/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Irodaépület

Az Eiffel Palace irodaház

1/69

Archív fotó

?>
Archív fotó
?>
Archív terv - pince
?>
Archív terv - földszint
?>
Archív terv - emelet
?>
Archív terv - metszet
?>
Archív terv - homlokzat
?>
Átépítés előtt, fotó: Holló Eszter
?>
Átépítés előtt, fotó: Holló Eszter
?>
Homlokzatrekonstrukció
?>
Homlokzatrekonstrukció
?>
Homlokzatrekonstrukció
?>
Helyszínrajz
?>
Alaprajz 2. szint
?>
Alaprajz 1. szint
?>
Földszinti alaprajz
?>
Alaprajz 3. szint
?>
Alaprajz 6. szint
?>
Alaprajz 7. szint
?>
Hosszmetszet
?>
Keresztmetszet nagyudvar
?>
Keresztmetszet kisudvar
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Építés alatt
?>
Építés alatt
?>
Építés alatt
?>
Építés alatt
?>
Légifotó
?>
Légifotó
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
?>
Armstrong
1/69

Archív fotó

Az Eiffel Palace irodaház
Épületek/Irodaépület

Az Eiffel Palace irodaház

2014.03.28. 15:43
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gelesz András, Baliga Kornél, Gelesz és Lenzsér

Cég, szervezet:
Armstrong, Mapei

Vélemények:
1

EIFFEL PALACE Irodaház

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
32000 m2

Stáblista

építtető: EIFFEL PALACE Kft.
fejlesztő: HORIZON Development  
Kovács Attila, Czár Balázs
generáltervező: DVM Design Kft.
építészet: Gelesz és Lenzsér Kft
felelős tervező: Gelesz András
tervezők: G. Lenzsér Ágnes, Holló Eszter, Schöff Gergely
munkatársak: Safranka Péter, Horváth Mária
látványtervek: Már Miklós, Kovács Tamás
szigetelések, fémfedés: Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
tervezők: Horváth Sándor, Czégeni Csaba
üvegszerkezetek: Cutting Edge Face Mérnök Iroda Kft.
tervező: Kucsera Márton

homlokzatrekonstrukció: KORINTERNI Bt.
vezető tervező: Baliga Kornél
műemléki szakértő: Dávid Ferenc

belsőépítészet: DVM Design Kft.
Joó Éva, Kovács Tamás  

bérleményi arculatterv: Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda Kft.
felelős tervező: Demeter Nóra
tervező: Tóth Róbert
tartószerkezet: TM Janeda Kft.
felelős tervező: Volkai János
tervezők: Pintér Margó, Horváth Beáta, Tornyos Szabolcs, Teferi Mehari, Völgyesi Erzsébet
külső acélszerkezet: CEOS Kft.
felelős tervező: Pohl Ákos
épületgépészet: PHQ Kft.
felelős tervező: Sor Zoltán, Kiss József
tervező: Téglás Zsolt
épületelektromosság: VECO Kft.
felelős tervező: Pál Attila
tervezők: Czakó Ernő, Kárpáti Karola
közlekedés, forgalomtechnika: Közlekedés Kft.                  
felelős tervező: Rhorer Ádám
zöldfelületek                    
felelős tervező: Nádai Brigitta
külső közmű
felelős tervező: Kovács Péter
tűzvédelem: Horváth István
környzettudatos minősítési rendszerek: DVM Design Kft.
Gyöngyösi Zsolt
generálkivitelező: DVM Construction Kft.
főépítésvezető: Pék Zoltán 
építésvezetők: Szabó Krisztián, Gellért Viktor, Fentős Péter, Kálmánczhelyi Zoltán, Tóth Tamás
homlokzatrekonstrukció: ALAK-Art Kft., Kelecsényi Gergely  
fémszerkezetek: Pesti Fémház Kft., Juhász Imre                            
mélyépítés: HBM Kft., Gombos Balázs
szerkezetépítés: ÉPI Kft., Babály László
elektromosság: Hambau Kft., Hamar Zoltán
épületgépészet: Technocsek Kft.
külső homlokzati nyílászárók: Alukonstrukt Kft.
fotók: Holló Eszter
légifotók: Civertan Grafikai Stúdió 

MÉD:

"Lenne azért még valami, ami talán segít abban, hogy az épület elkészültét követően - arra visszatekintve – megsejtsünk valamit abból, hogy amit elvégeztünk, mennyire állja meg a helyét. Ez nem több, csak egy érzés, ebből következően pedig nagyon szubjektív dolog." Gelesz András építész részletesen és egyben élvezetesen mutatja be az Eiffel Palace tervezésének történetét.

Ez a projekt leginkább a tervezési folyamaton keresztül értelmezhető, ezért a terv ismertetése az alábbiakban a tervezés kronológiai leírásával történik.

2011. januárjában – az első pillanatokban – ez a tervezés is úgy indult, mint a többi, amikor a megrendelői igények és elvárások még nem kristályosodtak ki: "megvásárolnánk ezt az épületet, előtte nézzétek meg, mit lehet ebből kihozni, egy irodaházra gondoltunk."

A munka kezdetekor kiderült, hogy egyfelől nem akármilyen épületről van szó – valaha jeles építészek tervezték -, másfelől nem lehetett akármit megtenni az épülettel, komoly fővárosi és kerületi védettség alatt állt. Az épület tervezőiről 2010-ben jelent meg Gerle János könyve, ami nagy segítségünkre volt a továbbiakban.

Az épület 1893-94-ben épült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Megrendelők a Légrády testvérek voltak, épületük nem csak a Pesti Hírlap hivatalos helyiségeit, hanem több bérlakást – többek között a tulajdonosok lakásait is – magában foglalta. A későbbi sikeres építészpárosnak ez volt az első jelentős megvalósult épülete Budapesten.

Archív terv - földszint
3/69
Archív terv - földszint

A telek három utcára néz, a Váci körút – ma Bajcsy-Zsilinszky út -, a Klotild utca – ma Stollár Béla utca -, illetve a Sólyom utca – ma Bihari János utca – határolja. A telek geometriai alakja két udvar alkalmazását indokolta, mivel a telek hosszúkás alakú, ezen kívül a hosszabb – egyéb épületekhez csatlakozó – telekhatárán egy visszaugrás is található, ami nehezen oldható meg egy udvarral.

A nagyobb udvar felett az első emelet magasságában üvegtető létesült, ez alatt, valamint az épület földszintjén és pinceszintjén helyezték el a nyomdai és rotációs gépeket. A földszinti kiadóhivatali helyiségek felett a viszonylag alacsony belmagasságú tereket szedőtérként használták. A nagyobbik udvar köré az első emeletig a szerkesztőségi irodákat csoportosították, míg a felsőbb szinteken bérlakásokat helyeztek el. A kisebbik udvarra leginkább csak lakások néztek, így funkcióban is elvált a két udvar. A saroktelek kedvező adottságai következtében viszonylag kevés volt a csak udvarra néző lakás. A pincét a Stollár Béla utca felőli oldalon angolaknákkal világították be, ezáltal az abban a korban ritkaságszámba menő természetes fény jelent meg ezen a szinten.

Az épület tervezésénél ügyeltek arra, hogy a nyomdai gépek által keltett rezgések ne zavarják a lakások nyugalmát, ezért az egész épület alatt létesülő 1,0 méter vastag beton alaptól leválasztották az udvar alapját – mely a üvegtető szerkezetének öntöttvas oszlopait is hordta – így rezgésmentessé vált az épület.

Az épület hosszfőfalas – tégla szerkezetű - volt, míg az üvegtető rácsostartó szerkezetét öntöttvas oszlopok támasztották meg. Ugyanez az anyag jelent meg – abban a korban szinte elsőként – a nagyobbik udvar függőfolyosóin és a főlépcsőházon is. Ez a felmenő szerkezet – mely a felsőbb emeletek felé egyre könnyedebbé vált -, végig gazdagon díszített. Részben öntöttvas, részben kovácsoltvas szerkezetű a kisebbik udvar függőfolyosóinak és a Stollár Béla utcai erkélyeinek tartószerkezete.

Átépítés előtt, fotó: Holló Eszter
7/69
Átépítés előtt, fotó: Holló Eszter

A Bajcsy-Zsilinszky út - Stollár Béla utcai sarkon egy nagyméretű kupola zárta le a tetőtéri tömegeket, melyhez két kisebb kupola csatlakozott. A nagy kupola oldalán kilátóterasz haladt körbe, míg tetején egy Géniusz szobor állt, mely éjszaka égő fáklyát tartott a kezében. A Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzaton megjelent még egy negyedik kupola is, mely megjelenésében a kisebb kupolákhoz hasonlított, méretében azonban meghaladta ezeket.

Az épületgépészetben – ugyancsak újdonságként – a gáz, mint korszerű energiahordozó kiemelt szerepet kapott, a teljes fűtés rendszert gázüzemű berendezésekkel oldották meg. A világítási rendszert alternatív módon tervezték meg: elektromos és gázüzemű világítás egyaránt működött az épületben.

Az épület kivitelezője Hauszmann Sándor volt, aki a New York–palota kőfaragó munkáit is végezte. Az épület rendkívül rövid idő alatt épült meg, tíz hónappal a földmunkák után sor került az átadásra.

A második világháború komoly károkat okozott, komplett szerkezetükkel együtt ekkor semmisültek meg a tetőtéri kupolák is, amelyeket nem építettek újra. A háború után, az államosítást követően az itt működő vállalat nevében és irányításában többszöri változáson ment keresztül: Hírlap Nyomda (1948), Vörös Csillag Nyomda (1950), Október 23. Nyomda (1956), majd 1957-től folyamatosan 1996-ban történt bezárásáig Zrínyi Nyomda. Az épület 2012-ig üresen állt. (Forrás: Gerle János: Korb Flóris Giergl Kálmán – Holnap Kiadó 2010.)

Látványterv
27/69
Látványterv

Ekkor meg kellett állni és eldönteni, hogyan tovább.

Fel kellett mérni az épület műemléki jelentőségét – műemléki értékvédelmi tanulmányt kellett készíttetni, mellyel Dávid Ferenc művészettörténészt bízták meg -, hogy tisztában legyünk az épület tényleges értékével. Az érték – a tanulmány alapján – az épületnek a városban betöltött szerepe, gyakorlatilag az utcai homlokzatok által határolt tömege volt, kiegészítve a belső udvari, gyönyörű öntöttvas szerkezetekkel és a főlépcsőházzal. A tervezés a továbbiakban már e mentén haladt.

Ha abból indulunk ki, hogy a tanulmány szerint csak az utcai homlokzatok számítanak tényleges értéknek, akkor a teljes belső szerkezet elbontható, a jelentős belső értékek – a függőfolyosó öntöttvas szerkezete és a főlépcsőház - újjáépítésével. Mindezt könnyű leírni, de nehéz döntést hozni. Ugyanakkor a döntés számos előnnyel járt:

- tetszőleges számú parkolószint építhető az épület alá, így biztosítható a szükséges parkolószám,
- az irodaház karakterisztikájához jobban – jól – illeszkedő tartószerkezet létesíthető;
- nem kevés alapterületi nyereség adódik az új szerkezetek által;
- a homlokzati falak feletti tető szerkezete ezután sokkal könnyebben megoldható (gondoltuk).

Légifotó
39/69
Légifotó

A tervezés ezután a következő feltételekkel haladt tovább:

-az épület alatt öt szint mélygarázs létesül, 246 gépkocsi számára, 100 kerékpár tárolóval,
-visszaépülnek az udvarok és a főlépcsőház, hiszen ezekhez kapcsolódnak a visszaépítendő öntöttvas szerkezetek is,
- a magassági változások következtében új, üvegszerkezetből készült lépcsőkar és közbenső pihenő készül a főlépcsőházhoz, ami a fedett udvar feltáruló látványát nem zavarja,
- az utcai homlokzatokat eredeti állapotukban állítjuk helyre, a homlokzati rekonstrukciós terveket Baliga Kornél építész tervezőművész készítette el nagy hozzáértéssel és precizitással,
- a valamikori kupolát nem állítjuk helyre, helyére új, mai tömeg kerül, ezzel is érzékeltetve, hogy ez már nem ugyanaz az épület, ami volt. Az épületet Már Miklós okl. építészmérnök modellezte meg, a teljes homlokzatrekonstrukció mellett az új tömeg bemutatásával együtt,
- az eredeti emeletmagasságokat többnyire megtartottuk – kisebb korrekciókkal a szükséges minimális belmagasság elérése érdekében -, az új magastetőbe két új szint került,
- potenciális bérlőként megjelent a PwC, ami rendkívüli módon felgyorsította a tervezés menetét,
- mivel kívülről a díszes homlokzatok miatt nem lehetett, ezért belülről – maghőszigetelt megoldással - biztosítottuk az épület utólagos hőszigetelését,
- az épület két minősítési rendszernek – a BREEAM és a LEED előírásainak – is meg kellett, hogy feleljen, ezzel az első ilyen épület valósult meg Közép-Európában.

