Tüdőrehabilitációs központ gyermekeknek, Fenyőfő – Radics Laura diplomamunkája

Radics Laura diplomatervében a különleges fenyőfői ősvenyves közelébe tervezett tüdőrehabilitációs központot gyermekek számára. A koncepció alapját a három különböző funkció (lakó, közösségi, orvosi) egyértelmű szétválasztása és eltérő tájolási igényeik kielégítése adja. 

PROGRAM

A gyermekek körében is egyre gyakoribbak a különböző tüdőbetegségek, azonban hazánkban még nem épült nekik rehabilitációs hely a kórházi osztályokon kívül. Célom egy olyan intézmény létrehozása volt, ahol a gyógyulás kellemes körülmények között történik, kerülve a kórházak hangulatát, és ahol szívesen töltik idejüket a gyermekek. Az intézményt a 6-18 éves korosztálynak terveztem, kb. 50 fő számára, a gazdaságos működtetés érdekében. A rehabilitáció több hétig tart, így az ország minden részéről érkezhetnek betegek, akár külföldről is, hiszen egyre népszerűbb az egészségturizmus.

HELYSZÍN

Ennél a funkciónál a környezet hatása különösen fontos. Olyan helyszínt kerestem, ahol a mikroklíma a legmegfelelőbb a tüdőbetegségben szenvedőknek, amely helyeken jellemzően a fenyőfa megél. Így elsődlegesen Magyarország fenyveseit vizsgáltam, és a legmegfelelőbbnek a fenyőfői ősfenyvest és annak környezetét találtam, a Bakony északi lábánál. A fenyőfői ősfenyves természetvédelmi terület, Magyarország egyetlen, jégkorszak óta fennmaradt őshonos erdei fenyőállománya. Fenyőfő a fenyves délnyugati határán fekszik, mindenki által elérhető: akár autóval, akár tömegközlekedéssel, hiszen a Győr-Veszprém vasútvonal mentén fekszik.

A településen több helyszínt is vizsgáltam, a legalkalmasabbnak a település legszélén elhelyezkedő telekcsoportot találtam, mely közvetlen erdő-kapcsolattal rendelkezik, beleértve a védett erdőterületet is. A választott helyszín még a település kezdete előtt való lekanyarodással közelíthető meg, így a település jelenlegi forgalmát egyáltalán nem növelné, a közművek egyszerűen elérhetőek, buszmegálló és bicikliút is van.

KONCEPCIÓ

Az intézményhez szükséges funkciók alapvetően 3 típusba sorolhatóak: lakó terek, közösségi terek, és orvosi terek. A különböző funkciókat különböző szárnyakba helyeztem, így az adott funkciócsoport igényeinek függvényében minden szárnynak egyértelműen meghatározható a pozíciója. A betegszobáknak dél-délkeleti irányú tájolás a legideálisabb, hogy sok fényt kaphassanak, de ne melegedjenek túl. A közösségi terek néznek leginkább dél felé, az orvosi funkcióknál pedig kimondottan fontos volt, hogy délelőtt ne legyenek túl világosak.

BEÉPÍTÉS

Az épület 4 szárnyból áll, melyek közül kettő kétszintes. A cél egy nyitott, átlátható, természetbe integrált épület volt, sok bejutó napfénnyel és folyamatos kapcsolattal a környezettel, mintha magában az erdőben sétálna az ember. Emiatt döntöttem az acél pillérvázas szerkezetkialakítás mellett, így a legkarcsúbb keresztmetszeti méretekkel tervezhettem.

A telek területén található erdőnyúlvány már nem a fenyőállomány része, hanem lombhullató fákból áll.  Az épületet szerettem volna ehhez minél közelebb vinni, hogy a belső szemlélő szinte az erdőben érezhesse magát. Azért, hogy ezt erősítsem, további lombhullató fákat telepítettem az épület köré, kiegészítve az ott lévőket.

Mivel a helyszín a Bakony lábánál található, enyhén lejtős terepre kerül az épület. Az egész épületben megvalósuló akadálymentes közlekedés miatt az épület mentén egy támfallal hidaltam át a szintkülönbséget.

KIALAKÍTÁS

A második szint feletti egybefüggő lapostetős felület teljesen benapozott, így megfelelően kihasználható napelemek létesítésére. Ez az épület energiaszükségletének nagy részét fedezni tudja. Egy szinttel lejjebb a fák adta árnyéknak köszönhetően kellemesen kihasználhatóak a tetőteraszok is. A belső udvarok hasonló léptékűek, szélvédettebb adottságúak.

A megérkezés észak felől történik, az épületen belüli közlekedés pedig a belső udvarra néző folyosókon valósul meg. Erről a vonalról nyílnak le a különböző helyiségek. A betegszobák a megérkezéssel ellentétes oldalon helyezkednek el, az erdő fele nézve, ezzel privátabb helyzetbe kerülve. A közösségi terek nyitottabb pozícióba kerülnek, az orvosi funkciók pedig a legészakabbra, a megérkezéshez közel.

Összesen 54 db ágy kapott helyet az épületben, minden szoba akadálymentesített, és minden szobához saját akadálymentes fürdőszoba tartozik, illetve a földszinten terasz, az emeleten erkély. Igyekeztem az épületben megteremteni az akusztikai komfortot, és a megfelelő anyagokat kiválasztani, hiszen a funkció miatt ez különösen fontos. Többek között Nora gumiburkolat, akusztikus álmennyezet, függönyök kerültek az épületbe. A kellemes atmoszféra megteremtéséért sok helyen faburkolatot használtam, így ha valamely irányban nem az épületet körülvevő fákat láthatjuk, akkor is a fával, mint anyaggal találkozunk.

A koncepció miatt alapvetően sok az üvegezett felület az épületen. A közösségi tereknél ez a kültérrel egybenyitható formában valósul meg, aminek köszönhetően egyszerűen átszellőztethető az egész szárny, mellyel csökkenthető a hűtési energia és egészségügyi szempontból is előnyös.

HOMLKZATBURKOLAT

Az épületre egységes burkolat kerül egy átlátható fém háló formájában, mely összefogja a tömeget. A cél egy szinte láthatatlan, könnyed szerkezet kiválasztása volt. A háló a födémen túlfutva ellátja a korlát funkciót is, mind az erkélyeknél, mind a lapostetős részeknél, így nincs erős vizuális határ, hiszen a tetőteraszok attika nélkül lettek kialakítva. A háló a helyenként felfuttatott vadszőlővel zöldhomlokzatként jelenik meg, és ennek köszönhetően az üvegezett felületeket nyáron árnyékolja, télen azonban átengedi a fényt. Mivel gyerekekről van szó, a biztonság érdekében szükség volt valamilyen lehatárolásra is, így az erdőben finom vonalként fut a burkolattal megegyező anyagú kerítés. Szerettem volna mindenki számára bejárhatóvá tenni a tágabb környezet, így ezen a vonalon egy rámpa is fut a kerítés mellett.

Radics Laura

Ezúton is szeretném megköszönni:

Dr. Vida Istvánnak, hogy segített összeállítani az intézmény működéséhez szükséges funkciókat,
a Heim Pál gyermekkórháznak az igényfelmérést,
Bechtold Álmosnak a helyszínfotók elkészítését.

Szerk.: Winkler Márk