Nézőpontok/Történet

Slotervaart, egy amszterdami modernista lakótelep megújulása – Marc Bukman írása

1/11

Amszterdam városrendezési terve (A.U.P.), 1934. Tervező: Cornelis van Eesteren. Forrás: repository.tudelft.nl

A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011

A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011

A Plesman-negyed megújulásának beépítési terve, a Steenhuis Bukman iroda házai a jobb oldali sávban épültek. Építész: Palmbout Urban Landscapes

Az új épületek földszinti alaprajzai, a különböző lakástípusok eltérő színekkel jelölve. Építész: Steenhuis Bukman Architects

Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel; alul a földszinti lakások hátsó kertjei, könnyűszerkezetes pergolákkal. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A participációban részt vevő egyik lakos portréja a homlokzatba integrálva. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A sorházak metszete, a pincében parkolóval, földszinten hátsó kerttel, a felső szinten tetőterasszal. Építész: Steenhuis Bukman Architects.

?>
Amszterdam városrendezési terve (A.U.P.), 1934. Tervező: Cornelis van Eesteren. Forrás: repository.tudelft.nl
?>
A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011
?>
A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011
?>
A Plesman-negyed megújulásának beépítési terve, a Steenhuis Bukman iroda házai a jobb oldali sávban épültek. Építész: Palmbout Urban Landscapes
?>
Az új épületek földszinti alaprajzai, a különböző lakástípusok eltérő színekkel jelölve. Építész: Steenhuis Bukman Architects
?>
Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
?>
Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
?>
A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
?>
A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel; alul a földszinti lakások hátsó kertjei, könnyűszerkezetes pergolákkal. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
?>
A participációban részt vevő egyik lakos portréja a homlokzatba integrálva. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
?>
A sorházak metszete, a pincében parkolóval, földszinten hátsó kerttel, a felső szinten tetőterasszal. Építész: Steenhuis Bukman Architects.
1/11

Amszterdam városrendezési terve (A.U.P.), 1934. Tervező: Cornelis van Eesteren. Forrás: repository.tudelft.nl

A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011

A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011

A Plesman-negyed megújulásának beépítési terve, a Steenhuis Bukman iroda házai a jobb oldali sávban épültek. Építész: Palmbout Urban Landscapes

Az új épületek földszinti alaprajzai, a különböző lakástípusok eltérő színekkel jelölve. Építész: Steenhuis Bukman Architects

Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel; alul a földszinti lakások hátsó kertjei, könnyűszerkezetes pergolákkal. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A participációban részt vevő egyik lakos portréja a homlokzatba integrálva. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A sorházak metszete, a pincében parkolóval, földszinten hátsó kerttel, a felső szinten tetőterasszal. Építész: Steenhuis Bukman Architects.

Slotervaart, egy amszterdami modernista lakótelep megújulása – Marc Bukman írása
Nézőpontok/Történet

Slotervaart, egy amszterdami modernista lakótelep megújulása – Marc Bukman írása

2022.03.31. 08:00

Marc Bukman holland építész, a delfti Steenhuis Bukman építész stúdió társalapítója. Építészeti praxisában főként lakóépületek, kiemelten szociális lakótelepek tervezésére specializálódik, belvárosi és külvárosi területeken egyaránt. Írása egy négyrészes, az Építészfórum számára készített cikksorozat harmadik része, amely egy ´60-as évekbeli modernista lakótelep kortárs revitalizációját mutatja be.


A.U.P. – az amszterdami rendezési terv

1934-ben Cornelis van Eesteren (1897-1988) építész és várostervező, aki akkoriban szorosan együttműködött a C.I.A.M.-mal, megtervezte Amszterdam Általános Bővítési Tervét (Algemeen Uitbreidingsplan), vagy röviden A.U.P. Ez egy forradalmi terv volt, amely mintegy 30 000 lakás felépítését indítványozta egy zöldfelületekben gazdag városrészben, amelyet nyugati kertvárosoknak neveztek. A terv tágas, viszonylag önállóan elhelyezkedő lakónegyedeket tartalmazott zöld környezetben. Az amszterdami Slotervaartban található Plesman-negyed, amely az 1960-as évek elején épült, egyike ezeknek a városrészeknek.

Amszterdam városrendezési terve (A.U.P.), 1934. Tervező: Cornelis van Eesteren. Forrás: repository.tudelft.nl
1/11
Amszterdam városrendezési terve (A.U.P.), 1934. Tervező: Cornelis van Eesteren. Forrás: repository.tudelft.nl

A Plesman-negyedre jellemző a viszonylag szellős, sávházas beépítés, gyönyörű fasorokkal az utcák mentén és változatos növényzettel a közös udvarokban. A negyed eredetileg csak lakóépületekből állt, amelyek ismétlődő utcákba és sávokba, úgynevezett "bélyegblokkokba" rendeződtek. A tömbök nyitott kompozíciót alkottak, a közterületről a közösségi udvarokba nyílt belátás.

A nlekótelepet a kor vezető építészei tervezték: Ernest Groosman (1917-1999), Arthur Staal (1907-1993) és Piet Zanstra (1905-2003). A Steenhuis Bukman Architects által tervezett rész a Groosman-övezetre, a negyed legészakibb részére vonatkozik. Ezt a zónát nagyvonalú, monumentális utcaprofilok jellemzik, gyönyörű facsoportokkal és közös udvarokkal. Az épülettömbök egyszerű és racionális kialakításúak, változó magasságúak, illetve hasonló utcai és kerti homlokzattal rendelkeznek. 

A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011
2/11
A slotervaart-i Plesman-negyed. Építész: Ernest Groosman. Fotó: Steenhuis Bukman Architects, 2011

 

Újjáépítés

Több évtized után a környék megújulásra szorult. A növényzet 50 év alatt gyönyörűen kifejlődött, de a közterületek kopárak és elhasználtak volt. Ráadásul az egységes lakáskínálat sem volt már megfelelő: a környéken csak az alacsony költségű szegmensben (szociális bérlakások) lévő, kis lakások voltak. Emellett a házak kapcsolata a lakókörnyezettel meglehetősen hiányos volt. Tárolóegységek és zárt homlokzatok határozták meg az utca megjelenését.

A Plesman-negyed megújulásának beépítési terve, a Steenhuis Bukman iroda házai a jobb oldali sávban épültek. Építész: Palmbout Urban Landscapes
4/11
A Plesman-negyed megújulásának beépítési terve, a Steenhuis Bukman iroda házai a jobb oldali sávban épültek. Építész: Palmbout Urban Landscapes

A lakásállomány diverzifikációja változtatott ezen a saját tulajdonú házak és egylakásos lakások hozzáadásával. Így a lakók adott esetben átköltözhettek a nekik megfelelőbb lakásokba. Az új lakástípusok és a mélygarázsok bevezetésével javulhatott az épületek és az utca közötti kapcsolat, és újra megerősödhetett az eredeti városszerkezeti minőség. A Plesman-negyed átalakításának városépítészeti tervét a Palmbout Urban Landscapes készítette. A Steenhuis Bukman Architects-et 2011-ben választották ki a felújítás tervezőjének. Ez a feladat magában foglalta mintegy 180 különböző típusú és kategóriájú ház lebontását, a De Alliantie lakásépítő vállalat megbízásából.

 

Építészet

A Steenhuis Bukman Architects tervében a meglévő zöldfelület továbbra is a környék gerincét alkotja. A monumentális utcai profilok megmaradtak, és a mellettük elhelyezkedő alacsony házak által még nagyobb hangsúlyt kapnak. A közös udvarok idős fáit úgy kíméltük, hogy ahol lehet, csak a meglévő alapterületen építettünk. A mélygarázsokat és raktárakat ezért egyszerűen U alakban helyeztük el az udvarok körül. Ez nagyon költséges művelet volt, de a lehető legjobb módja a meglévő növényzet megőrzésének. 

Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
6/11
Magán és szociális bérleményű sorházak; kiemelendő a lakások és az utca közötti átmeneti zóna kialakítása. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

A tervben jelentős szerepet játszik a privát- és a publikus terek közötti átmenet. Az egylakásos házak a magánkertek miatt több helyet foglalnak el, mint a lakóházak. Annak érdekében, hogy ezek a kertek ne foglaljanak túl sok helyet, kompakt módon vannak kialakítva. A beton ültetőedényekkel és pergolákkal zárt teraszokká, egyfajta kültéri szobává válnak, amelyek az építészet részét képezik. Az épületek, az előkertek révén továbbra is nyitnak mindkét homlokzat irányába, így a sokszor alsóbbrendű, épp ezért kaotikusabb hátsó oldali helyzeteket elkerültük. 

A megújult rész egyetlen egybefüggő együttesként van kialakítva; egyértelműen felismerhetők a hozzá tartozó épületek. Az együttes lineáris épülettömbök, sávházak kombinációja, csendes, visszafogott építészeti megjelenéssel. Az új épületek formai jegyei a városi övezet jellegzetességeire utalnak. Az egységes megjelenésű kerti támfalak, sövények és ültetők tartják össze a szabadon álló tömböket az új "bélyegmintán" belül, és vonzó kapcsolatot biztosítanak az épületek és a lakókörnyezet között. Kijelölik a nyilvános utca és a közösségi udvarok határát, és egyúttal (a privát szférát nem zavaró) belátást biztosítanak erre az egyedülálló közös területre. 

A
8/11
A "bélyegtömb" belseje a közös használatú kerttel. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

Az új épületekben sok új lakástípussal kísérleteztünk. Így például mindenféle formájú és méretű lakásokkal, nagy és kisebb egylakásos házakkal és gondozóházakkal, mind a privát és a szociális bérlakásszektorban. Az a döntés született, hogy a különböző kategóriákat építészetileg ne jelenítsük meg. A projektben szereplő összes otthon azonos építészeti megjelenésű, falazata kevert vörös-barna téglából, fehér előregyártott betonból és sok üvegfelületből áll, vékony profilú alumínium ablakkeretekkel.  

 

Participáció

A lakosok részvétele fontos szerepet játszott a tervezési folyamatban. A terv kidolgozása során a lakosok képviselőit műhelymunkába és konzultációs alkalmakba vonták be. Ennek eredményeképpen a legaktívabb képviselők több, előregyártott betonból készült beton domborműve is díszíti az épületek falát. 

A participációban részt vevő egyik lakos portréja a homlokzatba integrálva. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders
10/11
A participációban részt vevő egyik lakos portréja a homlokzatba integrálva. Építész: Steenhuis Bukman Architects. Fotó: Jannes Linders

Marc Bukman

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.