Emberek/Oktatás

Tematika: LAKHATÁS – I. rész

1/28

modul ábrák – terv: Király Csenge

?>
modul ábrák – terv: Király Csenge
?>
makettfotók – terv: Király Csenge
?>
modul alaprajzok – terv: Király Csenge
?>
modul makettfotó – terv: Király Csenge
?>
modul makett részlet – terv: Király Csenge
?>
belsőépítészeti látvány – terv: Király Csenge
?>
helyszínrajz I-II. ütem – terv: Király Csenge
?>
makettfotó – terv: Király Csenge
?>
makettfotó – terv: Király Csenge
?>
homlokzat – terv: Király Csenge
?>
metszet részlet – terv: Király Csenge
?>
makettfotó – terv: Király Csenge
?>
lakástípusok – terv: Pintér Sára
?>
kertet körbezáró csoport alaprajza – terv: Pintér Sára
?>
kertet körbezáró csoport metszete – terv: Pintér Sára
?>
falnézet a beépített bútorról – terv: Pintér Sára
?>
helyszínrajz a telepítési javaslatról – terv: Pintér Sára
?>
belső tér látványterve – terv: Pintér Sára
?>
alap szerkezet – terv: Réti Eszter
?>
lakás típusok – terv: Réti Eszter
?>
30m2 lakás axonometria – terv: Réti Eszter
?>
telepítés vízió – terv: Réti Eszter
?>
helyszínrajz – terv: Réti Eszter
?>
hosszmetszet részlet – terv: Réti Eszter
?>
makettfotó – terv: Réti Eszter
?>
makettfotó – terv: Réti Eszter
?>
makettfotó – terv: Réti Eszter
?>
belső tér látvány – terv: Réti Eszter
1/28

modul ábrák – terv: Király Csenge

Tematika: LAKHATÁS – I. rész
Emberek/Oktatás

Tematika: LAKHATÁS – I. rész

2021.06.16. 07:58

A MOME Építészeti Intézet MA 1. évfolyamos hallgatóinak a 2020/2021 őszi félév tervezési feladata az idei tanév ‘lakhatás’ tematikáján belül a Habitat for Humanity szervezettel közösen meghirdetett Modul Ház koncepció program volt. Az Építészeti Intézet cikksorozatának következő két részében a kurzus során született terveket mutatják be a hallgatók.

Építészeti Intézet, MA1 évfolyam 2020/2021 tanév őszi félév

A Habitat évtizedek óta sokféle módon próbál segítséget nyújtani a lakhatási problémákkal küzdő családok, személyek számára – ennek egyik eleme a modularizálható lakótér kialakítására és sorozatjellegű kivitelezésére vonatkozó elképzelések.

A kiírásból:

A cél egy olyan moduláris ház-koncepció megalkotása, amely ésszerű megoldásokkal, megfizethető alternatívát nyújt a jelenleg piacon levő lehetőségek mellett. Az építmény alapvetően minimalizált méretű, egységesített modulokból áll, amelyek igény szerint akár magában álló épületté, akár több lakóegységből álló nagyobb épületté illeszthetők össze. A tervezett legkisebb modul 30 m2 alapterületű, ami 15 m2-es méretlépcsőkben 90 m2-es méretű lakóegységgé növelhető. A 30 m2-es alapmodul egyedülállók, illetve párok számára, a 45 m2-es gyermekeseknek, a 60-75-90 m2-es alapterületű egységek pedig többgyerekes családok számára készülnek.

A koncepció fontos része, hogy az épület újrahasznosítható anyagokból épüljön fel, a minél kisebb környezeti terhelés érdekében. További meghatározó szempontok az egyszerű, de tartós szerkezet, egyben egyedi külső arculat, és könnyen beazonosítható Habitat ház megjelenés, amellett, hogy praktikus és innovatív belső megoldásokkal a tér minimalizálása mellett a létrejövő lakómodul élhető lakóteret biztosítson 2-5 fő számára.

A tervezési program fontos eleme volt a flexibilis alkalmazhatóság és telepíthetőség, valamint a gyors kivitelezhetőség szempontjainak beemelése a folyamatba. Az egyes modulok főbb elemei készre szerelt panelekből állnak össze. Kivitelezése – anyagköltség és felállítási költségek – és működtetése költséghatékony. Fontos a piacon levő más, hasonló épületekhez képest a jobb ár-érték arány, amellett, hogy megfelel a hőtechnikai előírásoknak, valamint harmonizál az általános és gyakori HÉSZ előírásokkal is. A külső környezet, a kert, mint három évszakos lakótér hasznosítása szintén a koncepció szerves részét képezi.

A Habitat fejlesztési elképzelései mellett a tervekben szerepel egy műhely létrehozása is, amely a modulokat alkotó, előre elkészíthető paneleket gyártja le az egyedi igények szerint elkészített tervek függvényében.

Ennek szellemében a félév során előregyártott, könnyűszerkezetes, tipizálható szerkezetű és rendszerű, sorolható és flexibilisen bővíthető-átalakítható lakóegységek, és kiszolgáló közösségi terek tervezése volt a feladat – építészetelméleti, urbanisztikai, valamint épületszerkezeti és belsőépítészeti feladatrészek integrálásával.

A szemeszter első részében az ideálisan modularizálható alapegységek létrehozása történt, amit követően a hallgatók terv-szinten egy zuglói helyszínre próbálhatták ki a modulok sorolhatósági és telepíthetőségi lehetőségeit, megvizsgálva azok városépítészeti vonatkozásait, térkapcsolatait, és a környezetükhöz való illeszkedését is.

Az Öv utcai zuglói helyszín egy önkormányzati tulajdonban lévő üres és alulhasznosított telek egy igen heterogén környezetben: a városrész eltérő beépítési sűrűségeivel, szintszámaival, léptékével és rendeltetéseivel jól tükrözi az egyes építési korszakok törekvéseit.

Ebben az igen összetett, a jövőt meghatározó, valóságos problémákat felvető helyzetben keresték az adekvát válaszaikat graduális hallgatóink az előző félév során.

A hallgatók érzelmi érdekeltsége első pillanattól nyilvánvaló volt. A szemeszter alatt meghatározóvá vált az a felismerés, hogy a szűken vett lakótereken kívül legalább olyan fontos a találkozási pontok, sőt tágabb értelemben is a közös lét tereinek kérdése – úgymint a teljes élet szükségszerű velejárója.

Ennek a felismerésnek a nyomán alakult ki a lakásokkal kapcsolatban – még csak halványan kirajzolódva – egy polgári attitűdhöz képest más karakterű lakástervezési felfogás, ami integrálja a járulékos közösségi tereket, és ezzel alternatív és diverz térhasználatot tesz lehetővé, ami egy optimistább jövőkép záloga is lehet.

Csomay Zsófia, Marián Balázs, a kurzus vezetői

 

HALLGATÓI TERVEK

Király Csenge:

A tervezés első szakaszában helyszíntől és telektől függetlenül terveztünk. Ebből kifolyólag törekedtem olyan rendszert kialakítani, melyet a későbbiekben könnyedén lehet adaptálni különböző léptékű és adottságú környezetekbe. Moduljaim egy szigorú, merevebb rendszert követnek, ezáltal sorolhatóságuk és telepítésük variábilisabb, sok lehetőséget rejt. A modulok jól működhetnek sorházként, csoportokban, de a sűrűbb szövetszerű beépítésre is alkalmasak.

A modul rendszer egy szabályos 7x7 méteres négyzetből indul ki, ez foglalja magába az összes lakásméretet. A lakások ezen négyzeten belül bővülnek, a kisebb lakások (30, 45 m2) földszinten, míg a nagyobbak (60, 75, 90 m2) emelettel kiegészülve töltik ki a rendszert.

modul ábrák – terv: Király Csenge
1/28
modul ábrák – terv: Király Csenge

A kis alapterület miatt a nyílászárók kiosztása flexibilis marad, ezzel is elősegítve a sokféle telepítés lehetőségét. A rendszer képes kettő, vagy akár három tömör homlokzat kialakítására is, mely egy sűrű telepítés esetén a sorolás szempontjából fontos és előnyös.

A belsőépítészet kialakításánál fontosnak tartottam, hogy a helyiségek a kis alapterület ellenére be tudják fogadni a családok különböző, hozott mobiliáit, ezért beépített bútor meghatározott helyet csak az előszobában, illetve a konyhában kapott. A belső terekben a modulok fa szerkezete kap hangsúlyt, ahol a látszó födémszerkezet, fa padló és fehér falak dominálnak.

A tervezés második szakaszában a tervezési helyszín adottságait és környezetét megvizsgálva a telepítésre került sor. A környék kertvárosi hangulata számomra meghatározó volt. Olyan telepítésre törekedtem, mely tükrözi ezt, miközben jóval sűrűbb és közösségibb lakhatást nyújt. Így alakult ki egy olyan sorházas beépítés, ahol a modulokat egymástól elcsúsztatva, nagyobb privát udvarok, kertek jöttek létre. Két sorház összeforgatásából pedig egy belső közös udvar alakult ki. Ezt a logikát követi a telepítés második üteme is.

A közösségi épületeket a sorházak végén helyeztem el, lezárva velük a belső udvart. Mosókonyha, játszóház, közösségi konyha, illetve pékség kap bennük helyet, míg a tárolók a lakások között találhatók. A terv második ütemével kiegészülve jönnek létre azok a sorházak közt kialakuló szélesebb „passzázsok", melyek az autós forgalmat kizárva, a közösségi interakciók újabb színterévé válhatnak.

modul makettfotó – terv: Király Csenge
4/28
modul makettfotó – terv: Király Csenge

Pintér Sára

A féléves feladatunk során kezdettől fogva arra a kérdésre kerestem választ, hogyan lehet egy szociális lakhatási projekt minimálisra szabott élettereit jobbá tenni hozzáadódó külső területekkel. Fontosnak tartottam, hogy különböző minőségeket hozzak létre, a priváttól a teljesen közös használatú kertekig. A koncepcióm lényege, hogy minden lakást átriummal bővítettem, amelyek a sorolható moduláris rendszernek köszönhetően záródni tudnak, ezzel bensőséges, saját használatú kertet kialakítva a lakók számára. A kisebb alapterületű lakásokhoz (30,45 m²) egy, a nagyobbakhoz (60,75,90 m²) két átrium tartozik, melynek lényege, hogy a hálószobák és közösségi terek minden esetben kapcsolódni tudnak hozzájuk, így létrejön egy lakáson belüli, mégis kültéren keresztül vezető közlekedési rendszer is. Az átriumok integrálódnak a lakások területébe, egyfajta befelé fordulásra teremtenek lehetőséget.

lakástípusok – terv: Pintér Sára
13/28
lakástípusok – terv: Pintér Sára

A telepítésemet szintén a külső területekre fókuszáló gondolatomra szerettem volna felfűzni, így javaslatomban a lakásokat kisebb kertrészeket körbezáró csoportokká forgattam össze, amelyeket a telken foltszerűen helyeztem el. Az így kialakuló kertek számomra átmenetet képeznek a privát átriumok és a teljesen közös használatú telekrészek között. Az egyes csoportok különböző lakástípusokból állnak, így a belső kertek lehetőséget nyújtanak egy árnyaltabb összetételű lakóközösség kialakulására. A csoportok lazább, foltszerű elhelyezése változatos köztes tereket eredményez a telken, a tömegek között parkos, fás területek, játszóterek alakultak ki, illetve helyet kapott egy két részből álló közösségi épület is.

A kezdeti víziónak megfelelően sikerült a terven belül háromféle külső helyzetet teremtenem: a teljesen elzárt átriumokat, amelyek a lakások szerves részét képezik, az összefűzött lakások által lehatárolt családiasabb, de mégis közösségi belső kerteket és a “foltok" közt kialakuló nyitott, különböző használatú területeket.

belső tér látványterve – terv: Pintér Sára
18/28
belső tér látványterve – terv: Pintér Sára

Réti Eszter

Kiindulópontom a négyzet volt. Ezzel a négyzettel az volt a szándékom, hogy a továbbiakban egy szabadon felhasználható, és sokféleképpen sorolható rendszerből tudjak majd építkezni, ahol van egy adott keret, ami magába foglalja a lehetőségeket.

Egyes lakások úgy alakíthatóak ki, hogy az alapegység bizonyos részei beépülnek, de sosem az összes, így mindig marad a lakáshoz rendelt külső tér. Ezt azért tartottam elengedhetetlennek, mert úgy gondolom, hogy egy lakás úgy tud teljesértekű lenni, ha az valamilyen módon átmenetet képez a külvilág felé. A külső és belső terek aránya a négyzetméterek számával arányosan nő.

lakás típusok – terv: Réti Eszter
20/28
lakás típusok – terv: Réti Eszter

A lakások belső kialakításában az a közös, hogy a vizesblokkok fix helyen vannak, a többi helyiség helyzete meghatározatlan, így igény szerint lehetne a beköltöző lakókkal közösen gondolkodva felépíteni a különböző otthonokat. A belső tér legjobb kihasználhatósága érdekében terveztem beépített bútorokat, de hagynék teret a személyes berendezési tárgyaknak is, hogy a lakók tényleg sajátjaiknak érezhessék a lakásaikat.

 A telepítésnél az volt a vízióm, hogy egy olyan ’mini falut’ hozzak létre, ahol egyrészt van egy bizonyos szintű megrendezett káosz, másrészt különböző minőségű külső terek jönnek létre. Priváttól a publikus felé haladva, az első lépcsőfok a saját terasz/kiskert, a második a több ház által közrezárt közös udvar, a harmadik pedig a park, ez már teljesen nyitott bárki számára.  Egy másik fontos eleme a beépítésemnek az, hogy a házak között csak gyalog lehet közlekedni, az autós forgalmat a telek keskenyebb részén gondoltam lezárni.

A telken létrehoztam pár olyan publikus funkciót amivel a közösség építése volt a szándékom. A két szélén elhelyeztem egy-egy közösségi konyhát egy, a helyiek által művelt veteményessel, illetve egy műhelyet/bicikliszervízt. A telek közepén pedig helyet kapott egy óvoda játszótérrel, ide a parkban élő családok gyermekei járnának.

A házak egységesen szálcement burkolatot kapnának a házfalon és a tetőn is, így úgy gondolom létrejönne egy homogén kép, amiből helyenként kitűnnének a magasabb, más színű közösségi épületek.

makettfotó – terv: Réti Eszter
25/28
makettfotó – terv: Réti Eszter

A kurzus keretében készült további hallgatói tervek a cikksorozat következő részében lesznek bemutatva.

A cikk megvalósulását az NKA Építőművészet Kollégiuma támogatta.

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
EMA
2021.06.19.
13:50

A gondolat szép, csak az a baj, hogy az alaprajzok pocsékok. Nemcsak az OTEK-nek nem felel meg, hanem a XXI. századi funkcióknak sem.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk