Közélet, hírek

Átadták a 2012. évi Hauszmann-díjakat

1/3

Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter

Hirdetés
?>
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter
?>
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter
?>
1/3

Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter

Átadták a 2012. évi Hauszmann-díjakat
Közélet, hírek

Átadták a 2012. évi Hauszmann-díjakat

2012.10.08. 11:54

2012. szeptember 28-án, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége keretében adták át a Hauszmann-díjakat. Idén 58 diplomamunka érkezett a pályázatra, amelyek közül a Csomay Zsófia, Czigány Tamás, Getto Tamás és U. Nagy Gábor Ybl-díjas építész alkotta zsűri választotta ki az öt díjazottat. Hauszmann Alajos munkásságát és az elismerést Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a díj kurátora méltatta.

2012. szeptember 28-án, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége keretében adták át a Hauszmann-díjakat. Idén 58 diplomamunka érkezett a pályázatra, amelyek közül a Csomay Zsófia, Czigány Tamás, Getto Tamás és U. Nagy Gábor Ybl-díjas építészek alkotta zsűri választotta ki az öt díjazottat. A díjakat dr. Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Karának dékánja adta át. Hauszmann Alajos munkásságát és az elismerést Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a díj kurátora méltatta, amelynek szövegét az alábbiakban közöljük.

 

Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter
1/3
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter

Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter
2/3
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának diplomaosztó ünnepsége - fotó: Garai Péter

 

 

Hauszmann Alajosról

1847-ben született Budán, 1926-ban halt meg Velencében. A kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak meghatározó építésze és egyben a Műegyetem híres professzora volt. Építészként az ezeréves államiság megünneplésére készülő ország intézményeinek megalkotásában meghatározó szerepet kapott és vállalt: számos középület, köztük a királyi vár építésének vezetése kötődik nevéhez. A Műegyetem tanáraként jelentős hatással volt a századforduló magyar építészeire. Hiteles építész és hiteles tanár volt tehát, aki a katedrától való megválását követően, 1913-ban alapítványt rendelt végzett fiatal építészek támogatására. Az alapítványt a huszadik század történelmi eseményei elsodorták.

A díjról

A rendszerváltást követően a kortárs magyar építészet mind a praxis lehetőségeit, mind az oktatást illetően radikálisan átalakult: megalakult az építész kamara és új egyetemek, új karok létesültek. A Műegyetem Építészmérnöki Kara, mint a magyar építészképzés legnagyobb hagyományokkal rendelkező, meghatározó iskolája ebben a helyzetben fontosnak tartotta, hogy  diplomáját, azon keresztül legtehetségesebb végzős hallgatóinak rangját megerősítse egy megkülönböztetett elismeréssel. A Kar építész tanárainak kezdeményezésére a dékán 2003-ban megalapította a Hauszmann-díjat.

Az idei Hauszmann-díjról

Az alapító okirat rendelkezése szerint évente öt fiatal részesülhet a kitüntetésben. 2012-ben a pályázatra 58 diplomamunka érkezett. Az aspiránsok köréből a díj odaítélését egy négytagú zsűri kezdeményezte, melynek tagjai jeles alkotók, Csomay Zsófia, Czigány Tamás, Getto Tamás és U. Nagy Gábor Ybl-díjas építészek voltak. 2012-ben kiemelt támogatónk a Budapesti Építész Kamara volt.  

2012-ben Hauszmann-díjat kapott:

Balázs Mihály DLA
építész, egyetemi tanár, a Hauszmann-díj kurátora

2012. szeptember 28.

A díjazott diplomaterveket hamarosan bemutatjuk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk