Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Programok

Az épített környezet szociológiája kerekasztal-beszélgetés – élő közvetítés az Építészfórum oldalán

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Az épített környezet szociológiája kerekasztal-beszélgetés – élő közvetítés az Építészfórum oldalán
Programok

Az épített környezet szociológiája kerekasztal-beszélgetés – élő közvetítés az Építészfórum oldalán

2021.06.17. 11:27

Az esemény, amit az Építészfórumon is élőben közvetítünk, az elméleti társadalomtudomány felől közelítve járja körbe ember és környezete sajátos viszonyát és a formálódó építészetszociológia tudományos helyét és szerepét.

A szociológia számára az épített környezet a társadalmi jelenségek egyik legmarkánsabb forrásanyaga. Ehhez képest meglepő, hogy a klasszikus szociológiában az építészetszociológia csak az elmúlt évtizedekben nyert polgárjogot. Van azonban számos olyan elméleti irányzat és kérdésfelvetés, amely szorosan érintkezik az építészetszociológiával. Mindenekelőtt a térszociológia, a város- vagy a lakásszociológia. Látva a különféle kapcsolódási pontokat, néhány évvel ezelőtt létrejött a Térformák Társadalomformák Könyvsorozat és Kutatóműhely (TérTár kötetek, Martin Opitz Kiadó).

A TérTár célja, hogy az építészet iránt fogékony humán kutatásokat, illetve a humán kérdések iránt érdeklődő építészeti kutatásokat összefogja. Számos gyakorlati tematika után – mint pl. az iskolaépítészet, a szociális lakásépítészet (Bécs példáján), a 20. századi várostervezés nemzeti jellege (Kassa-Miskolc összehasonlításban), az irodalom és építészet kapcsolata – fontos mérföldkövet jelent ez a kerekasztal-beszélgetés, ahol az elméleti és fogalmi keretek állnak majd a középpontonban. A meghívottak az építészet iránt fogékony társadalomtudósok, akik elméleti problémákat felvillantva arról beszélgetnek, miként értelmezhető az épített környezet, mint társadalmi jelenség.

A beszélgetés moderátora Tamáska Máté építészetszociológus, a TérTár sorozat szerkesztője, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tudományos rektorhelyettese.

Beszélgetőtársai: 

Berger Viktor, a Pécsi Egyetem Szociológiai Tanszék tanszékvezető helyettese, kiemelt szakterülete a kortárs és klasszikus szociológiai térelméletek,

Csizmady Andrienne, a TK Szociológiai Intézet igazgatója, a magyarországi városszociológia képviselője,

Hidas Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Tanszék tanszékvezető professzora, aki több publikációban és előadásban is foglalkozott a szociológia térbeli fordulatával,

Kőszeghy Lea a TK Szociológiai Intézet fiatal munkatársaként a tervezéselmélet irodalmát kutatja,

Szabari Veronika, az ELTE TáTK dékánhelyettese a társadalmi cselekvéselméletek felől közelít a témához,

Zuh Deodáth, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének posztdoktori munkatársa pedig a tudománytörténeti kérdéseket világítja majd meg.

Az online eseményt ezen a Zoom-linken keresztül lehet követni, illetve élőben közvetítjük az Építészfórum felületén is. Cikkünk mellékleteként letölhető a meghívó. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.