Átadták a 2019-es Ezüst Ácsceruza Díjakat

Tizedik alkalommal adták át az Ezüst Ácsceruza építészeti és sajtódíjat, amelyet a Honi Művészetért Alapítvány alapított 2010-ben és, amellyel a magyar építészetet népszerűsítő minőségi újságírást ismerik el. Idén a Bíráló bizottság a díjat Hartmann Gergelynek, Sulyok Miklósnak, Nagy Bálintnak és Zubreczki Dávidnak ítélte oda.

Az ünnepélyes átadáson – amelyre a Magyar Építészek Háza Kós Károly termében került sor – egyben megnyitották a díj 10 évét, az eddigi díjazottak tevékenységét, továbbá az alapítványt és a díjat alapító, idén elhunyt Komjáthy Attila életét bemutató kiállítást. A korábbi díjazottak között szerepelnek az Építészfórum alapítói, Pásztor Erika Katalina (2013) és Varga Mihály (2010), volt és jelenlegi főszerkesztőink, Bojár Iván András (2017) és Somogyi Krisztina (2014). A 2019-es díjazottak: Hartmann Gergely építész, építészettörténész a ModernGyőr alapítója, Sulyok Miklós művészettörténész, kurátor, Nagy Bálint építész, a FUGA kreatív igazgatója és Zubreczki Dávid újságíró, blogger.


Hartmann Gergely

Hartmann Gergely 2011-ben írta „Épített környezetünk online bemutatása – Győr építészete a koramoderntől a nyolcvanas évekig" című Tudományos Diákköri dolgozatát, melyben úgy fogalmazott, hogy a modern és a kortárs építészet befogadásának ma tapasztalható nehézkessége modern építészetünk hazai feldolgozásának fájó hiányának következménye. Dolgozatában az akkor még csak pár hónapja vezetett Modern Győr blog tapasztalataira támaszkodott. Úgy vélte, hogy „A manapság már sokak által könnyen elérhető internet olyan új, rugalmas virtuális terét nyújthatja a bemutatásnak, mely mind a laikusok, mind a szakma számára segíthet közelmúltunk, immár lezárt korszaknak tekinthető modernjének mélyebb megismerésében. Megpróbálok az építészeti bemutatás hagyományos lehetőségei közül néhányat sorra venni, és ezekhez képest bemutatom a digitális feldolgozás lehetséges komplexitásának előnyeit, elsősorban egy magyar vidéki város modern építészeti bemutatásának léptékét szem előtt tartva." A blog elmúlt 10 évéért Hartmant a Honi Művészetért Alapítvány Ezüst Ácsceruza Díjjal jutalmazta.

„Mindannyian naponta szenvedő alanyai vagyunk társadalmunk épített környezet iránti közönyének, ugyanis a modern épületek nem elég »szépek«. Hartmann Gergely személyében találkozhatunk valakivel, aki ezt másként gondolja, látja, Ennek a véleményének igen intenzíven ad teret sajtóban, előadásokon, interneten, kiállításokon. Tíz éve önszorgalomból szerkeszti és üzemelteti a Modern Győr blogot, 2015-ben kétnyelvű könyv jelent meg szakrális témájú kiállításának összefoglalójából. Jelenleg a MOME Doktori iskolájának hallgatójaként az egykori GyőriTerv építészeti történetét dolgozza fel. Szakmánknak, társadalmunknak sok ilyen emberre van szüksége" – méltatta Bálint Imre DLA Hartmannt, akinek írásai – legutóbb a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztéséről – az Építészfórumon is megjelentek.


Sulyok Miklós

„Nem képtelenség egyszerre hagyománytisztelő és eredeti architektúrát művelni, világos értékválasztásokat követve érvényesíteni az építész belső igényességre szólító parancsát – idézte laudációjában Sulyok Miklóst Benczúr László Ybl és Príma Primissima díjas építész.

Sulyok „1983-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán olasz szakon szerzett diplomát, 1986-ban művészettörténészként végzett. Már a tanulmányai idején az itáliai kora reneszánsz építészettörténetével foglalkozott, kihasználva magas szintű olasz nyelvtudását. Az egyetemes építészettörténet, és elsősorban Filippo Brunelleschi munkásságának beható megismerése megalapozta az építészet iránti elköteleződését. Már pályája kezdetén elsősorban a kortárs magyar építészet felé irányult az érdeklődése. Naprakész és széles körű ismeretanyaga nagy szakmai tudásról és tájékozottságról tanúskodik. 1986 óta kisebb megszakításokkal a Budapest Galériánál dolgozik, 1993-1998-ig mint a Római Magyar Akadémia művészeti titkára nemzetközi művészeti programokat vezet. Többek között Makovecz Imre 1995-ös római kiállítását szervezi. A Budapest Galériában felejthetetlenek voltak a Finnország, Svédország, Dánia, Svájc építészetét és iparművészetét bemutató kiállítások, de hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a hazai építészcsoportok és szellemi műhelyek tevékenységének megismertetését, vagy egy-egy építész életművét, munkásságát reprezentáló alkotásokat bemutató tárlatokat. Így láthattuk többek között Sulyok Miklós rendezésében Dévényi Sándor, Bán Ferenc, Szalai Tibor, Ferencz István, Zsuffa Zsolt, Kalmár László építészek kiállítását. Természetesen képzőművészeti és iparművészeti kiállításokat is rendez, azonban munkásságának jelentős állomása a 2002-ben a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának kurátori megbízatása volt, amikor Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Gábor alkotásaival kívánta bemutatni, hogy a múlt hagyományainak tiszteletével, a modern kor technikai vívmányait eredeti módon felhasználva lehetséges jövőbe mutató építészetet művelni. (Sulyok Miklósnak az Építészfórumon is jelent meg cikke Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Gábor építészetéről.)

2005-től 2013-ig a Kortárs hazai építészet című tárgy előadója a Középülettervezési Tanszéken a szakmérnöki képzésben, egyben mélyreható kutatásokat végez a kritikai regionalizmus jelenségével kapcsolatosan a magyar kortárs építészetben. Kutatásának elsődleges célközössége a Plesz Antal szárnyai alatt, Bodonyi Csaba és Ferencz István által vezetett Miskolci Építész Műhely. A 2015. május 15-én tartott akadémiai székfoglalójában is ezeket a magatartásformákat igyekezett illusztrálni" – mutatta be a díjazott művészettörténészt Benczúr, aki köszöntőjében köszönetet mondott A Honi Művészetért Alapítványnak és – ahogy fogalmazott: a távolba kiáltva – Komjáthy Attilának, továbbá a családnak a díj alapításáért és annak, hogy életben tartják a nemes célt szolgáló díjat.


Nagy Bálint

„Még a saját kiállítótermemben, az N&n galériában fogalmaztam meg magamnak, hogy az építészetnek, mint kiállítási kultúrának nincsen közönsége. Van a képzőművészetnek, fotónak, a filmnek, a zenének, de az építészetnek nincsen. Tehát ezt a közönséget meg kell magunknak teremteni, olyan módon, hogy a gyakorlott kultúrafogyasztót a saját táplálékával becsaljuk, és másodlagos fogyasztásként megkapja az építészetet" – idézte laudációjában Nagy Bálint szavait Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona építész, abból az interjúból melyet Somogyi Krisztina készített vele abból az apropóból, hogy – az Ezüst Ácsceruza Díjhoz hasonlóan – 10 éves lett a FUGA.

„A FUGÁ-ba lépve először mindig a személyét kerestem, majd a legalább ívnyi aktuális programot hajtogattam össze, hogy elvigyem. A csapatával mindig jelen volt, de bátorságom nem volt oda-menni hozzá kérdezni vagy kiállítást, rendezvényt dicsérni. Nem értettem, hogy sugározhat valaki ennyi távolságtartást és vonzást egyszerre" – méltatta Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona az Ybl-díjas, Perika-díjas építészt, „aki volt ács, tervezett ékszert, bútort, díszletet, alapítója és szerkesztője volt a Beszélőnek, a ’90-es évek közepén szerkesztett képzőművészeti filmsorozatot. 10 éve a FUGA Budapesti Építészeti Központ kreatív igazgatója, 6 gyermek édesapja. Nem tudjuk, felnőtt életében látta-e valaha valaki szakáll nélkül. Az Oral Hystorin olvasható személyes visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy a kultúra-közvetítő, művelő attitűdöt genetikusan hordozza, úgy gyűjt maga köré mindenkit, aki érzékeny a világra, a művészetekre, mint annak idején nagyapja, Dr. Diósszilágyi Sámuel Makón. És ugyanez igaz a politikai, társadalmi szerepvállalására is. Nagy Bálint vezetése alatt a FUGA olyan intézmény, izgalmas találkozó hely lett »ami úgy multikulturális, hogy az építészet alapja« - ahová nem csak építészek járnak, sőt a közönség nagyobb része civil. Bármikor bemehetünk legyen az könyv bemutató, fotó kiállítás vagy éppen Görgey Gábor »meseestje«, múzeumok éjszakája vagy elsőként rendezett építészeti, művészeti alkotások árverése. Nagy Bálint szerint az építészeten keresztül fontossá lehet tenni az összes művészetet. Szabadságszerető és igénylő ember. Látszólag háttérmunkás, valójában főszereplő. Azok érik ezt csak el, akik valamennyire is egyben vannak magukkal, mert ezt a környezete megérzi. Szeretik vagy nem, de a szakmánkban nem lehet megkerülni. Hatással van mindenkire. Az építészetnek pedig szüksége van olyan emberekre, akik jó érzékkel elhelyezik a művészetek nagy szövedékében, képesek úgy nyitogatni a kapukat, hogy azon bárki önként belépjen és viszonyulni akarjon. Mert az építészet nemcsak az építészekre tartozik. Nagy Bálint ilyen ember. Ha kérdezik hol a FUGA a válasz legtöbbször az, hogy a Katona József színházzal szemben. Nekem a FUGÁ-val szemben van a Katona József színház, megtisztel, ha most kezet fog velem."


Zubreczki Dávid

Zubreczki Dávid újságíró, szerkesztő, blogger. Több mint ezer, építészeti és településfejlesztési témájú cikk jelent meg tőle az Indexen és több ezer cikk és blogposzt az Urbanistán, a Média Építészeti Díja (MÉD) zsűritagja 2010 és 2015 között.

Vadász Bence DLA méltatását közöljük, mely elhengazott a 10. Ezüst Ácsceruza díjátadón: „Fontos dolog az Építészet. Nekünk építészeknek talán a legfontosabb. Sokszor és sokat beszélünk róla, - azután rajzolunk-rajzolunk és rajzolunk, - komponálunk, - filozofálunk, - elméleteket gyártunk és megintcsak beszélünk, beszélgetünk róla. Egymással… Szinte csak szakmabeliek, »vájtfülűek« egymás között. különböző kiállításokon, vagy előadásokon, esetleg füstös tetőtéri műtermekben, neadjisten »lélekvesztő« kiskocsmákban. De a »földi halandók« közül nem tud rólunk- és a kortárs építészeti művekről szinte senki. A »laikus testvérek" maguktól nem látnak, - nem tudják mit is kellene nézni, - hol kellene felfedezni a rejtett üzenetet, - mik a háromdimenziós kompozíció alkotóelemei, - hogy reagál egy új épület a környezetére, - milyen építészettörténeti előzményei vannak egy-egy térbeli gesztusnak. De csak eddig volt ez így! Mert jött Zubreczki Dávid. A jószemű, elfogulatlan és érzékeny »rezonőr«. A »Kisbíró«. És azóta minden fontos építészeti ügy, terv és cselekedet »közhírré tétetik« és »kidoboltatik«. Közérthetően, pontosan, de lélekkel. És egyre többen állnak körülötte a virtuális építészeti főtéren és hallgatják. Pékek, mérnökök, kertészek és könyvtárosok. Városlakók. Némelyek még el is gondolkodnak: »Hát ez volna az a híres építészet?« Zubreczki Dávid ír, elemez, olvas és megmutat, publikál, előadásokat tart és kerekasztal beszélgetéseket szervez, hogy minél több helyre eljusson az építészet és az építészek háromdimenziós üzenete. Mi építészek pedig most azt üzenjük neki: Dávid köszönjük! Az Ezüst Ácsceruza Díj 2019 évben a tiéd!"