A terv első megmérettetése a Fővárosi Tervtanács volt, ahol a tervet továbbtervezésre alkalmasnak találták a tervtanácsi tagok. Ekkor még meglehetősen bizonytalan volt a tetőtéri sarok megoldás – több változatot is bemutattunk -, a végleges megoldás a tervtanács utáni egyeztetéseken alakult ki. Szerettünk volna – nem mást – csak egy jelet, egyfajta építészeti hangsúlyt megjeleníteni a nagy sarokkupola helyén, hangsúlyozottan mai eszközökkel és anyagokkal. Ugyancsak a tervtanács ajánlása alapján a nagy udvart az ötödik emelet magasságában fedtük le üvegtetővel, hogy a folyosók öntöttvas szerkezetei az aulatér földszintjéről is jól láthatók, élvezhetők legyenek.

Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
40/69
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor

A tervezés folyamán lépésről lépésre haladtunk, rendszeresen egyeztettünk a KÖH illetékeseivel, időről-időre bemutattuk a munkaközi terveket. 2012. év végére elkészültek az építési engedélyezési tervek, amelyeket benyújtottuk az eljárásra. A Műemléki Tanácsadó Testület januári ülésén a tető-sarok megoldásunkat ugyan semmilyen kritikával nem illették, jónak, sőt progresszívnek találták, de a belső, fedett udvar esetében a függőfolyosói üvegfal és az öntöttvas szerkezetének a viszonyát átdolgozásra javasolták. A tervet újabb egyeztetések után korrigáltuk és ezt követően megkaptuk az építési engedélyt.

A kiviteli terv készítése sok egyeztetéssel a maga szokásos útján haladt, szorított minket az idő több, addig soha nem tapasztalt műszaki probléma menet közbeni megoldásával:

- mivel a metró védőtávolságába benyúlt a pinceszint kontúrja, emiatt további egyeztetéseket kellett tartani a metró tervezőjével,
- a homlokzatokat és a konzolos erkélyeket kívülről meg kellett támasztani a résfalak és a felmenő tartószerkezet elkészültéig,
- a tetőtéri sarkok torzfelületei esetében – különös tekintettel arra, hogy itt változó szélességű, fix ablakok épülnek be a tetőfelületbe -, olyan zsaluzási tervet kellett elkészíteni, ami kezelhető és megvalósítható volt,
- a bérlő az elvárt műszaki igényszintet rendkívül magasra emelte, ezért a műszaki megoldások kidolgozása sok időt vett igénybe,
- a terv elkészülte után – a bontás megkezdésekor – újabb probléma merült fel: a jogi és a fizikai telekhatár nem esett egybe – az épület telkének rovására -, emiatt módosítani kellett a már elkészült terveket.

Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
45/69
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor

A kivitelezés rendkívül gyorsan haladt – a bontási munkák után készültek el a falakat megtámasztó JET-GROUTING cölöpök, majd a résfalak, három sorban elhelyezett horgonyokkal -, ezután kiemelték a földet a résfalakon belülről. Volt egy pillanat, amikor mi lent álltunk az alaplemezen, míg a megtámasztott homlokzati falak felettünk, magasan a helyükön –, ekkor ijesztően hatalmas belső tér tárult fel.

A felmenő szerkezet hagyományos monolit vasbeton pillérváz és födém, építése a nagy alapterület - telekméret – következtében két ütemben történt. A szerkezetépítésben és a szakipari munkákban résztvevő cégek nagy hozzáértéssel és még nagyobb ütemben végezték el a munkákat, elsősorban Pék Zoltán főépítésvezetőnek köszönhetően.

A belső udvari öntöttvas szerkezet és lépcsőház megépítése – a beszámozott vas- és kőelemekre való bontást és az üzemben történő felújítást, kiegészítést követően – darabról darabra, elemről elemre valósult meg.

A közterület felé a homlokzatrekonstrukció és a díszvilágítás kiépítése volt a megvalósítás leglátványosabb szakasza, ekkor a nézelődők, fényképezők időnként komolyan akadályozták az anyagbeszállítást. Az épület átalakításának építészeti megfogalmazásáért és a homlokzatok helyreállításáért még az átadás előtt Reitter Ferenc díjban részesültünk Baliga Kornéllal és az ALAK-Art Kft. ügyvezetőjével, Kelecsényi Gergellyel együtt.

Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
46/69
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor

Adódtak menet közbeni áttervezések is, melyek teljesen természetesek ilyen esetben, ezeket kezelni tudtuk a kivitelezéssel párhuzamosan, szerencsére kevéssel mindig a megvalósítás előtt. Az épület rekordidő alatt – pontosan egy évvel az alapkőletételt követően - készült el.

Végezetül néhány gondolat a tervezés egyéb vonatkozásairól. Az épület elkészült a fent leírt módon, meglátásom szerint a végeredmény meggyőzően bizonyítja, hogy helyesen jártunk el, de biztosan sokan vannak, akik elítélik ezt a fajta hozzáállást a régi épületekhez. Idegen szóval itt a „faszádizmus"-ra gondolok. Van, aki zsigerből ellene van, nekem erről más a véleményem. Azt hiszem, ez egy lehetséges megoldás a többi közül, nincsen igazi, mindenre bevált recept, nem is lehet. A megoldás több mindentől függ: az épület jellegétől, a megrendelő anyagi lehetőségétől, egyéb külső körülményektől, a tervező és a megrendelő hozzáállásától egyaránt.

Jelen esetben mindketten fontosnak tartottuk – az anyagi befektetés megtérülése mellett – az épület homlokzatai eredeti állapotuknak megfelelő helyreállítását. A homlokzatdíszek egy része még fellelhető volt az épületen, ugyanakkor a megrendelővel mindketten egyetértettünk abban, hogy a sarokkupolát a XXI. század elején nem szabad újjáépíteni. Nem csak azért, mert semmi sem – még az alap-faszerkezet sem - maradt meg belőle, hanem leginkább azért, mert egy új, mai elem a sarkon egy rekonstruált kupolával ellentétben őszintén jelzi, hogy ez egy átalakított, nem pedig az eredeti, felújított épület. Biztos vagyok abban is, hogy az alkalmazott építészeti elem erősen megosztja majd a civil, de még a szakmai közvéleményt is, de ez nem is baj.

Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
64/69
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor

A kupola – alapformájából adódóan – nem a mai korra jellemző építészeti megfogalmazás. Lehetséges lett volna itt egy átvitt értelmű, idézőjelbe tett kupolát tervezni, de ezzel egyfelől nehezen tudtuk volna a historizálás csapdáját elkerülni, másfelől kortárs kupolából talán egy is elég Európában, az pedig már megépült Berlinben, méltó helyén. Azt gondolom – túl a tervezőkön kívülálló, objektív feltételeken -, minden tervező maga kell, hogy megküzdjön saját magával. Nagy kérdés, hogy meddig megy és meddig mehet el az építész, hol is vannak ezek a saját maga és mások által felállított korlátok és határok, de addig minden esetben el kell menni.

A korábbiakban anyagi megtérülésről beszéltem, hiszen enélkül szinte semmilyen építkezést nem érdemes elkezdeni, s ezek mostanában nem is kezdődnek el. Ne felejtsük el, hogy az építés is olyan, mint a háború - ehhez is három dolog kell -, mecénásból pedig viszonylag kevés fordul elő manapság hazánkban.

Lenne azért még valami, ami talán segít abban, hogy az épület elkészültét követően - arra visszatekintve – megsejtsünk valamit abból, hogy amit elvégeztünk, mennyire állja meg a helyét. Ez nem több, csak egy érzés, ebből következően pedig nagyon szubjektív dolog.

Bennem van most egy érzés, a többit pedig majd elintézi az idő.

Gelesz András

Az Eiffel Palace komfortjához az Armstrong akusztikus álmennyezeti rendszerei járultak hozzá.

Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor
67/69
Az Eiffel Palace irodaház, fotó: Zsitva Tibor

Korszerű MAPEI anyagok az Eiffel Palace impozáns burkolatain

Az újjáépített Eiffel Palace irodaház hidegburkolatai egy részének kivitelezéséhez a MAPEI kiváló minőségű termékeit alkalmazták, a munkálatokat a Ratskó-Bau Kft. végezte el.

Az Eiffel Palace irodaházban több ezer négyzetméternyi területének liftelőtereiben és folyosóin jellemzően a márvány és műgyanta őrleményből készült Compac White Faray, burkolólapokat használták, a vizesblokkok kivitelezésében pedig – az egyre inkább méltán népszerű – Kerlite néven futó burkolattípust alkalmazták, amely egy 3x1 m-es, 3 mm vastag burkolólap.

A padlóburkolatok fektetési folyamata és a falfelület előkészítési munkálatok elvégzése a következő módon történt:

Az alapozás, a padlófelületek (esztrich beton) portalanítása után, a Mapei Primer G műgyanta bázisú diszperziós alapozójával készült, majd a nem megfelelően sík felületek kiegyenlítését a Mapei Ultraplan Renovation szálerősítéses, önterülő aljzatkiegyenlítő habarccsal végezték.

Ez után következett az oldalfalak felületeinek kiegyenlítése, melyhez a Mapei Planitop Fast 330 gyors kötésű, szintén szálerősítéses kiegyenlítőhabarcsot alkalmazták.

Ezt követően a Compac White Faray típusú burkolatok hátoldalát a MAPEI Eco Prim Grip alapozójával kezelték, mert a cementbázisú ragasztóanyag "elszínezte" volna a már említett burkolóanyagot – a ragasztó a burkolóanyag kapillárisain keresztül diffundált volna –

A burkoláshoz mind a padló, mind az oldalfalak esetében a kiváló tulajdonságokkal rendelkező Mapei Keraflex S1 cementkötésű burkolatragasztó habarcsot használta a kivitelező.

A vizesblokkokban a használati vízszigetelését Mapei Mapegum WPS rugalmas, kenhető szigetelőanyaggal végezték; a sarkokba és a negatív éleken pedig, a Mapei Mapeband PE 120 hajlaterősítő szalagot alkalmaztak.

A burkolati hézagok, fugák kitöltése, a gazdag színkínálatból, a megrendelő által kiválasztott színekben, a Mapei Keracolor FF Flex cementkötésű fugázóanyaggal készült.

A negatív élek, illetve a burkolati dilatációs mezők széleire eső fugahézagokat pedig, a hosszú távú használhatóság és a minőségi megjelenés érdekében a Mapei Mapesil AC penészesedés gátló ecetsavas szilikon hézagkitöltő-anyaggal szilikonozták.

A XXI. századi korszerűségével nemzetközi viszonylatban is példaértékű irodaház az Eiffel Palace nagyszabású, érték megőrző újjáépítéséhez és igényes megjelenéséhez, a hidegburkolatokhoz használt MAPEI termékek is hozzájárulnak és a funkcionális és esztétikai elvárásoknak is kiválóan megfelelnek.

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.07.23.
14:07

Szerkezetet olyan tisztelettel idézőjelbe tenni, ahogy itt Gelesz építész úrék a belső kovácsolt- és öntöttvas függőfolyosókkal bántak, nem láttam még. Le a kalappal: a látvány, különösen szemből, szinte képzőművészeti erejű. De az egész épület fantasztikus: egy ház, amely nem valamely kortársi építészeti gondolatot kíván a régi porhüvelyben felmutatni, hanem a régi házat kívánja átmenteni, minőségi, bátor és hozzáértő kortársi építészeti eszközökkel. Itt - ellentétben a Piarista Gimnázium esetlen, bumfordi tornyocskájával - kiválóan sikerült a kupolát pótolni a "sarokhangsúllyal" (Somogyi Krisztina kifejezése a Budapest c. folyóirat Eiffel Palace-t ismertető írásából). A homlokzat, az ornamentika ugyancsak igazi csoda. Gratulálok a beruházónak is a kezdeményezésért és a nyilván nagyvonalú és hozzáértő tervezés- és építésirányításért.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk