Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Vélemény

Az OTÉK alakú ház

1/4

A kép forrása: internet – a kétezres évek elején egy álhír terjedt a világhálón, miszerint állatkínzók macskákat befőttesüvegbe zárva neveltek fel, hogy azok kitöltsék az üveg formáját. Valójában ez egy hoax volt az MIT egyik oldaláról.

?>
A kép forrása: internet – a kétezres évek elején egy álhír terjedt a világhálón, miszerint állatkínzók macskákat befőttesüvegbe zárva neveltek fel, hogy azok kitöltsék az üveg formáját. Valójában ez egy hoax volt az MIT egyik oldaláról.
?>
Delirious New York: A Retroactive Manifesto for Manhattan (Rem Koolhaas 1978, Oxford University Press) – hogyan befolyásolta a New York-i „zoning regulation” (1916) a felhőkarcolók formáját, Hugh Ferris rajza.
?>
Hadak útja, társasház – tervező: LAB5 – fotó: Batár Zsolt
?>
Hadak útja, társasház – tervező: LAB5 – fotó: Batár Zsolt
1/4

A kép forrása: internet – a kétezres évek elején egy álhír terjedt a világhálón, miszerint állatkínzók macskákat befőttesüvegbe zárva neveltek fel, hogy azok kitöltsék az üveg formáját. Valójában ez egy hoax volt az MIT egyik oldaláról.

Az OTÉK alakú ház
Nézőpontok/Vélemény

Az OTÉK alakú ház

2022.02.16. 17:56

Cikkinfó

Szerzők:
Korényi András
Korényi Balázs
Dobos András

Építészek, alkotók:
lab5 architects

Vélemények:
2

Dosszié:

Mennyi mozgásteret ad a szabályozás a tervezőnek? Mit lehet tenni azért, hogy egy beépítés ne az építési szabályzatok által maximálisan megengedett kubus formájához idomuljon? Korényi András, Korényi Balázs és Dobos András, a LAB5 tervezői vitaindító cikkükben e kérdéskörről fejtik ki véleményüket.

Alacsony belmagasságot hozó szintszámok, gondosan megválasztott erkély-loggia-tornác-árkád kombinációk, a határig feltolt épület-építmény-homlokzat-párkány-gerinc magasság, dudorodó kutyaólok, zárterkélyek és konzolok. Trükkök, illúziók. A ház a papíron úgy növekszik, mint a palackba zárt japán cica, és kitölti a szabályozás által meghatározott lehetséges legnagyobb kubust.

A kép forrása: internet – a kétezres évek elején egy álhír terjedt a világhálón, miszerint állatkínzók macskákat befőttesüvegbe zárva neveltek fel, hogy azok kitöltsék az üveg formáját. Valójában ez egy hoax volt az MIT egyik oldaláról.
1/4
A kép forrása: internet – a kétezres évek elején egy álhír terjedt a világhálón, miszerint állatkínzók macskákat befőttesüvegbe zárva neveltek fel, hogy azok kitöltsék az üveg formáját. Valójában ez egy hoax volt az MIT egyik oldaláról.


Az építész az építtető elvárásai szerint "kimaxolja" a beépítést. Utána megnézi miből lehet főzni, menteni a menthetőt, és homlokzatot találni a már kialakult tömegformához. Mintha utólagos építészeti magyarázatot keresne a keletkezésre. Kéztördelés a Tervtanácson, a kormányhivatalnál, majd újra, a főépítész irodájában.

Természetesen a tehetség nem ismer határokat, van lehetőség alkotásra, nagyvonalúságra, színvonalra, de ez inkább csak egy zsákban futás Usain Bolt mellett.

Az Építtető elégedetlen, "nem jön ki a matek". Amikor megvette a telket nem ezzel számolt, a táblázatba nem ez van írva, az ütemterv nem így volt kitalálva.

Természetesen az építészet nem egy kapitalista ármány, a lényeg nem az Excel, hanem a lakható környezet. Az építésznek nem az építtető maximális kiszolgálása a célja, hanem jó házak és terek tervezése. Számon lehet kérni a veszteséges beruházáson, hogy nem volt jól előkészítve, a cégeken a profithajhászást, de mégiscsak mindenki keserű szájízzel lép tovább, s velünk marad az OTÉK alakú ház kellemetlen portréja.

Egy sarkalatos ponton kellene nekünk, tervezőknek és várostervezőknek változtatnunk: a beépítési mutatók meghatározásán – és ezt alább részletesen ki is fejtük.

A beépítési mutatók, főleg a szintterületi mutató, mindig valahogy többet engednek meg, mint ami az OTÉK* virtuális kubusába belecsomagolható. És mindig valahogy nagyobb lakásszámot engedünk meg, mint amit a telek, a környezet és a parkolómérleg elviselne. Tervezés során rengeteg kreatív energiát emészt fel az, hogy folyamatosan vissza kell ellenőrizni olyan paramétereket, melyek nem is teljesíthetők, és már-már parametrikus tervezési feladatként tekinteni egy alapvetően építészeti kihívásra. Maga a jelenség nem új, és nem hazai – és nem is lehet teljesen megszabadulni tőle, de egy ponton saját magunknak köszönhetjük.

Delirious New York: A Retroactive Manifesto for Manhattan (Rem Koolhaas 1978, Oxford University Press) – hogyan befolyásolta a New York-i „zoning regulation” (1916) a felhőkarcolók formáját, Hugh Ferris rajza.
2/4
Delirious New York: A Retroactive Manifesto for Manhattan (Rem Koolhaas 1978, Oxford University Press) – hogyan befolyásolta a New York-i „zoning regulation” (1916) a felhőkarcolók formáját, Hugh Ferris rajza.

Több út lehetséges:

Egyfelől, megtarthatjuk a szintterületi mutatót, de emeljünk a homlokzatmagasságon, vagy a beépítési százalékon – ne dugjuk homokba a fejünket, számoljunk a következményekkel, a megengedett szintterülethez nagyobb épületkubust kell feltételezni. A szomszédokhoz való illeszkedés enélkül is számonkérhető, nem kell minden telket megerőszakolni ahhoz, hogy csűrés-csavarás árán legyen telepakolva eladható négyzetmilliméterekkel. A homlokzatmagasság növelése mellett szól az is, hogy a TNM rendelet miatt az épületszerkezetek jóval vastagabbak, mint korábban – egy kétszintes épület nem csak 6, hanem már 6.5 méterben sem igazán fér el.

Másfelől lehetne természetesen az is, hogy gyakoroljunk visszafogottságot, amikor meghatározzuk egy szabályozási tervben ezt a bizonyos szintterületi mutatót. Nagyon leegyszerűsítve, várostervezőként ugyanis általában úgy adjuk meg a szintterületi mutatót, hogy a beépítési mutatót felszorozzuk a maximális szintszámmal, és még rászámolunk valamennyit a tetőtérre. Az így kapott négyeztmétert aztán soha nem lehet teljesíteni a belmagasságok, egy tűztávolság, vagy bármi más miatt. Ha hagynánk benne 5-10% tartalékot, vagyis kisebb szintterületet adnánk meg a teleknek, akkor ennyi mozgástere adódna a tervezőnek tömegformálásra, nagyobb belmagasságra, nagyvonalúságra, egyszóval élhetőbb környezetre. Nem mindig ez az ideális út, mivel a szintterületi mutatóval már előzetesen többet foglakozott a szabályozás alkotója és céljai voltak vele, de jól tetten érhető a helyzet ellentmondása.

Egy jó példa arra, amikor a szintterületi mutató kevesebb négyzetmétert enged beépíteni, mint az épületmagasság a nyitóképen is látható társasház. A Hadak útján tervezett épület esetében kb. 15% tartalék volt a telek beépíthetőségében, és ez már nagyon sok segítséget jelentett a telekadottságokhoz és a környezethez igazodó, szinte szoborszerű tömegformálás kialakításában.

Hadak útja, társasház – tervező: LAB5 – fotó: Batár Zsolt
4/4
Hadak útja, társasház – tervező: LAB5 – fotó: Batár Zsolt

Ami manapság igazi kihívás, hogy a "hagyományos" telkek, amik könnyen megfoghatóak ezekkel a mutatókkal, a települések belsejében mind beépítésre kerültek. Manapság szinte csak "problémás" telkekkel találkozunk. A szabályozások egyfajta egységesség mentén többnyire tömbökkel foglalkoznak, nem pedig telkenként vizsgálják a lehetőségeket. Ez utóbbi nem csak hatalmas feladatot jelentene, de szinte reménytelen is, a telkek is sok változáson eshetnek még át. Így olyan paramétereket kell meghatároznunk, melyek elegendő mozgásteret hagyak az előre nem látható változások és a nehezen kezelhető beépítések esetére is.

Ez az írás nem a "kimaxoló" tervezőt, és nem az "Excel-alapú" fejlesztőt szeretné felmenteni, de sokkal szabadabban beszélgethetünk és gondolkozhatunk közösen mindannyian a környezetünkről, ha nem sétálunk gúzsba kötve. Érthető szabályozói szándék az épület fő formájának determinálása, hiszen így fog illeszkedni környezetéhez, a város struktúrájához, mely a szabályozás megalkotója számára elsődleges szempont. De egy kis mozgástér senkinek sem árthat.

Korényi András, Korényi Balázs, Dobos András (a szerzők építészek, várostervezők)

* Valójában nem az OTÉK a legszigorúbb, onnan a szintterületi mutató kikerült, és azt (a sűrűséggel) a helyi szabályozások határozzák meg.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (2)
fialaistván
2022.03.30.
22:55

A probléma sokrétű, azonban kialakulása egyszerű alaptételekre vezethető vissza. 1. Az építész szakma - nem függetlenül a technológiai lehetőségek exponenciális fejlődésétől - nagy mértékben specializálódott, szétvált egymással párhuzamosan működő szakterületekre. Ezek között - legalábbis a hazai tapasztalatokat figyelve - hiányoznak mind a formális, mind az informális kapcsolatok. Nincs „visszacsatolás”. A településrendezést végző, a szabályozást megalkotó építészek (az utóbbi időben már településmérnökök, akik minimális építészeti képzésben is alig részesülnek) nem ismerik az építész tervezés elméletét, még kevésbé a gyakorlatát, folyamatát – szépségeit és gyötrődéseit. Némileg leegyszerűsítve, fogalmuk sincs arról, hogy az általuk meghatározott keretek között hogyan alkotnak, ha egyáltalán képesek alkotni a tervező építészek. A tervező építészek nem ismerik a szabályozás kialakulásának folyamatát, ami mára nagy mértékben lecsupaszodott, elvesztette szinte minden építészeti jegyét. Idegenkednek is tőle. És nem ismerik azt – a kívülállók elől csaknem elzárt, nem minden esetben fair – alkufolyamatot, amiben a szabályozók létrejönnek, „kiforrnak”. 2. A jogszabályalkotást rendes körülmények között komoly kutatásoknak, hatásvizsgálatoknak kell(ene) megelőznie. Korábban bevett gyakorlat volt, hogy egy alapvető jogszabály - mint például az OTÉK - megalkotását vagy módosítását megelőzően, jelentős szakmai kutatások folytak, vizsgálva a tervezett szabályozás hatásait – pozitívokat és negatívakat egyaránt. A tervező intézetekben osztályok jöttek erre létre, egyetemi tanszékek és kutatóintézetek részben „ebből éltek”. Ma nem tudok ilyenekről. Meg lehetne például vizsgálni, hogy a különböző szabályozók eltérő mixe esetén milyen eredmény várható. Nem okozhat gondot akár az épülettömegre kifejtett hatások vizsgálata is – nyilván az egyéb műszaki és gazdasági természetű következmények elemzésével párhuzamosan. Talán ezek eredményével meg lehetne győzni az építészet területén nyilván laikus döntéshozókat is. 3. Az építésügyi jogszabályok létrejöttében ma a jogvégzettek uralták el a pályát, negligálva, felülírva, számos esetben meg sem értve a szakmai szempontokat. A településtervezési szabályozást, minthogy az is túlnyomóan jogszabályalkotássá deformálódott, szintén eluralták a jogászok. 4. A megoldás valóban az, amit a szerzők is kifejtenek: a szintterületi mutató kell legyen a leginkább korlátozó, szorító tényező. Ez egy elég pontosan definiálható mennyiség, viszonylag jól ellenőrizhető. A befektető gyakorlatilag ennek alapján tervezi a projektet, ennek mértéke teheti sikeressé vagy veszteségessé a vállalkozást. A metódus csaknem mindegy, hogy a szintterületi mutatóhoz hangoljuk a beépíthető alapterületet és az épületmagasságot, vagy fordítva: a lényeg az, hogy a beépíthető alapterület és az épületmagasságból számítható átlagos szintszám szorzataként kapott alapterület (nyilván figyelembe véve a tetőszinti és a szint alatti területeket is) az előbbi, azaz a szintterületi mutatóból számíthatóhoz képest legalább 15, de inkább 20 % eltérést, többletet mutasson. Ma ennek az ellenkezőjét látjuk a (rossz) gyakorlatban – a témakörben eddig megszólalt szerzők is erre utalnak. A beszorított helyzetben az építész csak vergődik és szenved, az igazi alkotás lehetőségének kapuja nagyon szűk. 5. Sokan látjuk az eredményeket, de inkább csak rácsodálkozunk a jóra és a rosszra is: talán, ezzel a cikksorozattal megindulhatna valami, amiből kiforrna egy jobb kor. dr. Fiala István urbanista és építész (még a régi iskolából)

Ngybladr
2022.02.19.
14:56

Nem vitatkozom a szerzőkkel, de kevésbé hiszek a szintterületi mutató mindenhatóságában. A cikkben említettek kiegészíteném azzal, hogy a létesíthető összes szintterület magában foglalja a terepszint alatti funkcionális területeket is, ezért célszerű, ha a szintterületi mutató többletet tartalmaz az ilyen esetekre, míg a terepszint felett a beépítettség és a beépítési magasság meghatározó.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk