Az antropogén városi környezet élhetőségének vizsgálata Kecskeméten

Mandula Péter diplomamunkája a Magyar Urbanisztikai Társaság 2021-es diplomadíj-pályázatán kiérdemelte a legjobb alapszakos dolgozatnak járó különdíjat. A méltatás szerint a témaválasztás aktualitását igazolja, hogy az EU új programozási ciklusában kiemelt figyelmet kap a reziliens város, melynek egyik kiemelkedő szegmense a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás képessége. A dolgozat három mutató: zajszennyezés, légszennyezés és városi klíma tekintetében vizsgálja ezt a kérdéskört.

A városokban élő lakosság aránya drasztikusan megnőtt az elmúlt időben, a megnövekedett népesség pedig új kihívások elé állítja korunk városait. Erre a problémakörre reflektálva vizsgáltam meg dolgozatomban Kecskemét városát, feltárva annak élhetőség szempontjából leginkább kritikus pontjait.

Először meghatároztam három, jellemzően a nagyvárosokban megjelenő, az emberi szervezet egészségére káros hatást, amelyek a települések élhetőségének indikátoraként is funkcionálhatnak. Ezen mutatók a zajszennyezés, légszennyezés és városi klíma lettek, mivel jól leírják azokat az egészségkárosító hatásokat, amelyekkel egy város utcáján sétálva találkozunk és amelyek rontják az adott városrészek élhetőségét, és káros hatással vannak a lakók egészségére.

Ezt követően a város történelmének és jelenlegi szerkezeti-működési sajátosságainak megismerésével feltérképeztem azokat a jellemzőket, amelyek hozzájárulhatnak a három kellemetlen hatás erősödéséhez. Eredményeimet probléma- és értéktérképen szemléltettem. A hiányosságok között megjelentek a zöldfelületek mennyiségi és minőségi hiányosságai és az alközpontok hiánya.

Célom az volt, hogy az így megismert környezeti hatásokat, a város zöldfelületi rendszerét és demográfiáját konkrét számszerű és térben elhelyezett adatokkal is jellemezzem, ezzel egzaktabb elemzéseknek teret adva. Ezért a település területét egyhektáros mezőkre bontottam, minden mezőt rá jellemző adatokkal jellemezve. A vizsgálati módszer lényege, hogy a város bonyolult térbeli rendszerét egyszerűsítve, egyhektáros cellákra osztom azt, így megkönnyítve az adatok gyűjtését és feldolgozását.

A három, már bemutatott káros hatás mellett itt más, ezekkel összefüggésben lévő, azokat erősítő vagy enyhítő paramétert is figyelembe vettem, például átlagos NDVI értéket, a zöldfelület területi arányát és a lakosságszámot. Így fel tudtam mérni a vizsgált káros hatások térbeli megjelenését, illetve számszerűsítettem néhány más városi elem jelenlétét is, például a népességet és a zöldfelületeket. Ezáltal egyhektáronként meg tudtam határozni az adott városrész élhetőségét, és le tudtam vonni az összefüggéseket a város szerkezeti-működési problémái és a szennyezések megjelenése között.

Az így megkapott adatháló alkalmassá vált arra, hogy a város területét egészben nézve kirajzolódjanak a konfliktusos területek, de lehetőséget ad konkrét problémák kiszűrésére is. Erre jó példa a vizsgálatok során megállapított két kedvezőtlen sajátosság: a meglévő zöldfelületek rossz minősége és az alközpontok hiánya. Ezen általános problémák feltérképezésére az általam elkészített adathálót hívtam segítségül. A celláim közül leválogattam azokat, ahol magas a zöldfelülettel borított területek aránya, de NDVI értékük alacsony. Ezzel az volt a célom, hogy olyan területeket kapjak, ahol bár nagy felületben található növényzet, mégse tudja nagyobb mértékben klimatizálni az adott területet, alacsony vitalitása miatt.

Láthattuk, hogy a zaj- és légszennyezést okozó intenzív gépjárműforgalom visszavezethető Kecskemét egyközpontúságához, az alközpontok hiányához. Az alközpontok célzott fejlesztése érdekében leválogattam azokat a cellákat, ahol a népsűrűség magas (100 fő/hektár felett), de egyáltalán nincsenek POI-k. Ezekről a területekről mindenképpen utazniuk kell az itt lakóknak ahhoz, hogy mindennapi szükségleteiket kielégíthessék, a magas népsűrűség miatt ez sok ember ingázásához vezet.

Ezzel a két leválogatással egyrészt feltérképeztem két, általam fontosnak tartott problémát, másrészt bemutattam egy ilyen városi adathalmaz felhasználásának egy módját, amellyel véleményem szerint a későbbiekben mindenképpen érdemes foglalkozni. Az adatok mennyiségét növelve és a leválogatásokat pontosítva, automatizálva sokféle városi megalapozó vizsgálat alapját képezhetnék.

Az elemzés elkészítésénél a legnagyobb kihívást ezeknek az adatoknak az összegyűjtése és azonos területi egységre vetítése jelentette. Az önkormányzati és szabadon hozzáférhető forrásokból rendelkezésre álló adataimat saját mérésekkel is kiegészítettem, mivel például légszennyezettség tekintetében nincs ilyen részletességű központi mérőhálózat. Éppen ezért egyik fejlesztési javaslatom egy olyan mérőhálózat kiépítése, amely környezeti szenzoraival városrészek közötti eltéréseket is ki tud mutatni, ezzel elősegítve a várostervezés és üzemeltetés folyamatait.

Dolgozatomban Kecskemét élhetőségének javítása érdekében fejlesztési javaslatokat tettem két kritikus szegmens, a zöldinfrastruktúra és a közösségi közlekedés városi léptékű fejlesztésére. Emellett fontosnak tartottam az alkalmazott egyhektáros cellákat használó vizsgálati módszer gyakorlati felhasználásának a bemutatását is, ezért két példán keresztül ismertettem bizonyos konfliktusos területi egységek leválogatásának módját és fejlesztési lehetőségeit. Ezt továbbgondolva előrevetítettem egy hasonló vizsgálati rendszer jövőbeni széleskörű felhasználási lehetőségeit.

Mandula Péter

A szakdolgozat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tájépítészeti, településtervezési és díszkertészeti intézetének településépítészeti és települési zöldinfrastruktúra tanszékén, tájrendező és kertépítő mérnök alapszakon, településüzemeltető specializáción készült. A konzulens Szűcs András volt.

Szerk.: Nemes D. Nikolett