Közélet, hírek

Átadták az új mosonmagyaróvári sportcsarnokot, az UFM Arénát

1/3

forrás: magyarepitok.hu

Hirdetés
?>
forrás: magyarepitok.hu
?>
forrás: magyarepitok.hu
?>
lead
1/3

forrás: magyarepitok.hu

Átadták az új mosonmagyaróvári sportcsarnokot, az UFM Arénát
Közélet, hírek

Átadták az új mosonmagyaróvári sportcsarnokot, az UFM Arénát

2017.02.20. 10:11

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Mosonmagyaróvár, Magyarország, _Magyarország

Vélemények:
1

Átadták a 2,05 milliárd forintból megépült, ötezer négyzetméter alapterületű, több mint ezer férőhelyes, többfunkciós sportcsarnokot, az UFM Arénát Mosonmagyaróváron péntek este. Mintegy másfél milliárd forint több mint hatvan helyi vállalkozás társasági adójából gyűlt össze a csarnokra, amely ilyen formájában kifejezetten közösségi épület lett - mondta el Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára avatóbeszédében hangsúlyozta: a kormány kiemelt stratégiai célja a sportra nevelés, mert a sport a testi, szellemi és lelki egészség megőrzéséhez járul hozzá. Nagy István hozzátette, a sportcsarnok egy folyamat része, mert a város szeretné, ha a jövőben megvalósulna az atlétikai pálya korszerűsítése és egy új uszoda építése. Bokor Ákos, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnökségi tagja elmondta: eddig közel nyolcvan tornatermet, csarnokot újítottak fel, vagy építettek. Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármestere történelmi eseménynek nevezte az avatást és elmondta, hogy az épület használatbavételi engedélye megvan. 


forrás: magyarepitok.hu
2/3
forrás: magyarepitok.hu



Drescher Ottó, az építtető és a csarnokot üzemelő Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 elnöke arról beszélt, hogy a csarnok alapkövét 2015 nyarán tették le, s tavaly decemberre készült el. A névadó azért lett a mosonmagyaróvári UFM Egyesült Habanyaggyártó Bt., mert a társasági adóból befolyt összeg hatvan százalékát adta a cég. Guntram Thurnher, az UFM Egyesült Habanyaggyártó Bt. ügyvezetője beszédében elmondta, hogy a névhasználati megállapodást tíz évre kötötték, de az együttműködés igény esetén meghosszabbítható. A sportcsarnok építésére 240 millió forint állami, 318 millió forint önkormányzati támogatás volt, az egyesületi önrész pedig közel 50 millió forint. 

Az épület alapkövét 2015 nyarán tették le, tavaly decemberre készült el az Óvár Építő Kft. és a Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. kivitelezésében. A csarnok parketta borítású, alkalmas kosárlabdára, kézilabdára, tollaslabdára, röplabdára, teniszezésre és teremlabdarúgásra. Három kisebb termet is kialakítottak, ahol például asztaliteniszezni és a küzdősportokat gyakorolni is lehet.

forrás: MTI

 

Vélemények (1)
mB
2017.02.21.
19:41

A kétmilliárdos beruházás tervezőjének neve (egy szakportálon) már nem közhír. Kár.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk