Átadták a Magyar Urbanisztikai Társaság díjait

Az október 21-22-én, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán megrendezett XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia második napján adták át a MUT idei díjait: az egyéni Hild János-díjat, a települési Hild János-díjat, valamint a Köztérmegújítási Nívódíjat.

Egyéni Hild János-díj

A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el a Hild János-díjat, amelynek egyéni változatát az urbanisztika terén elért kimagasló személyes elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerése érdekében adományozza. Idén Alföldi Györgyöt a magyar városrehabilitációs gyakorlat innovatív előmozdításáért, Körmendy Imrét a magyar urbanisztikai gondolkodás és párbeszéd előmozdításáért, valamint Lados Mihályt (posztumusz) az Urbanisztikai műhelyépítésért és a hazai "okos város" tudás fejlesztésért végzett áldozatos munkájáért illette meg az elismerés. 

Alföldi György az urbanisztika elméletének és gyakorlatának egyaránt jelentős hatású, korszakformáló, iskolateremtő egyénisége. Munkásságához köthető a szociális városrehabilitáció és a befektetői partnerségben megvalósuló átfogó városrekonstrukció jógyakorlatainak megvalósítása, amely mintául szolgált és szolgál ma is a városrehabilitációs törekvésekhez. Budapest józsefvárosi működése a kerületfejlesztési koncepciótól a Corvin-negyed és a Magdolna-negyed megújításán keresztül a hátrányos helyzetű lakosság körében megvalósított társadalmi részvételig kiváló példát ad arra, hogy a jól összeállított koncepció hogyan segítheti elő az eredményes sokszereplős, integrált városfejlesztési munkát. A több, merőben eltérő karakterű kerületrész megújítására irányuló társaságvezetői munkája hazánkban ritka példáját adja annak, hogy a tervszerűen, következetesen alkalmazott szakmai eszköztár kedvezőtlen körülmények között is alkalmas lehet a kerület hátrányos helyzetét, alacsony presztízsét gyökeresen megváltoztatni.

Gyakorlati tapasztalataira és elméleti felkészültségére egyaránt alapozó egyetemi tanári és vezetői munkája ígéretes eredményt hozott az urbanista építészképzés területén, és szakmai-közéleti kommunikációs tevékenységével együtt reményeket keltenek a korábbinál jóval céltudatosabb és sikeresebb urbanista képzés és szakmagyakorlás elősegítésére.

Körmendy Imre négy és fél évtizedes gazdag szakmai munkássága során következetesen, alaposan, magas színvonalon végezte munkáját településtervezőként, minisztériumi középvezetőként, oktatóként, valamint kutatóként egyaránt. Munkáját a következetes, kiegyensúlyozott szakmaiság jellemzi, életszerűen reflektál a szakmai kihívásokra. Gazdag életútja során az urbanisztikai szemlélet minden munkájában tetten érhető: konferenciákon tartott előadásai, publikációi, mind alaposak, magas színvonalúak. Kiemelkedő érdeme az urbanisztika szakmai sokszínűségének kibontakoztatása. Munkássága során sokat tett a szakterület részsszakmái közötti párbeszéd erősödéséért, az urbanisztika interdiszciplináris jellegének hazai megerősödéséért. Fontos szerepet tölt be az urbanisztika generációi közötti megértés és együttműködés elmélyítésében.

Körmendy Imre közel félévszázados munkáját az urbanisztika iránti elkötelezettség, a következetes, kiegyensúlyozott szakmaiság jellemezte, a Magyar Urbanisztikai Társaságban több évtizeden keresztül gazdag, sokoldalú, meghatározó közéleti tevékenységet végzett, ebből hat évig elnökként. Körmendy Imre amellett, hogy építész alapvégzettséggel indult neki e szakmának, olyan igazi humanista karakter, aki végső soron mindig az ember, a közösség szempontjából tekint a településre, sőt képes a mindennapi materiális valóságon túl látni.

A Lados Mihálynak posztumusz odaítélt díjat Jóna László, a KRTK Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos munkatársa, Lados Mihány korábbi tanítványa vette át. Lados Mihály 1984-ben szerzett közgazdász diplomát a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. 1994-ben a rotterdami Erasmus Egyetem városmenedzsment szakán végez, 1995-ben pedig a közgazdaságtudomány kandidátusa címet szerez. 1986-ban az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének egyik alapítója, 1996-tól

Települési Hild János-díj 

A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021-ben 37. alkalommal adományoz települési Hild János-díjat, a település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak. Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata az integrált szemléletű, tudatos városrehabilitációért, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig a stratégiai szemléletű, mintaértékű integrált településfejlesztésért kapta meg a díjat. 

Kőbánya Budapest egy nehezebb adottságú, de nagy fejlődési lehetőséggel bíró, nagy komplexitású kerületeként jelentős erőfeszítéseket tett élhetősége javítására, a helyi környezet minőségének javítására, a meglévő értékek megőrzésére és továbbfejlesztésére.

Az Újhegyi sétány fejlesztése a lakótelepek életminősége emelését célzó program, amely komplex és máshol is követendő módon igyekszik kezelni környéke helyzetét, a lakótelepeken általában hiányzó közterek minőségi fejlesztésével és közösségi funkciók, szolgáltatások megerősítésével. A Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja jeles példája a leromlott lakókörnyékek komplex, a helyi közösséget megerősítő, szempontjait figyelembevevő megújításának. A kerület további erőfeszítéseivel – az önkormányzati szolgáltatások, egészségügyi és oktatási intézmények épített környezetének javításával és színvonalának emelésével, a településkép gondozásával és megújításával, a zöld környezet fejlesztésével kiemelkedő eredményeket ért el, amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-díjjal ismer le 2021-ben.

Kecskemét az Alföld egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt az elmúlt évtizedben. Az autógyártó kapacitásokhoz kötődő intenzív ipari fejlődés lehetőségeket és számos megoldandó feladatot és kihívást is hordozott a település számára. A város stratégiai városfejlesztési szemlélet jegyében sikeresen lépett előre barnamezős területek átalakításában, amelyek pl. modern egyetemi campusnak, innovációs központnak adna ma már helyet. Kiemelendőek a klímatudatos város irányába tett lépések, mint pl. a zöldfelületi fejlesztések, a természetközeli aktív sport és turizmus lehetőségeinek bővítése, a városi közlekedés járműparkjának energiahatékony átalakítása, esőkertek létesítése. A nemzetközi gazdasági funkciót szerző város számára kiemelt igényként jelentkezik, hogy a szerepéhez vonzó, versenyképes városi környezet nyújtson, amit az elmúlt évek fejlesztései hatékonyan tudtak támogatni. Megújuló fürdő, uszoda, új vásárlóutca kialakítása, sportolási lehetőségek bővítése a közösségi életnek keretet adó közterek fejlesztése vagy éppen közösségi kertek és a gazdasági szereplőkkel megvalósuló példás partnerség révén a piaci alapon elérhető szolgáltatások és lehetőségek bővülése egyaránt egy magas minőségű városi élettér és innovációt ösztönző közeg kifejlődését eredményezi.

Köztérmegújítási Nívódíj

A Köztérmegújítási Nívódíj a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület közös díja. A Nívódíjat az arra érdemesnek talált megújult közterek nyerhetik el.

A köztér a közösségi élet formálásának talán legalapvetőbb eszköze, egyszerre frontvonal az együttélés konfliktusaiban, de eszköz is ezek leküzdésére. Mediátor, ami akár kezelhetővé tudja szelídíteni a közös tér használatának feszültségeit és képes lehet az együttműködés új formáinak a megteremtésére. Egyszerre része a közösség önreprezentációjának és ilyen formán az identitásának, de fontos eszköze is, a társadalmi adaptációnak. Ebből fakadóan egy megkerülhetetlen dimenzió korunk társadalmi kihívásainak a leküzdésében, legyen szó akár egy környezettudatosabb, fenntarthatóbb települési, közösségi kultúra megteremtéséről, a társadalmi kohézióról, vagy egész egyszerűen „csak" egy egészségesebb települési lét feltételeinek a megteremtéséről.

A pályázat legáltalánosabb célja ezért a tényleges társadalmi igényeket kielégítő, a meglévő örökségi és épített értékekre építő, azokat magas színvonalon bemutató és továbbfejlesztő, a település szerkezetébe illeszkedő, gazdaságilag is fenntartható módon megújult közterek feltárása, azok jó példaként való bemutatása, ezáltal a köztértervezési és fejlesztési tevékenység színvonalának emelése, kultúrájának terjesztése. Idén díjazott lett a Kész Építő és Szerelő Zrt. a Történelmi tér Kiskunfélegyháza – 2021 projektért, Komló Város Önkormányzata a Petőfi tér és környezetének megújításáért, a TSPC Kft. a Millenáris Széllkapu park projektért, valamint Paks Város Önkormányzata az Atom tér és park megújításának I. üteméért. 

A Kész Építő és Szerelő Zrt. pályaművét a belvárosi tereket egységbeszervező főtérmegújításáért díjazták. A zöld város program keretében megújult belvárosi téregyüttes a helyi közösség igényeit szem előtt tartva került kialakításra. A tér jelenleg a közösségi élet szerves részét képezi, köszönhetően a megfelelő számú árnyékos ülőhelynek, a rekreációt segítő, biodiverzitásban gazdag zöldfelületeknek. A tér a kor elvárásainak megfelelően került kialakításra, megfelelő anyag és növényhasználattal. Minőségi összeköttetést biztosít a városháza és a Sarlós Boldogasszony Templom között és egyben a Kossuth Lajos utca zöld folyósólyának kezdőpontja is. A téren áthaladó kerékpárút és a parkolók racionalizálása hozzájárult egy zöld, emberközpontú belváros kialakításához. Az esztétikusan, zöld formában megújított tér érzékelhetően hozzájárult a város közösségi életének kibontakozásához.

Komló identitása bizonyosan értelmezhetetlen lenne a szénbányászat értékei nélkül, városépítészeti értelemben azonban ez a korszak ellentmondásos nyomot hagyott a városon. Egyszerre látunk ugyanis kiemelkedő építészeti (Piramis ház) és városépítészeti (Kökönyös városrész) alkotásokat, de ekkor „kap léket" a belváros hajója, a bányaüzemhez kapcsolódó technológiai terek zátonyain. Ebben a kontextusban különösen érzékeny és szakmailag helyes döntés a Petőfi tér és környezetének a rekonstrukciója. A Kökönyös városrész ugyanis nem csak városépítészeti értelemben Komló talán legértékesebb épített öröksége, de közösségi értelemben a város jelentős ingázó közössége számára az elindulás és a megérkezés tere. Ez a fejlesztés azonban nem csak a polgármester és a főépítész összhangját és munkáját dicséri, hanem a tervezőkét is, akik nem csak jó építészeti érzékkel nyúlnak a feladathoz, hanem a mindennapok szintjén tudnak érdemben hozzáadni, a téren megforduló több ezer ember életének minőségéhez.

A TSPC Kft. pályaművét a mintaszerű zöldterületi fejlesztésért ismerték el. A Széllkapu projekt a Millenáris Parkot kiegészítő, teljessé tevő nagyléptékű közteret létrehozó projekt, amely az egyik legjelentősebb ilyen jellegű városfejlesztési beruházás Magyarországon és a belvárosi barnamezős megújítás új minőségét hozza magával. A közösségi tér jelentősen kibővült, új funkciók jelentek meg, melyek a Széll Kálmán tér tágabb környezetének állapotát nagy mértékben javították. A sűrű városi szövet lazításával, az átszellőzés javításával, zöldfelületek növelésével nagy térséget tett élhetőbbé és magas színvonalúvá, javítva a levegőminőséget és a városi klímát. A projekt nagysága, felvonultatott technikák, eljárások és módszerek a legkorszerűbb megközelítéseket vonultatják föl a kertépítészet, városépítészet és várostervezés terén.

Paks Város Önkormányzatának pályaműve dicséretben részesült a környezetébe illeszkedő helyi igényeket kielégítő térmegújításért. A paksi Atom tér megújítása visszafogott stílusban, mégis jelentős funkcionális fejlődést hozóan történt meg, modernizmusával harmonikusan illeszkedve települési környezetébe. A korábbi szintkülönbségeket lépcsőmentesen a domborzattal játszva oldották meg, ami kellemesebb emberközelibb érzést ad a tér használóinak. Fontos megemlíteni, hogy a felújítás során nem csak a köztér, de az ott található szolgáltató épületeket is megújították. A városlakók láthatóan előszeretettel használják a teret és az ott létrejövő szolgáltatásokat, ami a sikeres fejlesztés egyik legfontosabb ismérve.

Forrás: Magyar Urbanisztikai Társaság