Attraktív pálmaház Kalocsán

Ívelt, térrács szerkezetű pálmaházat tervezett Hauk Gergely, a PTE szerkezettervező építészmérnök hallgatója Kalocsára. Az ifjú építészt a parametrikus modellezés izgalmas megoldási lehetőségei és a szárnyaló fantázia vezérelte. 

Első féléves szerkezettervező építészmérnök mesterszakos hallgatóként Kalocsán, az érsekkert környékén jelölte ki a Tervezés tantárgyunk helyszínét a tantárgyfelelősünk. A feladat az volt, hogy olyan attraktív, turistákat vonzó létesítményt hozzunk létre, mely növelni tudja Kalocsa látogatottságát, kikapcsolódást biztosít fiatalabb és idősebb generációk számára egyaránt.

Az általam választott terület az érsekkert nyugati részén, közvetlenül a Foktői csatorna partján fekszik. Tőle nyugatra az érsekkert újonnan a Kalocsa Szíve Program keretében épített fogadóépülete található, míg nyugatra a csatorna húzódik. Túlpartja egyelőre kihasználatlan, azonban a későbbiekben a város azon a területen is szeretne újabb fejlesztéseket magántőke bevonásával.

A pálmaház megközelítése több irányból is lehetséges, a tervezés során szempont volt, hogy az épület az érsekkert már meglévő úthálózatára legyen felfűzve. A tömegformálás meglehetősen nehezen alakult ki, abból adódóan, hogy az épület egy erdős területen fekszik, semmilyen más létesítmény nincs a közvetlen közelében, így nem igazán volt mihez igazodni. A környék talán legmeghatározóbb része a csatorna ívelt vonalvezetése, az ehhez való igazodás terelte az alakuló tömegformát az íves felületek irányába.

Egy másik, számomra meghatározó jelentőségű, tervezést befolyásoló tényező az volt, hogy a félév során egy tantárgyunk keretében megismerkedtünk a parametrikus modellezéssel, ami számomra egy új, izgalmas utat, megoldási lehetőséget jelentett. Így, bár eleinte egy költséghatékony, akár Magyarországon is megvalósítható épületet szerettem volna tervezni, egy idő után elkanyarodtunk egy összetettebb, valószínűleg a Kalocsai költségvetést még EU-s támogatással is meghaladó épület irányába.

Iskolai feladat lévén ezt nem éreztem akkora problémának, úgy éreztem, hogy az egyetem utolsó féléveit érdemes lehet kihasználni, hogy kicsit elrugaszkodjak a mai magyar viszonylatoktól, később úgyis korlátozni fognak a jogszabályok, megszabott költségvetések, megrendelői igények. Most még el lehetett engedni a fantáziát és megnézni, hogy mire lehetek képes, ha nincsenek megkötések.

Így sikerült eljutni ehhez a térrács szerkezethez, melyből gyakorlatilag az egész épület áll. A vonalvezetésnél törekedtem a letisztult formára, szerintem egy középület akkor jó, ha a sziluettje néhány vonalból úgy megrajzolható, hogy az csak arra az épületre legyen jellemző.

Az épület magasságát a pálmafák mérete határozta meg. A legtöbb pálmafafajta nem nő 15 méter fölé, így egy 18 méter magas épületet megfelelő magasságúnak tartottam. Az alapterületet tekintve a befoglaló méret 100x30 méter, ezt a rendelkezésre álló terület határozta meg. Első olvasásra soknak tűnhet egy Kalocsa léptékű város esetében, azonban ez a létesítmény nem csak a kalocsaiak kikapcsolódására szolgálna, hanem a Dunán hajózó, nagyszámú, többnyire külföldi turista idecsalogatását célozná meg, ami megköveteli a viszonylag nagy méretet.

Az acél vázszerkezetre fedésként egy ETFE fólia került, ez a milliméter vastag, filmszerű anyag Magyarországon kevésbé ismert, tőlünk nyugatabbra azonban már több mint egy évtizede használják. Ezeknek a pneumatikus párnaként elhelyezett fedéseknek az egyik legnagyobb előnye a kis önsúly, melynek köszönhetően viszonylag karcsú tartószerkezettel lehetett tervezni. A kis súly mellett elérhető jelentős fesztáv is nagy szerepet játszott az anyagválasztásban. Merevítések nélkül ezek a párnák 5 méter fesztávot képesek áthidalni, ez határozta meg az épület keresztirányú tartóbordáinak kiosztását. Egyedül a bejárat felett vannak egyik irányban hosszabb elemek, ezek szélterhelés elleni merevítése keresztben ráfeszített, vékony acélhuzalokkal történt.

A belső megtervezésénél szempont volt, hogy a pálmafákat ne csak a földről lehessen megcsodálni, hiszen úgy nem sok minden látszik egy 14-15 méteres növényből, hanem magasabbról is. Ezért a bejárati teret úgy terveztem, hogy innen indulva egy tartószerkezetre felfüggesztett, 12 méter magasba felvezető belső gyalogos hídon felsétálva, a látogatók közelebbről is szemügyre vehetik a nagyobb fákat. 

A funkciók közül a recepción kívül egyedül a ruhatár maradt a földszinten, ezen kívül minden más a föld alá került, mint például a mosdók, személyzeti részleg vagy a gépészet.

Az épület természetes úton is szellőztethető, mivel a szerkezet legfelső, gerinc melletti 16 mezőjéből 8 az átellenes sarkainál 25°-ban billenthető. Ez a nyithatóság határozta meg a szerkezet szelvényeit. Míg a keresztirányúak tartószerkezeti szerepük miatt álló, 10x40 cm keresztmetszetűek, addig a hosszanti bordák fekvő, 40 cm szélességűek, így magukba rejtik a nyitószerkezetet. Azokban az időszakokban, amikor a megfelelő klíma természetes úton nem biztosítható, gépészet látja el az épület temperálását.

A félév során nyújtott segítségükért szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek, dr. Kondor Tamásnak és dr. Halada Miklósnak.

Hauk Gergely