Emberek/Portré

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter

1/6

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter
?>
1/6

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - építész: Hegedűs Péter

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter
Emberek/Portré

”Az építészet emberi térigény kielégítése” - Hegedűs Péter

2019.10.11. 16:00

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Hegedűs Péter

Cég, szervezet:
MÉSZ, MOME Építészeti Intézet

Vélemények:
1

Dosszié:

A Ház + Mesterek portréfilmben Hegedűs Péter többek között a hely fontosságáról, a műemlékek felújításáról és a bizalmi együttdolgozásról mesélt. 

"Mindig a helyből indulok ki. Egy épületnek kerülni kell a múló divatot és meg kell próbálni úgy viselkedni, mintha mindig is ott lett volna. A hely minden olyan kötöttséget tartalmaz, ami alapján megszületik az építészeti koncepció: műemlék, környezet, fák, növényzet, történelem - ezek befolyásoló tényezők. Azt látom, hogy ma a hely nélküli divatépítészet a felkapott, számára az egész világ a hely, nem kötődik egy adotthoz. Az ilyen építészet közömbösen viselkedik a környezetével, ezeket az épületeket figyelem felkeltő objektumoknak tartom. Az építészetnek az embert fel kell emelnie, hogy átélje és lakhassa a házakat és nem arra van szüksége, hogy azok lyukat beszéljenek a hasába. 
 


 

Amikor egy történeti épülettel foglalkozom, akkor térileg, gondolatilag közelítem meg és nem a stílushoz igazodom, de ez nem feltétlenül kötött viselkedésmód. Adott esetben az elvek átléphetők, ha a részlet úgy kivánja. Az elvek egy az egyben megépítése sokszor nevetséges. Egy műemléképület rekonstrukciójánál érdemes minden tudást magunkba szívni róla, ezt úgy érhetjük el, hogy a legapróbb részletig saját magunk mérjük fel az épületet.  

Amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának átalakítását terveztük (belsőépítész: Hefkó Mihály, Jakab Csaba - a szerk.), a felmérés során több ezer fotót készítettünk róla, de mellette rengeteget beszélgettünk a megrendelőkkel az elképzelésekről és arról, hogy milyen legyen egy mát és a jövőt kiszolgáló épület. A könyvtárat három épületből raktuk össze: az eredeti Wenckheim-palotából, egy neoreneszánsz lakóházból és egy Baross utcai új épületszárnyból, ezáltal stílusok és korok találkozóhelye lett. Ez a könyvtár már nemcsak a könyv temploma, hanem egy közösségi tér, ami beszélgetések színtere, ahol az olvasók, hallgatók gondolatokat cserélhetnek és akár órát is adhatnak egymásnak. Egy mai könyvtárnak ezekre a funkciókra reagálnia kell. A FSZEK Központi Könyvtárának tervezése olyan feladat volt, amivel összetettségében talán még soha nem találkoztam, és emiatt különösen izgalmas volt. 

A Ház + Mesterek sorozat korábbi részei a Magyar Építőművészek Szövetsége YouTube csatornáján tekinthetők meg. 
 

Hegedűs Péter Ybl-, Pro Architectura és Europa Nostra díjas építész. Az IPARTERV tervezője, majd a KÖZTI műteremvezető-építésze. 1985-ben megalapította a Magasépítési Tervező- és Szervező Kisszövetkezetet (MATESZ), ahol vezető tervező és elnökhelyettes. Tanulmányutat tett Finnországban, Dániában, Németországban és Hollandiában is, utóbbi helyen az iskolaépítészetet tanulmányozta. Épületeit a funkcionalizmus, a célszerűség jellemzi, rekonstrukciós munkáiban az értékek megőrzésére törekszik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára mellett olyan épületeket tervezett, mint a Club Tihany szálloda és üdülőfalu vagy a FSZEK budafoki és rákoscsabai tagkönyvtára. 

szerk.: fzs.

 A Ház + Mesterek potréfilmsorozat a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében valósult meg.

 

Vélemények (1)
Gulyás András
2019.10.25.
10:21

"Mindig a helyből indulok ki. Egy épületnek kerülni kell a múló divatot és meg kell próbálni úgy viselkedni, mintha mindig is ott lett volna. A hely minden olyan kötöttséget tartalmaz, ami alapján megszületik az építészeti koncepció: műemlék, környezet, fák, növényzet, történelem - ezek befolyásoló tényezők. Azt látom, hogy ma a hely nélküli divatépítészet a felkapott, számára az egész világ a hely, nem kötődik egy adotthoz. Az ilyen építészet közömbösen viselkedik a környezetével, ezeket az épületeket figyelem felkeltő objektumoknak tartom."

- elgondolkodtató sorok ezek, bár sokan meghallanák. Különös aktualitást ad ennek a Városliget jövőjéről folyó vita. Javaslom a Liget-projektet és az ott készülő épületeket ebből a nézőpontból végiggondolni.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.