BP-RUST: Nyugati pályaudvar és Rákosrendező térségének komplex vizsgálata, fejlesztési javaslata

A MATE tájrendező és kertépítőmérnök BSc-s hallgatói két féléves projektmunka keretében, a BFK-val együttműködésben foglalkoztak a Nyugati pályaudvar és környéke komplex fejlesztési lehetőségeivel. A hallgatói tervek több helyen hasonló következtetésekre jutottak, mint a Nyugati megújítására kiírt nemzetközi építészeti pályázat nagynevű tervezőirodái. A két félév eredményeit az egyik hallgató, Mandula Péter és a projekt egyik mentora, Szczuka Levente közös cikkben mutatják be.

Ismét igen aktuális téma a Nyugati pályaudvar megújításának kérdése, hiszen a napokban tartották az erre vonatkozó nemzetközi tervpályázat eredményhirdetését. Ennek fényében különösen érdekesek a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) tájrendező és kertépítőmérnök BSc-s hallgatói által megalkotott tervek, melyek több helyen is hasonló eredményekre jutottak, mint a nyertes Grimshaw Architects, vagy éppen az AREP Group Architectes irodája.

A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének harmadéves BSc-s Településüzemeltető szakirányos hallgatói két féléves projekt keretében vizsgálták Nyugati-pályaudvar – Rákosrendező – Istvántelek vasútállomás térségének barnamezős területeit BP-RUST címmel. A több tantárgyat felölelő projektmunka első félévében a mintegy 6 kilométer hosszon elterülő vizsgálati terület kialakulásának, átalakulásának és működésének részletes megismerésén, a problémák és értékek feltárásán volt a fókusz. Az itt összegyűjtött tudásanyag alapozta meg a második félévben elkészített átfogó víziót, valamint a fókuszterületekre vonatkozó fejlesztési koncepciókat, beépítési terveket.

Az elemzési fázis során a 6 részre osztott vizsgálati területet 6 különféle szempont alapján (közlekedés, funkcionális kérdések, beépítés, zöldfelületek, humán aspektusok stb.) vizsgálta a 6 darab 4-4 főből álló hallgatói csoport. A vizsgálatok készítése metodikailag is újszerű volt, mivel minden héten más aspektus mentén, az azt koordináló csapat felügyeletével készültek el a vizsgálatok az egyes részterületekre. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha például a zöldfelületi rendszerek felmérése volt terítéken, akkor az erre kijelölt csapat koordinálta és összegezte a feladatokat, amit minden csoport a saját területén hajtott végre. Az ezt követő héten ugyanezen logika mentén már a közlekedés vizsgálata folyt, az arra kijelölt csapat vezetésével, és így tovább. Ilyen módon a félév végére minden csapatnak kellett kommunikálni a többi csapattal, és minden csoport megismerte az összes vizsgálati szempontot és területrészt is.

A folyamat eredményeképpen megállapításra került, hogy a térség zöldfelületi aránya a belváros felé haladva egyre inkább csökken, és leginkább a rozsdaterületek spontán cserjésedéséből fakad, így nem igazán alkot értékes növényállományt. A közlekedés terén ugyan a belváros közeli részek közösségi közlekedéssel való kiszolgálása igen kedvező, a közúti forgalom, és az ebből adódó szennyezések is erősebbek itt. Az egész területen érvényesül a vasút elvágó hatása, hiszen jelenleg kevés kereszt irányú áthaladási lehetőség van biztosítva, mely számos problémát okoz. A külső, Rákosrendező térségétől folyamatos sűrűsödés jellemzi a beépítést is, a Nyugati pályaudvar térségében megmaradt – többnyire védett – történeti beépítések jelentősen magasabb szintterületi mutatóval rendelkeznek, mint például Istvántelek kertvárosias vagy telepszerű beépítései. Ezeken a területeken főként a gazdasági és a lakó funkció dominál, míg a belső, VII. és XIII. kerületi részeken az intézményi és kereskedelmi funkciók is hangsúlyosan megjelennek, jelentősen erősebbek itt a humán infrastruktúra elemek.

Ezen 6 fő vizsgálati szempont szintéziseként készült el a jelenlegi állapotot bemutató probléma-és értéktérkép. Fontos konfliktusként jelent meg a vasút elvágó hatása, a nagy forgalomból adódó szennyezések, az elhanyagolt, alulhasznosított területek és a kedvezőtlen közbiztonság érzete is.

A projektterület megismerésével egyértelműen kirajzolódott, hogy az egyes területrészek teljesen más adottságokkal rendelkeznek, más feloldandó konfliktusok, és kiaknázandó értékek alapján kell fejlesztést előirányozni. Így a koncepcióalkotás során a terület hosszanti irányban 3, majd később a beépítési tervek elkészítésénél 6 részre lett tagolva.

A tervezés kezdeti fázisában már fontos elemként jelent meg a felhagyott vasúti területek "zöldfolyosóként" való hasznosítása, új alközpontok létesítése, a haránt irányú kapcsolatok megteremtése. A fejlesztési koncepció kidolgozásánál peremfeltételként szolgáltak a hatályos tervekben is szereplő szerkezeti jelentőségű hardware elemek, így például a Nyugati és Déli pályaudvar összekapcsolása, a Szegedi úti kapcsolat, vagy épp a Körvasúti körút.

A koncepció irányelvei alapján részletes beépítési tervek készültek, melyek főként a vasút menti leromlott, alulhasznosított területek funkciógazdag megújítását célozták meg. A fókuszterületekre készített tervek magukba foglalták azok leendő funkcióinak, közlekedési rendszerének, zöldinfrastruktúrájának, beépítési karakterének komplex kidolgozását.

A Nyugati pályaudvar környezetében intermodális csomópont, és forgalomcsillapított, zöld környezet tervei készültek el két változatban. Fontos szempont volt a Városliget felé irányuló lineáris zöld kapcsolat létesítése, és a vasúti területek áthidalásával a kerületközi kapcsolatok erősítése. A kettő összefügg, hiszen a lesüllyesztett vasút felülépítésével új zöldíthető területek jönnek létre. Így egy több szintű csomópont tervei fogalmazódtak meg, melyben a vasúti sínek mennek alul, a gyalogosok pedig a felszínen haladhatnak, ezzel előrevetítve a terv gyalogosközpontúságát. Hasonló elképzelések valósulhatnak meg az AREP Group Architectes és a Grimshaw Architects terveiben is.

A Rákosrendező térsége

Rákosrendező térségében egy funkciógazdag, alközponti szerepkört is betöltő intenzív beépítésű városrész terve körvonalazódott, hosszanti zöldfolyosóval a vasúti területek mentén, mely összeköti a Városligetet és a Rákos-patakot. A koncepció fontos elemét képezi több a sínek fölött átívelő útvonal is. Míg a zöld gyalogos híd a gyalogos-kerékpáros közlekedést szolgálja, úgy a Szegedi úti új műtárgyon a közúti és közösségi közlekedés fontos elemévé válik. Az új műtárgy – melynek terveztetése jelenleg is folyamatban van a BFK-nál – a 3-as villamos meghosszabbításával új dimenziót nyit a kerületközi kapcsolatok terén, bevonja Rákosrendező vasútállomás térségét a város életébe.

A Rákosrendezőn túli területek

A projektterület külsőbb részekeire már jóval szellősebb koncepicótervek készültek. A hallgatók itt az emberi léptékhez közelebb álló, kisvárosias jellegű városfejlesztésekben látták a megoldást, ahol kiemelt szerepet kap a zöld, egyben funkciókban gazdag környezet megalkotása.  Ennek során olyan fejlesztéseket fogalmaztak meg, mint a Rákos-patak revitalizációjával egybekötött új városrész, a Marcheggi híd térségében javasolt P+R-t magába foglaló komplex szolgáltatásokat nyújtó alközpont, vagy az Istvánteleknél javasolt új lakónegyed.

A terepbejárásokból, előadásokból, konzultációkból és prezentációkból álló munkafolyamatot egy projektzáró konferencia zárta, amelyen bemutatásra kerültek a végleges művek a BFK munkatársainak, az egyetem oktatóinak és más, a bemutatott tervekben érdekelt meghívott közönségnek.

A két féléves projekt a Térségi és települési vizsgálatok, D2 és Települési értékvédelem tantárgy keretében valósult meg a MATE Településépítészeti és Települési Zöldinfrastruktúra Tanszékén 2020-2021 évben, a COVID-19 árnyékában online oktatásban.

A projektben résztvevő Tájrendező és kertépítő BSc szakos, Településüzemeltető szakirányos hallgatók:
Auerbach Dóra, Bereznai Petra Réka, Bolyki Fanni, Czvikovszky Adél Kamilla, Di Franco Emília Réka, Fazekas Gréta, Fodor Kata, Horváth Eszter Anna, Janurik Csilla, Kátay Réka, Mandula Péter, Molnár Balázs, Nagy Noémi, Nagyházi Emese, Pásztói Petra Flóra, Pizmány Marcell Dávid, Potyók Zsófia, Pusztai Szabolcs, Radics Vid, Sinkovics Dorottya, Szárnyas Patrícia Helga, Szentkuti Alexandra Edit, Szirbik Balázs Áron, Torzs Annabella

A projekt mentorai:
Polyák Beáta, Szczuka Levente, Adorján Anna PhD, Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka, Bálint Krisztina (MATE)
Zikkert Zoltán (BFK)

Cikk szerzői:
Mandula Péter, Szczuka Levente

Szerk.: Hulesch Máté