Az AREP Architects és az építész stúdió terve a Nyugati pályaudvar pályázatán

A francia építésziroda az utóbbi időben újabb hazai és nemzetközi díjakkal elismert, idén két építészét tekintve is Ybl-díjjal kitüntetett építész stúdióval kiegészülve érte el a megosztott II. helyezést a nemzetközi pályázaton. Koncepciójuk egy olyan közlekedési csomópont megalkotásán dolgozott, mely elsődleges funkcióján túl különös figyelmet szentel a fenntarthatósági szempontokra.

Nyugati Park – a karbon-semleges állomás
Egy igazi nagyvárosi park létrehozása: ez a park lehetőség biztosít a biodiverzitás megteremtésére, a városi hősziget-effektus mérséklésére és kikapcsolódást nyújt a városi lakosok és a Nyugatiba érkező, Budapestet felfedező utazók számára.

A 19. századi örökségünk megújítása: Az Eiffel Csarnokot eredeti pompájában állítjuk helyre: negyedik homlokzata felszabadul, bejáratai újra megnyílnak a város felé.

A lehető legkisebb környezeti lábnyom: a földalatti terek természetes szellőzésűek és megvilágításúak. A felszíni peronokon egy egyszerű tető védi az utasokat. A védőtető fotovoltaikus panelekkel felszerelve az állomás működéséhez szükséges villamos energiát állítja elő, így Európa egyik első energia-autonóm állomása.

Többféle felhasználási lehetőséget nyújtó állomás és közösségi tér: az állomásunk egy ökológiai váltás előfutára; amely a karbon-semleges társadalom szolgálatába áll, minden típusú mobilitást kiszolgáló központ, amely fokozatosan mellőzni tudja a fosszilis tüzelőanyagokat. Az új állomás megtartja eredeti értékeit, büszke a történelmére: ezt az „okos" jövőképet javasoljuk Budapestnek, amelynek nincs szüksége túlzó építészeti gesztusokra ahhoz, hogy a jövőben is tündököljön.

Városépítészet, közlekedési és zöldhálózati kapcsolatok
Komponáljuk újra a nagy tájat: az állomáspark a nagyléptékű zöldfelület szíve lesz, része annak a zöld folyosónak, ami az egyik oldalon a Duna-parttól a Városligetig, a másik oldalon a vasútvonal melletti zöldben folytatódik. Ez a hatalmas park nyitott közösségi ponttá, összekötő kapoccsá és újra a városi szövet részévé válik ezen a területen, amelyet a város- és ipartörténet az évek során tönkretett. A vasútvonal két oldalát a mesterséges domb kapcsolja össze, megteremtve a vízgazdálkodás lehetőségét is. Ezt a dombot a földalatti vasúti műtárgyak építése során kitermelt föld helyszínen tartásával hozzuk létre.

Kapcsolatteremtő pont a városban: az összes útirány megjelenésével finoman kapcsolódnak össze a szomszédos kerületek, az állomás, a mobilitási terek és a közösségi létesítményeke. A fő tengelyek autonóm kerékpárutakat integrálnak, és a tisztásokon játékok, sportok, rendezvények tartását teszik lehetővé.

Növények és biodiverzitás telepítési stratégiája: a történelmi állomástól a Városligetig összefüggő zöldfolyosót, lombkoronaszinti növényeket telepítünk. A vasúti síneket fedő födém igazi zöldtető, a park növény- és állatvilága folytonos.

Játssz, fuss, sétálj, lélegezz, találkozz... ezek a Park nyújtotta lehetőségek: Az évek során a park központi szerepet nyer a városban: koncertek, fesztiválok, bemutatók, kiállítások, amelyek a történelmi csarnokban, a kongresszusi központban és a kulturális központban is helyet kaphatnak, és belakják a parkot mindenki örömére.

A beépítés koncepciója
A ´15 perces város´: célunk egy kerületi léptékű intenzív városi környezet kialakítása, ahol minden elérhető 15 perces sétatávon belül.

Ütemezés a városlakókkal egyetértésben: a félmillió m²-es program célja a projekt megalapozása, a kiegyensúlyozott ütemezés révén a városlakók lépésről lépésre kezdik használni és magukénak érezni a fokozatosan bevont területrészeket. A Miyawaki-módszerrel gyorsan növő buja zöldfelületeket a helyi civil szerveződések ültetik.

Intenzív városi tömbök, minimális területfoglalás – a szomszédos városrészek kiterjesztése: a meglévő, Haussmann-féle várostervhez hasonló hálózatban, az új beépített területrészek a kapcsolódó városrészhez kötődnek, ahhoz illő beépítési karakterrel, a szerves illeszkedés és a történelmi sziluett folytonossága érdekében. Öt intenzív beépítésű területrészt hoztunk létre, amelyek a nyitott, közös várostervezés lehetőségét adják: az Eiffel-irodaegyüttes, a Motorszín kulturális központ, a Ferdinánd kongresszusi terem és sportközpont, Central Park lakónegyed, a vasút menti irodaházsor és a Podmaniczky-lakótömbök.

Autós és gyalogos közlekedés egyensúlya: a Váci úti felüljárót lebontják, új lámpás kereszteződési rendszer jön létre, széles gyalogos járdákkal és kerékpáros sávokkal, az autós elsőbbség csökkentésével, a kereszteződés nyugodtabb lesz. A közúti forgalom áramlási előrejelzésénél a ´városi átszivárgás´ koncepciót használjuk, amit Párizsban fejlesztettek ki. A Váci útról nem lehet balra a Teréz körútra rákanyarodni, helyette a Váci út - Ferdinánd-alagút - Podmaniczky út - Teréz körút útvonal használható. A tervezett Ferdinánd-alagúthoz közvetlenül csatlakozik mélygarázs. A Lehel út és a Vágány utca forgalmát a Bulcsú utcán át a Váci úthoz kötjük ki, a Lehel tér forgalmának csökkentése érdekében.

Szerk.: Pleskovics Viola