/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Kritika

Architekturführer Budapest

2012.11.26. 11:15

Megjelent Budapest német nyelvű - hazai viszonylatban is hiánypótló - kortárs építészeti kalauza, amely a szerzők, Arne Hübner és Johannes Schuler válogatásában mutatja be a főváros 250 fontos épületét, a századfordulótól napjainkig – részletes térképpel, fotókkal és QR-kódokkal. Bécsnek már régóta van hasonló kiadványa, most Budapest is behozhatja a lemaradását.

Az útikönyv formátumú, kézbe illő kiadvány első harmadában építészek által írt tanulmányok olvashatók. Rubik Ernő bevezető gondolatai mellett Albrecht Ute Budapest városfejlődését mutatja be. Győr Attila a századforduló, a két világháború, illetve az 1945-1990 közötti időszak építészettörténetét foglalja össze. Bálint Imre az építészképzés és munkakörülmények alakulását, Kertész András Tibor a rendszerváltás óta eltelt időszak építészetét vizsgálja, Hatvani Ádám esszéje pedig a jövőre vet egy pillantást. A várossal való ismerkedést Schäffer László áttekintő légifotói segítik, amelyeken a fontosabb épületek és a kiemelt helyszínek neve is szerepel.

Arne Hübner tanulmányából megtudhatjuk, hogy a hangsúly az elmúlt két évtized alkotásainak bemutatásán van: a könyvben szereplő 250 épület négyötöde származik ebből az időszakból, míg a maradék ötvenet a szecesszió, a Bauhaus és a szocialista realizmus jelentős példái adják. Szemléletes kép rajzolódik ki a közelmúltról a rendeltetés szerinti csoportosítás alapján is: az irodaházak és az igazgatási épületek (75), valamint a többlakásos házak (több mint 50) túlsúlya jellemző, emellett 27 oktatási, 26 kulturális célú épület, 17 családi ház, 9 kereskedelmi, 8 szakrális, 7 sport-, valamint 5 egészségügyi funkciójú épület szerepel az összeállításban.

Arne Hübner írásához (Auf der Suche nach „scharfer" Architketur - Az „erős" építészet felkutatása) kapcsolódóan a különlegesen „erős", jellegzetes karakterűnek ítélt épületeket paprika-motívumok jelölik a kötetben – ebbe a csoportba tartozik többek között a városmajori templom (Árkay Aladár és Bertalan, 1933-1935), a naphegyi MTI-központ (Virág Csaba, 1990), a Market irodaháza (Dúzs Sándor, 2009), a MagHáz (Dévényi Tamás, 2002), a Práter utcai bérház (Kis Péter, 2008), a budaörsi Telenor-székház (Zoboki Gábor, 2008) és a budaörsi városháza (Kalmár László-Zsuffa Zsolt, 2006).

Összesen mintegy 270 építész neve található a könyvben, közülük legalább négy épülettel szerepel a válogatásban Cságoly Ferenc, Ekler Dezső, Finta József, Hartvig Lajos, Hőnich Richárd, Kalmár László, Keller Ferenc, Kertész András Tibor, Lajta Béla, Lázár Antal, Lechner Ödön, Lukács István, Selényi György, Tima Zoltán, Vikár András, Zoboki Gábor és Zsuffa Zsolt.

A kötet 12 szín- és betűkóddal jelölt - általában több kerületet átfogó - terület köré csoportosítja a bemutatott épületeket, a II., III., V., VIII., IX., XIII. és XIV. kerület egy-egy teljes fejezetet kapott. A könyv felépítése rendkívül praktikus: mindegyik épület sorszámmal rendelkezik, így könnyen beazonosíthatók a keresett objektumok adatai és elhelyezkedése a városszövetben. Az utolsó fejezetben (M szektor) számos budaörsi épület mellett a főváros agglomerációs övezetéből (Herceghalom, Nagykovácsi, Piliscsaba, Pilisszentiván, Szentendre, Fót, Aszód, Gödöllő) találhatunk példákat. A kötet végén az építészek, illetve az utcák neve szerint is kereshetünk az épületek között. A kiadványt Uta Keil lektorálta, a grafikai tervezés Dominik Schendel nevéhez fűződik, a fotók nagy részét Johannes Schuler készítette. Hiánypótló lenne a könyv magyar nyelvű változata is…

Garai Péter

Architekturführer Budapest
formátum: 137 x 245 mm
ISBN: 978-3-86922-157-1

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk