Helyek/Tájépítészet
Átadták a Nehru partot
2016.09.21. 08:59
Átadták a felújított Nehru partot szeptember 20-án. A TÉR_KÖZ pályázat keretében megvalósult projekt körül nagy volt a várakozás, sőt, a környékbeliek részéről az elvárások is. Az alábbi cikkben igyekszünk képet adni arról, hogy milyen parkot kapott a város.
Az egykori indiai miniszterelnökről, Rádzsív Gándhí nagyapjáról, Dzsaváharlál Nehruról, a független India első kormányfőjéről elnevezett parkot ünnepélyes keretek között adta át Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes és Bácskai János, Ferencváros polgármestere. A Fővárosi Önkormányzat által még 2013.ban kiírt TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton döntöttek a „Nehru-projekt I" megvalósításáról. A munkálatok az S-Tér Kft. tervei szerint 2016 februárjában kezdődtek el.
5/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A Nehru part felújítása során teljes parkrekonstrukció valósult meg, amely a parkszerkezet aktualizálását, a jelen kor követelményeihez igazítását foglalja magában közel három hektáron. A park korábbi zöldfelület-állományi értékének megőrzése mellett a rekreációs lehetőségek megteremtése volt a cél a megváltozott parkhasználói szokások figyelembe vételével.
11/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A zöldfelület teljes megújítása mellett a parki rekreációs funkciók kibővültek. A különböző parkrészek más és más célcsoportot szolgálnak ki: a korszerű játszótér - melyen a játékok életkor szerint lettek csoportosítva - a gyermekes családok, a Petőfi híd alatti részen kialakított BMX- és gördeszka pálya valamint a szabadtéri fitneszpark és a felújított sportpálya a sportolók, a part menti sétány és a pihenőterületek a parklátogatók, a közösségi területek pedig a helyi közösségek, társaságok számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget.
14/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
Különösen nagy hangsúlyt fektettek a zöldfelületek kialakítására, minőségének javítására. A part területén található a főváros első biodiverz módon felújított parkja: az ide telepített speciális növényzet néhány éven belül önfenntartó biológiai rendszerré áll össze. A terület faállományának átvizsgálásával a balesetveszélyes fákat kivágták, helyükre 12.805 db cserje, félcserje és 7.444 db díszfű, hagymás növény került.
4/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A parki sétányok szilárd burkolatát elbontották, és vízáteresztő stabilizált burkolatot kapott. A part menti széles sétány rendezetlen burkolati viszonyai is megszűntek, így a sétány Nehru parti szakasza a Bálna menti parti sétány folytatásaként, térkővel kiépítve vált alkalmassá funkciójának betöltésére.
7/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A terület közvilágítási rendszerét korszerűsítették, a szükséges kandeláber áthelyezésekkel, valamint új lámpatestek telepítésével. Kihelyeztek 66 szelektív hulladékgyűjtőt és 30 kerékpártárolót alakítottak ki. A közösségi játéktér dombok közé illesztett, átmenő úttal lett kiépítve. A környező, gyeppel fedett dombok a téli időszakban szánkódombként funkcionálnak majd (bár mi nem találtuk meg, melyik domb lehet erre alkalmas - a szerk.). A felújított BKV épület a későbbiekben vendéglátó ipari egységként működhet.
10/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
"Engedjenek meg néhány szót a kezdetekről" – kezdte beszédét a főpolgármester-helyettes - "2013-ban azért hívtuk életre a TÉR_KÖZ pályázatot, hogy Budapest közösségi terei – a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, valamint a helyi civil és gazdasági szereplők összefogásával – megújuljanak. A használaton kívüli vagy a rossz helyzetű területek újjáalakulva élettel töltődjenek meg, és ezáltal a városi élet általános minősége javuljon.
3/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A 2013. évi TÉR_KÖZ pályázatra közel 200 darab, fővárosi helyszínt érintő projektötlet merült fel, amiből 61 projektet dolgoztak ki és nyújtottak be pályaműként a kerületek. Az akkor megpályáztatott és odaítélt összesen 5,2 milliárd forintból közel 220 ezer m2 közterületet, 100 ezer m2 zöldfelületet és 20 ezer m2 szintterületnyi üres vagy alulhasznosított épületet újítottak, illetve néhány esetben újítanak fel jelenleg is a kerületek. Az előző pályázat sikerén felbuzdulva, és annak tanulságait levonva a közeljövőben 3,5 milliárd forint városrehabilitációs forrás szétosztásáról döntünk majd a TÉR_KÖZ pályázat újabb ütemében." – ígérte.
20/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
"Köszönet a fővárosnak, hogy a ferencvárosiak kedvelt és szívesen látogatott dunaparti parkját az őt megillető, méltó körülmények közé fejleszthettük." – mondta Bácskai János polgármester – "a terület így egy igazán mozgalmas és különleges zöld parkká vált Budapest legszebb főutcája, a Duna partján." Az ünnepélyes szalagátvágás után színes programok várták az összegyűlt érdeklődőket.
13/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
Annak ellenére, hogy a park funkcionálisan valóban bővült, nehéz elmenni bizonyos fájó részletek mellett, amelyek a megnyitón nem hangoztak el. A park jelentős területei képeznek elkerített, kihasználhatatlan részt a villamospálya melletti szakaszon. A Nehru part képe szinte nem is változott, a legjelentősebb újítást a meglehetősen kétes látványvilágú múanyag köztéri bútorok képezik. Egy park karakterének megtartása lehet cél, de e helyen ez nem lehetett indokolt.
21/22
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
A felújított Nehru part - fotó: Móré Levente
Nem került ide futópálya sem annak ellenére, hogy a parkot rengetegen használják erre a célra is. Emellett - és talán ez a felújítás legnagyobb hibája - a Bálna mellett futó, majd a parkot követően a Petőfi híd lábától folytatódó kerékpárutat a "teljes parkrekonstrukció" ellenére sem sikerült összekötni, így a sétányon lézengő gyalogosok és a sétányra kényszerített kerékpárosok most már egy térkővel fedett úton zavarhatják egymást az eddigi aszfalt burkolat helyett.
07:05
A BMX-esek talán nem fognak felugratni a híd aljáig, viszont a kosárlabdák némelyike eljuthat a Dunába. A térkő szerintem hasznosabb lett volna a sakkozóknak, mint ez a porózus talaj, amit összevissza tud fújni a szél. A sakkasztalok padjai helyenként furán állnak. A padok, ülőkék többségének nincs támlája, amelyiknek meg van, azon legfeljebb feküdni lehet. Vagy felülni a támlára és összepiszkolni az ülőrészt. Akik megtervezik, elfogadják, kifizetik ezeket a remek dizájnokat, otthonra is ilyet vesznek, csináltatnak?
18:34
Írtam nekik. Kiváncsi voltam az okokra - azon túl, hogy "a megbízó Önkormányzat hibájából".
Nos, példás gyorsasággal érkezett a válasz a tervezőcsapat tájépítészétől.
Elmondása szerint már az eredeti parktervezési koncepcióban is szerepelt az a FŐKERT-es elképzelés, amely alapján ezt a területet végül megcsinálták, mely úgynevezett "biodiverz" felület - ami várostűrő tulajdonságokkal bír (majd). Állítólag ugyanis a mostani állapot csak ideiglenes, az elültetett magok kikelés csak jövőre lesz várható. Az ígért (vágyott) megjelenés a "virágos rétek, mezők világát idéző lesz, aminek minimális fenntartási igénye mellett a várostűrő képessége is kiemelkedő" - állt a válaszlevélben.Arról, hogy erre ténylegesen mi szükség volt, és ez mennyivel szolgálja majd jobban az igényeket, mint egy elkülönített kerékpárút, vagy akár egy kulturált kutyafutató, sajnos nem esett szó a válaszban.Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ha megjönne az eszük a tulajdonosknak, bármikor átépíthető lesz a terület.
15:23
@városjáró: A bringaút és a futó funkció kihagyása valóban baj és jelentős hiba. A"kavicsos gazos senkiföldje"meghatározással viszont vitatkozom. Állandóan a térkövezési őrületen rugózunk joggal, mert miért kell eltüntetni minden zöldet. Arra viszont senki sem gondol, hogy a városi ember által "gaz"-nak titulált természetes növénytakaró a természet maga, az a növénytársulás, ami azon a helyen, azon az éghajlaton, abban a helyi klímában kinő a földből.Ha jól emlékszem Lázár Ervin sétált éppen ezen a partszakaszon és egy írásában megörökítette a tavasszal és kora nyáron nyíló csodáskék kígyószisz(Echinum) mezőket, amik ellepték az akkori valóban kavicsos senkiföldjét. De ugyanígy mindent kibír, még az embert is, a világszép-égszínkék katángkóró és csak mosolyogni lehet egy pipacsos földdarabon. Remélem ez lesz. A gondolat nem a Főkertben fogalmazódott meg vagy valamelyik ifjú tájépítészben először a világon, de ez nem baj, örülök, ha nálunk is alkalmazzák. Minden virág virágozzék, lesz végre Budapesten is vadvirág.
16:40
@városjáró: a biodiverz vonal Nyugat-Európában (különösen Svájcban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban) már egyévtizedes új vonulat a tájépítészetben, amit Budapesten a fenntartási problémák hívtak elő. A túlságosan művi, csinált kertek gyepfelületei, évelő és egynyári kiültetései ugyanis rendkívül élőmunkaigényesek (nyírás, gyomlálás) és öntözésigényesek, sőt nagy vegyszerhasználattal járnak. Ezekre a költségigényes - és helyenként környezetileg is kockázatos műveletre a főváros - a kiemelt zöldfelületek kivételével - alapból alkalmatlan. Se szándéka, se pénze, se emberi erőforrása nincs rá. Nyugaton viszont ennek inkább a természet utáni vágyódást kifejező filozófiája van: annyira elfogyott arrafelé a természeti táj, hogy mesterségesen kell azt mímelni. A Főkertnél egy svájci intézet közreműködésével indultak el nemrég biodiverz kísérletek, valamint megjelent egy kézikönyv is erről (utoljára a Főkert a 70-es években volt olyan állapotban, hogy kutatás-fejlesztést csináljon, egyszóval ez most örvendetes fejlemény) amelyek közül most a legszebb állapotában a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Duna parti terület mutat. A XIII. kerület a F.O.K.A öbölben kezdett ugyanilyen kísérletekbe és a Lehel téri templom előtt tervez ugyanilyen kísérletet a főkerttel közösen. Egyszóval ez a trend igazából egy már jól működő irányzat nyugaton, itt vadkeleten pedig az adja a tényleges szükségességét, hogy azonos virágdísz mellett egy kvázi önfenntartó (sokkal kisebb élőmunkával, víz és energiabefektetéssel járó) természetesebb felületet ad, mint egy gyep vagy egy hagyományos virágágyás. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor Las Vegas városa rájött, hogy a sivatagban talán kifizetődőbb az öntözött gyepnél az ún. desert landscaping, még akkor is, ha az amerikai álomhoz hozzátartozik a kertvárosi hétvégi fűnyírózás, ezért vastagon megadóztatta az öntözővíz használatot és dotálni kezdte az ilyen előkertek létesítését. Persze a Bellagio előtt a szökőkútcunami továbbra is a pazarlást hirdeti, de ez egy ilyen világ.
Visszatérve a Nehru partra, a villamossínek mellett egy ilyen biodiverz sávot én abszolút megalapozott tervezői döntésnek tartok, más kérdés, hogy akár maga a villamos sín területe is lehetne biodiverz. A jó hír lehet ebben az, hogy ezek a magról szaporított felületek magról tovább is szaporodnak, ezért ha a BKV nem fogja rendesen fenntartani gyomírtózással a sínszakaszt, akkor idővel ez az állapot elő is állhat.
17:29
@bardóczi: Sándor és kedves FenyvesiHK, szíveskedjetek/jenek megtekinteni a Nehru park szóbanforgó, villamossín melletti, a park füves területéből makadámkő fallal lekerített sávját. Azt, ott, igen konkrétan, amiről szó van. És az ma egy használhatatlan, elkoszolódott, gazos parlag, ld. az eredeti írásba ágyazott utolsó előtti képet.
17:38
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Mint minden tájépítészeti alkotásra, erre is igaz, hogy azt 4D-ben kell értelmezni. Amit te elkoszolódott gazos parlagnak látsz, az egy most magról elvetett növénykeverék, amit megtekinteni majd jövő tavasszal lesz érdemes. Véleményt mondani róla is akkor. A növények ugyanis - az épületekkel ellentétben - nem nőnek parancsra. Azokhoz idő kell. Például - eléggé el nem ítélhető módon - nem tudnak kinőni még akkor se, ha maga az alpogármester jön átadni a parkot. Hátrányuk ez, jól tudom. :-)
19:10
@bardóczi: Bízzunk benne, hogy kivirul a sóder :-).
Nagyon klassz az írásod, a http://epiteszforum.hu/a-varosliget-arnstein-letrajan Meggyőző és releváns információt ad. Sokat tanultunk belőle.
19:18
@bardóczi: Én (is) szkeptikus vagyok, ráadásul egy ilyen hatalmas, szándékosan elzárt részt nagy-nagy pazarlásnak tartok a terülehasznosítás terén. De kimegyek a Lánchíd mellé és meglesem, hogy ott miként működik ennek a biodiverz rétnek a kifejlett(ebb) változata.
19:20
@Pákozdi Imre: Már csak az kéne, hogy akiknek címezve van, azok is sokat tanuljanak belőle. És akkor biztosan kivirulna az a sóder. :-)
20:58
@városjáró: Ez itt a St.James
Ez pedig a Hyde park egy jó kis tavaszi biodiverzben pompázva
12:42
Mikor láttam, hogy a villamos mellett egy nagy préri alakul ki, azt reméltem, mégis ott viszik tovább a bringautat. Aztán mikor kiderült, hogy lószart, gondoltam, legalább kutyafuttatóként hasznosítják majd. De ez sem jött be. Lett mindezek helyett egy több száz nm-es kavicsos-gazos senkiföldje.
Csak gratulálni tudok hozzá.
21:23
@városjáró: Szemben (a képen a háttérben), a Műegyetem Rimanóczy tervezte "R" épülete tanulságos látlelet: mivé lesz az építészi géniusz, ha a politikusok ízlése vezérli... Városjáró kifogása, ami a Nehru parkot illeti, pedig jogos; azt a semmire nem való zónát maga az írás is értetlenül említi. Utána kéne nézni, mire gondoltak a tervezők - már csak azért is, mert a Nehru park, így leszűkítve, zsúfolt. Ma délután elnézegettem az ott felüdülni vágyó, hemzsegő kisgyerekes anyukákat és tényleg nem értem az itt "alkotó" tájépítészeket.