| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Asztalos Zsolt képviseli Magyarországot a 2013-as Velencei Biennálén

1/1

Asztalos Zsolt: Üzemzavar

Hirdetés
?>
Asztalos Zsolt: Üzemzavar
1/1

Asztalos Zsolt: Üzemzavar

Asztalos Zsolt képviseli Magyarországot a 2013-as Velencei Biennálén
Közélet, hírek

Asztalos Zsolt képviseli Magyarországot a 2013-as Velencei Biennálén

2012.12.21. 13:15

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Asztalos Zsolt

Rekordszámú projekt indult a 2013-as Velencei Képzőművészeti Biennále magyar részvételére kiírt pályázatán, közülük a zsűri Asztalos Zsolt "Kilőtték, de nem robbant fel" című pályaművét értékelte a legjobbnak.

A zsűri véleménye szerint Asztalos Zsolt következetesen végiggondolt és a végletekig lecsupaszított, de éppen így líraian emlékezetes projektje egyaránt kapcsolódik hazai és nemzetközi kontextusokhoz. Mivel a tervezett kiállítás formai és bölcseleti kérdéseket egyaránt több síkon jelenít meg, a biennále nagyközönsége számára is befogadhatóvá és érthetővé teszi a témáját.

Asztalos Zsolt: Üzemzavar
1/1
Asztalos Zsolt: Üzemzavar



 Az I. világháború óta szerencsésen megtalált különböző bombák, lövedékek, gránátok (amelyek abszurd módon „szemre tetszetősek", önmagukban design tárgyak) egy „hiba" folytán selejtessé váltak, mintegy megtagadták a sorsukat. (A fel nem robbant bombák lelőhelyeit mind magyar, mind világtérképen megtekinthetik majd a látogatók.) Ezzel emberek életét „mentették" meg, miközben jelenvalóságuk, létük folyamatos fenyegetést jelent, feszültséget kelt. A szürke, félhomályos kiállítótérben 16 monitoron látható lövedékek emlékműként manifesztálódnak a befogadókban – hiszen kegyelmi tárgyak lettek azzal, hogy nem robbantak fel –, s ahogy a képsorok zörejekkel, hangokkal vegyítve lassan peregnek, új narratívákat teremtenek, rávezetik a nézőt arra a lehetséges értelmezésre, hogy a művészi nyelv szignálja, átírja a konfliktusok nyelvezetét. Ezt a nagyon erős vizuális hatást ráadásul Asztalos azzal, hogy az apszis falára olyan videómunkát vetít, amely azokon a helyszíneken készült, ahol fel nem robbant bombákat találtak, ismét tágabb kontextusba helyezi: az összkép metaforikussága immár mintha arra utalna, hogy minden emberi pillanat a kegyelem és a halál véletlenje között lebeg.

Az installáció gondolatmenetét erősíti és közvetíti a kiállításhoz kapcsolódó katalógus és interaktív felület is, okostelefonokra letölthető alkalmazással, amely még személyesebb kérdésként fogalmazza majd meg a használók számára fenyegetettség és humanizmus viszonyát.

Az 55. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában 2013. június 1. – november 24. között egy olyan installációt tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely kompaktságával, metaforikusságával és tágas gondolati horizontjával egyaránt kapcsolódik a XX. század történelmi traumáihoz és a jelenkori magyar és európai társadalmi feszültségek közvetlen eredőihez.

(Illusztráció: Asztalos Zsolt "Nem robbant fel" című videója.)

A nemzeti biztos a pályázattól függetlenül kezdeményezte Mátrai Erik képzőművész Gömb című munkájának kiállítását a biennále ideje alatt, de a hivatalos programon kívül, egy velencei szakrális helyszínen. Ennek szállítását, installálását majd bontását a magyar pavilon kiállításával azonos időben végzik el a Műcsarnok munkatársai, így az számottevő többletköltséggel nem jár.


2012. október 1-jén hirdette meg Gulyás Gábor nemzeti biztos a jövő évi, 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázatot. A beadási határidő 2012. december 2. volt. Összesen tizenkilenc érvényes pályamű érkezett be. Korábban soha ennyi művész nem vett még részt a világ egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléjének tartott biennále magyar részvételére kiírt pályázaton.

A beadott terveket a zsűri tanulmányozta, majd a jelentkezők mindegyikének a prezentációját meghallgatta. A zsűri tagjai: Gulyás Gábor esztéta, nemzeti biztos; Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár (Kassa); Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense (Szombathely); Boros Géza művészettörténész, az EMMI Művészeti Főosztályának vezetője; Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest); Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora; Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője; Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár (Nagyvárad).

Az értékelés két szakaszban történt. A zsűri az első kör után a következő, szűkített mezőnyből választotta ki a nyertest:

Asztalos Zsolt: Kilőtték, de nem robbant fel
Kurátor: Uhl Gabriella

Block Csoport: Folyékony látomás
Kurátor: Jozef Cseres

Bujdosó Attila – Csík-Kovács Zoltán – Jop Japenga – Sipos Melinda: Levegő-projekt

feLugossy László: Vezethetetlen
Kurátor: Beöthy Balázs

Halász András – Károlyi Zsigmond: Két festő

Kokesch Ádám: Modul
Kurátor: Fenyvesi Áron

Koronczi Endre: Dal a meghiúsuláshoz
Kurátor: Frazon Zsófia

Ősz Gábor: A kép terminológiája
Kurátor: Marc-Oliver Wahler

Reigl Judit: Ikarosz álma
Főkurátor: Germain Viatte, társkurátorok: Makláry Kálmán, Jean-Jaques Salgon

Szombathy Bálint – Minyó Szert Károly – Robitz Anikó – Szemző Tibor: Fotószuprematisták

Várnai Gyula: Sötét anyag
Kurátor: Hornyik Sándor

A zsűri nagyra értékelte Reigl Judit műveinek bemutatási szándékát, álláspontja szerint azonban a magyar pavilonban továbbra is a feltörekvő kortárs magyarországi képzőművészet bemutatására érdemes a hangsúlyt helyezni. A magyar pavilon technikai adottságai jelentősen elmaradnak egy korszerű művészeti kiállítóhely adottságaitól (jelenleg sem klimatizálásra, sem a páratartalom szabályozására, sem biztonsági-védelmi rendszer aktiválására nincs lehetőség), a zsűri így műtárgyvédelmi okokból is aggályosnak tartaná, hogy olyan, kiemelkedően nagy értékű alkotások kerüljenek itt bemutatásra, amelyek esetében mindez kockázatot jelent. Fentiek miatt Reigl Judit műveinek kiállítását a zsűri nem javasolta. Ugyanakkor a nemzeti biztos saját hatáskörében hivatalosan kezdeményezi a biennále főkurátoránál, Massimiliano Gioni-nál Reigl Judit meghívását a központi tárlatra.

A beadott pályaművek közül az értékelő bizottság kiemelkedőnek ítélte a következő alkotók projektjeit: Kokesch Ádám – Fegyvesi Áron, Várnai Gyula – Hornyik Sándor, Asztalos Zsolt – Uhl Gabriella, a Block Csoport – Cseres József, Ősz Gábor - Marc-Oliver Wahler. Közülük a zsűri Asztalos Zsolt: Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét értékelte a legjobbnak. Ez alapján a nemzeti biztos a mai napon felkérte a művészt és a tervezett kiállítás kurátorát, Uhl Gabriellát, hogy az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban rendezzék meg a tárlatot.

A pályaművek digitális változata 2013. január 4-től érhető el a www.velenceibiennale.com oldalon.

(Forrás: Műcsarnok, Biennále Iroda)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.