Építés éve:
2019

Stáblista

Tervezők: Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész, Anagraphic 

Megrendelő: Collegium Hungaricum Berlin

Támogató: Publishing Hungary program, Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium

Fotók: Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
 

Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész munkájaként, a Collegium Hungaricum Berlin megbízásából készült el a tavaszi Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja. A tervezők az alkalmazott grafika legfontosabb hazai elismerése, az Aranyrajzszög-díj kulturális kategóriájának elismerését vehették át november 6-án. 

Évtizedes hagyomány, hogy Magyarország önálló megjelenéssel vesz részt a Lipcsei Könyvvásáron, minden év márciusában. A helyi szervező, a Collegium Hungaricum Berlin 2016-ban vont be először építészeket a megjelenés előkészítésébe. Ennek eredményeként 2016-ban a Sporaarchitects, 2017-ben a Salát Zalán Péter vezette Lead82 alkotócsoport, 2018-ban pedig a Hetedik Műterem és Polgárdi Ákos tervezőgrafikus tervezte a pavilont (a Lead82 a 2017-es pavilonért nemrég vehette át az idei Magyar Formatervezési Díjat). A trend a frankfurti könyvvásárra is kiterjedt: itt 2017-ben a Paradigma Ariadné, 2019-ben Demeter Nóra építészirodája tervezte a magyar megjelenést.

A korábbi, jó visszhangot kapott megjelenések folytatásaként kérte fel Nagy Márta, a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója Farkas Anna tervezőgrafikust és Batisz Miklós belsőépítészt a 2019-es pavilon tervezésére. A bizalmat több korábbi közös munka előzte meg – tudtuk meg Farkas Annától –, például a 2010-ben rendezett Goetheorie kiállítás (Goethe akkor 200 éves Színtan című műve kapcsán, amelyet utóbb országos vándorútra indított a budapesti német kulturális intézet. 

Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó:  Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin
1/7
Farkas Anna - Batisz Miklós: Magyarország standja a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron. Fotó: Stefan Hopf © Collegium Hungaricum Berlin

A könyvvásár színes forgatagában évről évre komoly kihívást jelent, hogy miként tudja a néhány négyzetméteres magyar pavilon felhívni magára a figyelmet. Míg a korábbi években komolyabb építészeti téralakításra is lehetőség nyílt, 2019-ben költséghatékonyabb módon, Syma rendszerű kiállítási installációs elemek használatával kellett dolgozni. Ez azt jelentette, hogy alapvetően kétdimenziós, vizuális eszközök álltak a tervezők rendelkezésére. 

A költséghatékonyság és a figyelemfelkeltés kettőse jelentette a legnagyobb kihívást – mondta az Építészfórum kérdésére Farkas Anna. A megbízó a fiatal magyar lírát tervezte a középpontba állítani, a tervezői brief kulcsszavának pedig a költészet által felfokozott tudatállapotra utalva a hipnózis számított. A kis alapterületű standon olyan élmény elérése volt a cél, ami kiszakítja a látogatót a környező vizuális káoszból, és – akárcsak az olvasás – segíti eljuttatni egy speciális tudatállapotba. 

A kiállítási rendszer adottságainak feloldásaként a tervezők arra törekedtek, hogy vizuális elemekkel tüntessék el a panelrendszer függőleges tartóelemeit. Arculati betűnek egy 2018 végén kiadott, tehát egészen frissnek számító projektfontot, a Jérémy Landes és Alex Slobzheninov együttműködésében készült Le Murmure betűtípust választották, amelynek egyes elemeit Farkas Anna áttervezte. A megjelenő feliratok: Ungarn, Lyrik, Rhythmus padló vonaláig lehúzott betűszárai ötletéből szervesen következett, hogy ennek érdemes folytatódnia a látogatók lába alatt is, egyfajta hipnotizáló mintázatként a printelt padlószőnyegen. „A falakon egyedi tipográfiákkal megjelenő, jelzésértékű grafikai elemek, a magyar költészet hangsúlyos jelenlétére reflektáló dizájn nyitva hagyják a teret a befogadói asszociációk előtt. Mintha egy szép hosszú verset olvasnánk" – nyilatkozta erről Nagy Márta a litera.hu-nak.

A végeredmény egy vizuális egységes, látványában kifejezetten izgalmas és egyedi stand lett, amely grafikai játékosságával hatásosan tudta magára irányítani a figyelmet. A fekete-fehér vonalvilágba az oldalfalra helyezett könyvek borítói és a belépő látogatók vitték be a színeket, finoman jelezve, hogy az irodalmat csak az ember tudja életre kelteni.  

 

A XVII. Aranyrajzszög-díj kiállítása 2019. november 6-23. között látogatható a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében (1062 Budapest, Andrássy út 69.).
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk