Épületek/Örökség

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

1/3

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

?>
szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI
?>
szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI
?>
szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI
1/3

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI

Átadták a felújított szegedi zsinagógát
Épületek/Örökség

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

2017.09.04. 13:16

A magyar zsidó történelem szakrális gyöngyszemét, a Baumhorn Lipót tervei alapján megvalósult 114 éves épületet eredeti szépségében állították helyre. A felújítás második szakaszának terveit a Kőnig és Wagner Építész Iroda készítette el. 

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, "sikerült a magyar zsidó történelem egy szakrális gyöngyszemét eredeti szépségében helyreállítani. Az épület a magyar szecesszió remeke, Európa egyik legszebb zsinagógája." - mondta az elnök, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan a belső felújítás is elkezdődhet. Botka László (MSZP) polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy "236 éve kapott letelepedési engedélyt az első zsidó ember Szegeden. Néhány év alatt erős zsidó közösség alakult ki a városban, amely meghatározó hatással volt az iparosodásra, a kereskedelem fejlődésére, a polgárosodásra, az árvíz utáni újjáépítésre. Értéket adtak a városnak és az utókornak, Szeged általuk is lett az, ami." - tette hozzá. Szeged nem felejtette el, mivel tartozik egykori zsidó polgárainak és mai utódaiknak - mondta a polgármester.

B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, a kormánytámogatással megvalósult mintegy egymilliárd forintos rekonstrukció Magyarországon szinte egyedülálló, hiszen a rendelkezésre álló forrásból az eredetileg tervezetnél nagyobb munka valósulhatott meg. A Csongrád megye fejlesztési biztosi posztját betöltő politikus közölte, támogatja az 1300 ember befogadására alkalmas, kiváló akusztikájú egyházi épület 1,2 milliárd forintra becsült költségű belső megújítását.

szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI
1/3
szegedi zsinagóga - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Rosta Tibor/MTI



Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete szerint a szegedi zsinagóga nemcsak a zsidó közösség értéke, hanem az egész magyar építészet és kultúra számára kiemelt jelentőségű. "Az igazi épületeknek, ahogy az embereknek is, lelke van, ezt ápolni kell." - mondta a diplomata, aki szintén a zsinagóga belső rekonstrukciójának fontosságát hangsúlyozta. A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András elmondta, az épület külső rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a két tornyot újították fel. Ezt követően a kormány 950 millió forint támogatást biztosított a beruházásra.

A csaknem egy éve elkezdődött munkálatok során helyreállították a kupolás tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégezték a bádogosmunkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, a tornyokba kerültek a szociális helyiségek. A felújítás részeként helyreállítják a zsinagóga bibliai növényeket bemutató kertjét is - sorolta. A szegedi új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A monumentális, 48,5 méter magas mór-szecessziós stílusú épület Európa negyedik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az épület üvegkupolája és a zsidó ünnepeket bemutató ólomüveg ablakok Roth Miksa alkotásai.

forrás: MTI

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.