Az Archikon tervei alapján újul meg a Hunyadi téri vásárcsarnok belseje

A 2019-ben homlokzati felújításon átesett vásárcsarnok Czigler Győző tervei alapján épült 1897-ben. A munka során tekintettel kell lenni arra, hogy az épület Budapest központjában, világörökségi területen álló védett műemlék.

Az Archikon nyerte a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítására kiírt közbeszerzést, derül ki az október 29-i értesítőből. Ennek alapján a tervezési feladat a belső tér felújítására vonatkozó, elsősorban belsőépítész, részben építész kiviteli tervek elkészítése. A feladat generáltervezés, mely magában foglalja a megvalósításhoz szükséges tartószerkezeti (tartószerkezet vizsgálat; födémek statikai vizsgálata), gépészeti, elektromos, tűzvédelmi és valamennyi szakági tervezést, beleértve az örökségvédelem igényeinek történő megfelelést és a belsőépítészeti kialakítás terveit. Mint kiemelik, a munka során tekintettel kell lenni arra, hogy a vásárcsarnok Budapest központjában, világörökségi területen (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út védőövezetében, az Andrássy út közvetlen közelében) található védett műemlék épület. A tervezési terület több mint 9 ezer négyzetmétert ölel fel.

A 2019-ben homlokzati felújításon átesett vásárcsarnok Czigler Győző tervei alapján épült 1897-ben. A terézvárosi önkormányzat 2020 tavaszán már arról osztott meg információkat, hogy a megújítás folytatódik azzal, hogy a piac új belsőt is kap. "A felújításnál a cél az, hogy a különleges épület korszerűbb, az árusok számára kényelmesebb legyen és olyan új funkciókkal bővüljön, amellyel népszerű közösségi hely lesz a terézvárosiak körében", írták akkor. A tervezési folyamatot az önkormányzat nyitottá tette, hogy a piacra járók és az árusok is elmondhassák véleményüket, ötleteikkel segítve a tervezők munkáját, szem előtt tartva, hogy a piac megfeleljen a lakosok igényeinek, valamint a kerületiek számára fontos közösségi funkciókkal bővülhessen. 

Az önkormányzat tavaly őszi híradása szerint Matus István kerületi főépítész egy lakossági fórumon felidézte, hogy a piac sorsa már a ´90-es években is komoly vitákat váltott ki Terézvárosban. Érdekességként felidézte azokat a régi időket, amikor a termelők szekerekkel hozták a portékát, áthajtottak a szélesre tárt „Főbejáráson", majd a középen szinte üres csarnokban lepakolták az árut, ami a széleken elhelyezkedő kis kioszkokba került. Mint mondta, akkoriban igen standardizált volt, egységes képet mutatott a csarnok, ami szerinte a jelenben sem elképzelhetetlen.

A Hunyadi teret határoló épületek közül kiemelkedik a vásárcsarnok épülete, amely homlokzatkialakításában erősen különbözik a megszokott piacformától, a tér felőli utcaképben hagyományos lakóháznak tűnik, és csak az oldalhomlokzata árulja el eltérő funkcióját - írta 2018-as cikkében Horváth Máté, felelevenítve, hogy a tér keletkezéstörténete szorosan összefügg az egy háztömbnyire haladó egykori Sugárútéval, későbbi legfontosabb funkcióját is döntően meghatározta a mai Andrássy út építése. Budapest új közlekedési főútvonala ugyanis érintette Terézváros központi piacterét, a hajdani Hermina teret, az akkori fővárosi telekpolitika következtében azonban ez a városszöveti szempontból értékes közterület beépült, ma Magyar Nemzeti Operaházként él a köztudatban. Az addig ott működő piacnak ezért új helyszínt kellett keresni, melyre egy, még beépítetlen, a Sugárút mellett fekvő területet jelöltek ki, amely már ekkor is, de legkésőbb 1874-től kezdve a Hunyady tér nevet viselte.

Egy magánvállalkozás 1882-ben kérvényezte a vásárcsarnok építését, amelyet végül a Törvényhatósági Bizottság saját költségén tervezett megvalósítani. Erre majd csak tizenöt évvel később, a négy másik pesti vásárcsarnokkal egy időben került sor, és hiába tervezték elsőként, csak a IV. sorszámot kapta.