Az 1930-as évek eltűnő modernizmusa: maradt, bontják, soha nem is épült

A miskolci Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti épület az egyelőre kevéssé ismert modernista építész, az 1939-ben Amerikába emigrált Bőhm Viktor 1931-ben megépült háza. A korábban a szomszédos épülettel összevont ingatlant most bontásra ítélték, a helyén egy új multifunkciós cserkészház építése valósul meg a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül. A Bőhm-életművet kutató Dr. Lovra Éva egyetemi adjunktus cikkében rámutat arra, milyen érték veszik így el Miskolc modern építészeti örökségéből.

A miskolci születésű Bőhm Viktor (1900–1981) 1969-ben adta ki a téma úttörőjének számító kötetét az építészet és a pszichológia kapcsolatáról. A Cubes and Man: A Psychological View of Architecture elemzéseiről így ír Szent-Györgyi Albert: „A CUBES AND MAN komoly, mély benyomást kelt korunk rezgéséről és mindig kereső szellemiségéről. Míg én az élet értelmét keresem a molekulák között, Ön formában és térben keresi a válaszait. Úgy tűnik, mindketten elég hasonlóak vagyunk; mindketten kifejezzük korunk szellemét." (angolról fordította L.É.). A kor szellemét Bőhm már az 1920-as évek végétől hordozta, és elhozta a miskolci építészeti színtérre. Egyike volt azon kevés építésznek, akik a modern szellemében, eszköztárát használva alkottak a városban. Miskolc a 20. század első évtizedeiben dinamikusan fejlődött, 1910-re lakosságszámban megelőzte Kassát, a Monarchia széthullása után pedig regionális szerepét is átvette. Bőhm 1939-ben emigrált, de 1931 és 1939 között jelentős számú, a megrendelői igényeket kielégítő, egyedi kialakítású épületet tervezett Miskolcon és Miskolctapolcán, majd Amerikában teljesedett ki a karrierje. Aktívan publikált, hirdette a modern építészet esztétikai és funkcionális elveit. Bőhm az amerikai és magyar közéletben is aktívan részt vett, 1980-ban Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségében tartott előadást az építészet és a pszichológia kapcsolatáról.

Bőhm Viktor miskolci és amerikai munkásságának kutatása egy folyamatban lévő munka, amelynek első tanulmánya a régi-új Magyar Építőművészetben (2020/6) jelent meg. A cikk megjelenését követően lépett kapcsolatba velem Száva Pál, Bőhm jelenleg is praktizáló építész rokona és Bőhm Viktor Amerikában élő lánya, kiegészítve az addigi levéltári és helyszíni kutatás eredményeit.

Miskolc két világháború közötti építéstörténetének egyedi és egységes lenyomata a tervező építészek eltérő formanyelve ellenére is a Csengey Gusztáv utca keleti oldala, amely a zárt sorban elhelyezkedő épületekkel térfalat alkot: modernista ház (5.) Bőhm Viktor; neobarokk megjelenésű (11.) Feldmann Mór és a 9., 15. és 4. (?) Bloch és Stimm munkája (Bereczki 2019, 137–143); és a Horváth Lajos utca az elképzelés szerint hasonló képet mutatott volna: Bőhm-féle épületekkel és Bloch és Stimm építészek munkáival.

A külső jellegzetes jegyek (bejárati ajtó rácsozása, ablakok kiképzése) utaltak arra, hogy a Horváth Lajos utca 3. Bőhm munkája, a levéltári beazonosítás azonban nem hozott eredményt. Száva személyes archívumának dokumentumai alapján a tulajdonosok az építész nagyszülei, Stamberger Jenő és Bőhm Szerén voltak. A lakóépület átépítését Bőhm tervezte 1939-ben. Az épület egyike a kevés átépítésnek, amit karrierje folyamán tervezett. Az utca zártsorú beépítéséhez igazodó homlokzat Bőhm munkája, az eredeti épületből a szomszédos tűzfalhoz csatlakozó szárny maradt meg. A homlokzat kiképzésében a jellegzetes Bőhm-féle jegyek köszönnek vissza: a bejárat kissé kiugró síkja, a rács és az ablakok sora a vakolt keretezéssel. Számos épülete nyeregtetős, azonban az attika kiképzése a lapostető illúzióját kelti (hacsak egy szögből nézve is, ahogy a Stamberger-féle háznál). A kései beazonosítás miatt már csak a bontás folyamatát dokumentálhattam 2020. októberétől. Az egykori nemesvakolat még látható a lábazat feletti falak csonkjain. Az évtizedek során számos Bőhm-féle épületet lebontottak. Ennek az épületnek élő emlékezete, térfalat képező szerepe volt a belváros közepén.

A korabeli szaksajtó, a Tér és Forma 1932-től publikálta Bőhm-féle épületek alaprajzait, a homlokzatokról felvételeket.

Bőhm első épülete a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatt lévő lakóház. Az 1931-es épület homlokzati kialakítása a bejárat kiképzésétől eltekintve szimmetrikus, formavilágával alkalmazkodik a tervező funkcionalista elveihez. A pusztuló épület feltárja az építőanyagokat és szerkezetet, látható a hagyományos és a korabeli trendek ötvözésének kísérlete. Az 1930-as években már gyakoribbak a vasbeton szerkezetű épületek, a Csengey 5. azonban még nagyméretű téglákkal falazott kialakítású, vasalt beton teraszokkal és függőfolyosóval, az attika mögött nyeregtetővel. Az utca keleti térfala az 1930-as évek építészeti próbálkozásainak lenyomata, változatos építészeti nyelve ellenére is egységes megjelenését nagyvonalakban őrzi. Az utca kialakításának időbeni egységéhez hozzájárult, hogy az 1920-as évek szabályozásának köszönhetően nyerte el mai vonalát. Az utca keleti térfalának integritása sérül, hiszen az ingatlant lebontják.

A Csengey utcához hasonló térfal jött volna létre a Horváth Lajos utcában is, felvonultatva az 1930-as években alkotó építészeket, ha a 19. szám alatti saroképület megépül 1938-ban. A jellegzetes kiugró homlokzati síkok, az ablakok és a bejárati rácsozás mellett a Csengey 5. mellvédes korlátjának változata is visszaköszön a terven.

Bőhm egyetlen beazonosítható miskolctapolcai épülete, az egykori Lidó-penzió a Tér és formában jelent meg 1934-ben. A napjainkra már a felismerhetetlenségig átépített társasnyaralót a tervező az 1969-es kötetében említi a modern sorházak építészeti ritmusának példájaként. 1934-ben a Tér és formában a Déryné utca 16. (átépítve, egykor Barna Hugó fényképész műterme és lakóháza, 1932) is megjelent, az alatta sajtóhiba miatt szombathelyi bérházként feltüntetett épület szintén Bőhm alkotása (1933, Miskolc, egykori Debreczeny utca, ma Régiposta utca 12.).

„A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában", a CineFest Special programja 2020. szeptemberében tárta fel a város 1930-as éveinek épített örökségét. Az 1934-ben a Tér és formában a mai Görgey Arthúr út 16. alatti (egykori Csabai kapu 4.) bérház elkerülte a városléptékű átalakítást, eredeti állapotában megőrizték a tulajdonosok.

Bőhm munkásságának kutatása még nem zárult le. Az eddigi eredmények alapján kijelenthető, hogy a tervező első alkotása, a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti, 1931-ben épített épület (is) műemléki érték, megérdemelné a műemlék státuszt[1]. Műemléki státuszba vételi javaslat a következők miatt tehető: a tervező személye; az épület stílusa, amely tipikus az adott korszakra, ugyanakkor egyedi, hiszen kevés modernizmust képviselő épület épült a két világháború között; a Csengey Gusztáv utca térfalának integritása.

Dr. Lovra Éva

Szerk.: Hulesch Máté

[1] A Csengey Gusztáv utca 3–5. szám alatti épületeket összevonták. A miskolci Tiszti Klub itt kapott helyet, a Csengey utca 5. eredeti belső tagolását már ekkor átalakították. 2003-ban a miskolci Stúdió Kft. a Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatal megbízására, Pirity Attila építész vezetésével készítette el az átalakítási tervet. Az engedélyezési terv szintű dokumentum teljeskörű felújítást és funkcióváltást javasolt, de nem került kivitelezésre. 2014-ben az ingatlant a Magyar Cserkészszövetség vásárolta meg a miskolci önkormányzattól. Az ingatlant lebontják, az új multifunkciós cserkészház építése a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül valósul meg.

Irodalom:

Bereczki Zoltán: Bloch és Stimm műépítészek Miskolcon a két világháború között. In: Tamáska Máté (ed.) Változó szerepek, változó városképek Kassa és Miskolc a 20. században. Budapest, 2019. pp. 133–146.

Lovra Éva: A miskolci modernizmustól New Yorkig: Bőhm Viktor építészete. In: Utóirat: a régi-új Magyar Építőművészet melléklete 2020/6. pp. 60–62.