Nézőpontok/Vélemény

Az árvízvédelem nem lehet politikai haszonszerzés tárgya

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Az árvízvédelem nem lehet politikai haszonszerzés tárgya
Nézőpontok/Vélemény

Az árvízvédelem nem lehet politikai haszonszerzés tárgya

2013.02.20. 14:25

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
8

Dosszié:

A Római partért Egyesület felháborítónak tartja, hogy egy újonnan alakult párt (Párbeszéd Magyarországért) egy progresszív előre mutató beruházás megvalósításának megakadályozásával akarja magát előtérbe helyezni, és így kíván szavazatokat és támogatókat szerezni. 

Az Egyesület évek óta harcol azért, hogy a széles közvéleményt részletesen tájékoztassák az árvízvédelemmel kapcsolatos problémákról és a megoldás lehetőségeiről. A terület biztonságos védelmét garantáló gátrendszer elleni „mozgósítást" kizárólag szavazat- és szimpátia gyűjtésre felhasználni felelőtlen politikai magatartás a Római partért Egyesület szerint.

Az érintett helyi lakosokat tömörítő Egyesület továbbra is fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a Fővárosi Önkormányzat gátépítésről szóló előterjesztése körültekintő mérlegelést követő helyes döntés, amelyet számos érv támaszt alá:

1. A Királyok útja – Nánási út nyomvonalon az árvízvédelem nem megvalósítható a nagyszámú és nagy átmérőjű közműhálózati elemek miatt, melyek a parton található ingatlanokhoz csatlakoznak. Tehát az árvízvédelmet, mint mindenhol Európában, a folyó partján, a beépített területek előtt kell kialakítani.

2. Sürgősen meg kell szüntetni a közegészségügyi veszélyeztetést a Római parton, melyet az árhullámok levonulása okoz. Az ennek eredményeként megjelenő coliform, fekália coliform, enterococcus és pseudomonas aeruginosa baktériumok fertőzésveszélyt jelentenek a parton lakóknak, különösen pedig a part közvetlen közelében található lakótelepeken élőknek.

3. A megfelelő árvízvédelemmel Budapest egy ténylegesen rekreációra, pihenésre, szabadidő-sport tevékenységre alkalmas területtel gazdagodik. Továbbá az elhagyatott, üres ingatlanok beépíthetővé válnak, ezáltal megfelelő funkciót biztosítva nekik, nem beszélve új munkahelyek és adófizető vállalkozások létrehozásáról.

A Római part árvízvédelem nélkül folyamatos veszélyeztetésnek teszi ki az ott élő, dolgozó embereket, a lakótelepeken nagy számban élő családokat. Pedig Budapest új vonzerőre tenne szert, egy olyan területre, ahol rendezett környezetben, a munkahelyeken és vállalkozásokon kívül játszótereket, vendéglátóhelyeket lehetne még kialakítani, ami nagymértékben hozzájárulna a Római part és így Budapest turisztikai, gazdasági és kulturális fejlődéséhez.

Római partért Egyesület

Vélemények (8)
SzabAn
2013.03.03.
11:56

Gyermekkorom szép emlékei, Rómaipart ! Miért is legyen gát? Ez a terület ártér volt évtizedeken át, csónakházak, teniszpályák, kis nyaralók területe. Aztán elkezdődött a telekspekuláció. Olcsón vett ártéri telekre nagy haszonnal lehetett társasházakat építeni. Most ezt az extraprofitot zsebre tevő társaságot meg kell védeni egy közpénzből épített gáttal.

Megjegyzem, ha lenne Bős-Nagymaros erőműrendszer, nem lépnének ki az áradások a mederből Visegrádtól Rómaifürdőig.

De minden ellen tiltakozni kell, gátért és az ellen is, a másik érveit meg sem kell hallgatni, mert az ugye csak rossz szándékú lehet! A  másképp vélekedőket rögtön "politikai haszonszerzéssel" kell megvádolni. Ennek a békétlenségnek a terhét nyögjük 25 éve.

Legyen gát, vagy ne legyen? Sajnos ez a hajó elment, árvízvédelem kell, de nem mindegy, hogyan. A természet "rendezett állapota" a természetes állapot. Ez idáig rendben. De vajon a part mai állapotában mennyiben tekinthetö természetes állapotnak? Félek, semennyire. Darabka betonfalak, elhagyott csillesinek a valamikori csónakházak emlékére, fabódé büfék és az azzal járó "fogyasztótér" vegyülnek új és drága lakóházakkal, villákkal, éttermekkel. A természetes állapot visszaállítása azt jelentené, hogy ezeket eldózerolják és füzeket telepítenek helyettük. Ha ez nem megy, mondjunk le a természetes állapotról. Hozzunk létre olyan, a természeti elemekkel szinbiozisban élö, az pihenésre vágyó emberek igényeit kiszolgáló infrastruktúrát, ami lehetöség szerint egyensúlyt teremt az érdekek között. Ehhez nem erödemonstrációra, hanem békés véleménycserére, egyeztetésre, mindkét fél szempontjait mérlegelö tervezökre és döntéshozókra van szükség. 

kékharis
2013.02.23.
21:25

Itt lehet látni ezt az arcot, aki a közösség érdekeiért küzd, és egyes egyedül tudja a tutit. Wouáááháháhihihuhu

http://index.hu/video/2013/02/22/romai_part_hotel/

rulltamas
2013.02.21.
17:41

Tisztelt ’Római partért Egyesület’!

Hadd foglaljam össze, hogy jól értem-e!

Kezdetben volt a Duna-part. Ártér. Az ár elvonulása után nem sokkal mindig pezsgő élettel, felüdülést kereső emberekkel. Már nem csak érintetlen természet, mint mondjuk a Szentendrei –sziget (bár erre a galéria erdők miatt ma is van példa arrafelé), de nem is lakóparknak nevezett emeletes házas környék. Fürdőhelyekkel, csónakházakkal egy sajátos világ. A modernizációval érkezett konfrontatív természetszemlélet okozta túlépítéseket és a ’Bős-Nagymarosi Dunaszaurusz’-projekt következményeit is túlélő Római-part a kommunista rendszer bukása után a nyeregben maradó vörös kaméleonok ingatlan-panamájának áldozatává vált. Akár csak azok a rövidlátó vagy inkább nagyon is messzire néző ingatlanvásárlók, akik a jó környezetért sok pénzt fizettek, de akik úgy próbálnak otthonra lelni a Duna-parton, mint ahogy az elefánt válogat a porcelán boltban. De a történetnek itt még nincs vége. Az áradás veszélyezteti a hullámtérbe települtek vagyonát, adott esetben az egészségét is. A telepesek civil szervezetet alakítva azért lobbiznak, hogy épüljön védmű a megóvásukra. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki betör egy lakásba, majd amikor a tulajdonos fegyvert fog rá, kihívja a rendőrséget, hogy védjék meg.

Érdekes történet, szinte hihetetlen, pedig igaz! Még egy-két kérdés azonban felvetődhet:

1. A Királyok útja – Nánási út nyomvonalon történő védekezés ellehetetlenülését milyen szakmai alátámasztó tanulmány említi? (Véleményem nekem is van róla, de mivel nem vagyok építőmérnök, nem közlöm ilyen összefüggésben.)

2. Miért nem merült fel a közegészségügyi veszélyhelyzet akkor, amikor a tisztelt telepesek ingatlant vásároltak az ártérben?

3. A szabadidő és sporttevékenységre alkalmas terület ma is megtalálható a Római-parton, igaz jégzajlás és áradás idején nem használható, de olyankor ki akarná igénybe venni? És végül… kell-e vállalkozásokat telepíteni, munkahelyet biztosítani az ártérben?

Üdvözlettel: Rüll Tamás, építész, aki nem tagja semmilyen politikai pártnak, amely a jogos felháborodást kihasználva együtt háborog az elégedetlenkedőkkel.

FenyvesiHK
2013.02.21.
19:48

@rulltamas: Kedves Rüll Tamás kérem olvassa el az általam belinkelt ügyvédi összefoglalást. Minden kérdésére ott a válasz.

rulltamas
2013.02.22.
08:56

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi Úr!

Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet az ügyvédi jogszabályértelmezésre.

Ebből világosan látszik, hogy a szakmai (vízügyi) megfogalmazások szerint hullámtérről van szó, viszont a jogászkodásnak nincsen határa, hiszen -e szerint- állíthatja egy jogszabály, hogy a piros az sárga, és ezt az állampolgároknak el kell fogadniuk.

A III. kerület és a Főváros pedig megágyazott a helyzetnek a szabályozási terv elkészítésével, és korábbi -szerintem hibás- döntésükből adódó zsákutcába menetelve, a gátépítés közbeszerzési eljárásának elindításával.

Mondjuk az továbbra sem értelmezhező, amit Dr. Kovács Norbert, ügyvéd úr hurrá-optimizmusa:

"Nyilvánvaló, hogy fentiek alapján a Római parton megépítésre kerülő gát csakis úgy valósítható meg, hogy az a Duna élővilágát, a part természetes állapotát ne veszélyeztesse, ugyanakkor védelmet nyújtson az ott lakók számára is."

Hogy lehetséges ez, ha a gátépítés érinti a galériaerdőt is tartalmazó partszakaszt? Vagy a Duna medrébe kívánnak gátat emelni? Esetleg jogszabályban rögzítik, hogy ez nem is az ami, már régen nincs szó természetes állapotról?

Köszönöm még egyszer a tájékozódási lehetőséget.

Tisztelettel: Rüll Tamás

bardóczi
2013.02.21.
03:37

A Római Partért Egyesület politikai haszonszerzés okán kifogásol, ezzel a dolgot a legolcsóbb politikai demagógia felé tereli, ugyanakkor elfelejti azt a tényt megemlíteni, hogy a "civil" szervezet alelnöke, mint a parton épült 4 csillagos szálloda tulajdonosa anyagi értelemben érdekelt egy olyan terv megvalósítása mellett, amely majdnem mindenben kiszolgálja azt az érdeket, hogy a Római parti 70 ha-os hullámtérből üzletileg gyümölcsöző befektetési potenciál keletkezzen, de semmiben sem szolgálja ki azt a közérdeket, hogy eközben a partvonal, mint egyedi tájérték fennmaradhasson. Megjegyzem, hogy árvízvédelmet - a Hollandokon kívül - sehol Európában nem valósítanak meg hullámtérben (arrafelé a természettudományos oktatás és a fizika még magas színvonalú és nem küzdenek feleslegesen a fizika törvényei ellen "nagyon" fenntartható módon), ellenben mindenhol Európában szankcionálják azt, ha valaki nem az építésügyi előírásoknak megfelelően épít. Európában többek között még dívik az a szokás is, hogy nagy és kockázatos beavatkozások előtt nagyon sok időt szánnak a társadalmi vitára, amely a politikusok elemi érdeke is, hiszen aki nem hallgatja meg választóit, a pro és kontra érveket, netán parciális befektetői érdekeket helyez a közérdek elé, az nem számíthat az újraválasztásra. Ezek szerint mi Európából éppen kiiratkozunk? Az egyesület torzít abban a kérdésben is, hogy a Nánási-Királyok útján nagy átmérőjű közmű elemek csatlakozása miatt lehetetlen itt a védelem. A Nagy átmérőjű elem a Sentab 800 vezeték, aminek semmilyen közvetlen kapcsolódása nincs a parti ingatlanokhoz, mert az az északi vízbázisokról szállítja a vizet a Gellért hegyi tározóba. A parti közmű csatlakozásokat pedig árvíz idején ki lehet iktatni, azok nem nagy átmérőjűek. Ez szándékos maszatolás.

És itt most szeretném a majdnem-et kifejteni. Hátha rájön a "civil" egyesület is, hogy ez azért neki se lesz ebben a formában akkora nagy biznisz.

1. Ugyanis a tervekben szereplő mobilgát 30 cm-el alulmarad az elsőrendű védvonal által támasztott paramétereknek. Vagyis nem ez lesz a hivatalos védvonal, ergo a hullámtéri státusz megmarad, ergo a kerület nem szabályozhatna csak beépítésre nem szánt területet ebben a zónában. Ergo meglehetősen szabálytalan még a mostani üdülőövezeti státusz is, és ellentétes a vízügyi törvénnyel, de ettől feljebb már biztosan nem tud a szabályozási terv lépni. Nemrég a kerület deklarálta, hogy nem is akar. Bár biztos létezik az az összeg. Ergo a hullámtérben élők állandó lakcímre ide továbbra sem jelentkezhetnek be, továbbra is kell üdülőadót fizetniük és továbbra sem köthetnek lakásbiztosítást, továbbra sem tudnak jelzálogot felvenni az ingatlanjukra.

2. A mobilgát nem tudja biztosítani maradéktalanul az árvizi biztonságot, az összeszerelés, karbantartás, illesztések és az ezekre veszélyként leselkedő tonnás uszadékfák vonulása áradáskor magas kockázatúvá teszi a védekezést. Gátszakadás, havária esetén nem csak a hullámtér, de Csillaghegy egésze víz alá kerül, hiszen ezzel a lépéssel a védekezés praktikus vonala átkerül a Nánási-Királyok utcáról ide, a nyulgátra erő nem koncentrálódik (vagy az erőket meg kell osztani és ez gyengíti le a védekezési hatékonyságot), a nyulgát pedig nem véd így a mértékadó árvíztől a csillaghegyi lakóterületeken sem + az árvízi kapuk sem lesznek lezárva. Ha valami, hát ez tényleg felveti a szándékos veszélyeztetés kérdését és a politikai felelősséget.

3. A parti sáv irreverzibilis megváltoztatása (egyhe lankás part, kavicsos mederágy, galériaerdők kipusztítása) a part korábbi vonzerejét szünteti meg, amelyet egy gyepes rézsű nem pótol. A nyári dögmelegben különösen nem. A Római part épített elemei közül gyakorlatilag nem tudnék hirtelen kiemelkedő értéket említeni (ami volt, már elpusztult pontosan a lakóparkosodási folyamat eredményeként), a sétány és a csónakleeresztők, és az erre épülő parti épített infrastruktúra pedig egyenesen gyalázatos minőségű. Egyetlen érték van itt, a föveny a fákkal. A zöld infrastruktúra. Ha ez megszűnik, akkor a hekkezésnek, evezésnek és szállodázásnak is lőttek. Nem lesz miért kimenni a partra.

4. Aki megélt már árvizet a Rómain, az pontosan tudja, hogy sz@r nem a Duna felől önti el a hullámtéri ingatlanokat. Északról jön, ahogyan a Duna áradása megemeli a talajvízszinteket, az pedig hatással van a csatornarendszerre. Éppen ezért telkenként, oldalról, homokzsákolással, összehangoltan kell védekezni. A mobilgát ettől nem véd meg, sőt a réselés elrekeszti a Dunába áramló talajvizeket, amelyeket szivárgókkal kell megfogni és folyamatosan pumpálni az áradó Dunába, arról meg lehet tudni, mekkora hatékonyságú. Mintha egy teli pohár vízbe mernénk a még több vizet. Ennyit arról, mit fog megoldani a létesítmény a közegészségügyi veszélyeztetésből, amit egyébként minden ár után egy szimpla fertőtlenítéssel kell és tudnak megoldani, úgyhogy ez nem kéne itt, hogy hatalmas érv legyen a mobilgát mellett.

Vagyis a Római Partért Egyesület egy olyan megoldásért kampányol, amely "majdnem" megoldja a problémákat 2,5 - 4 Mrd forintért, természetesen közpénzből, az érdekelt ingatlancápák zsebének megkímélése érdekében, csak éppen a fürdővízzel lesz kiöntve a gyerek zéró hatékonyság mellett. 

Nem kéne ezt a tervet átgondolni? A RÓMAI PARTÉRT. Vagy a Nomen jelen esetben nem Omen?

FenyvesiHK
2013.02.21.
08:11

@bardóczi: Nem volt ez olyan régen, hogy ne emlékeznénk rá.

"Szóval Tarlós István főpolgármester egy szép, derűs nyári reggelen bement a munkahelyére, és megszavaztatott egy előterjesztést a római-parti gát nyomvonaláról, így nemsokára kezdődhet a gátépítés. Erre egyébként azért van szükség, mert annak idején, amikor Tarlós István még csak Óbuda polgármestere volt, valami oknál fogva gombamód megszaporodtak a lakóparkok a Római-parton, s bár már akkor is lehetett tudni, hogy ha jön a víz, akkor ezek a házak itt mind eláznak, hiszen árvízi területen épültek, de valahogy senki nem firtatta, hogy vajon hogy a fészkes fenébe lehetett ide építési engedélyt kiadni."

Csak azért nem írom ki a forrást, mert nem politizálni, csak emlékeztetni szeretnék.

 

És ha végképp nem értjük, forduljunk prókátorhoz:

http://drkovacsnorbert.blog.hu/2012/06/08/nem_is_hullamter_a_romai_part

kékharis
2013.02.20.
22:24

De ha anyagi haszonszerzésről van szó, pláne a ti hasznotokról, akkor a legócskább demagógia is megengedett, mi?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.