Épülettervek/Hallgatói terv

MÓKEMBÉ: 888? A lakhatás mint infrastruktúra Budapesten – Takács Ákos diplomaterve

1/32

sztenderdizált szervízfalak + generikus, nem hierarchikus életterek - 888? - építész: Takács Ákos

?>
sztenderdizált szervízfalak + generikus, nem hierarchikus életterek - 888? - építész: Takács Ákos
?>
alaprajz + axonometria - sztenderdizált szervízfalak - 888? - építész: Takács Ákos
?>
1:100 alaprajz - apartmanok - 888? - építész: Takács Ákos
?>
1:100 metszet - apartman - 888? - építész: Takács Ákos
?>
1:100 alaprajz - kollektív 1. szint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
1:100 alaprajz - kollektív 2. szint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
A-A metszet - kollektív tér - 888? - építész: Takács Ákos
?>
C-C metszet - studiolakás - 888? - építész: Takács Ákos
?>
alaprajz - stúdiólakások - 888? - építész: Takács Ákos
?>
alaprajz szálló, rövid - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge alaprajz - földszint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge alaprajz - felüljárószint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge alaprajz - általános szint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge homlokzat - 888? - építész: Takács Ákos
?>
A-A penge metszet - 888? - építész: Takács Ákos
?>
B-B penge metszet - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge homlokzat - 888? - építész: Takács Ákos
?>
penge alaprajz - földszint - 888? - építész: Takács Ákos
?>
kontextus - 888? - építész: Takács Ákos
?>
parkok, kertek - 888? - építész: Takács Ákos
?>
autós közlekedés - 888? - építész: Takács Ákos
?>
ikon - 888? - építész: Takács Ákos
?>
plakát - 888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
?>
888? - építész: Takács Ákos
1/32

sztenderdizált szervízfalak + generikus, nem hierarchikus életterek - 888? - építész: Takács Ákos

MÓKEMBÉ: 888? A lakhatás mint infrastruktúra Budapesten – Takács Ákos diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

MÓKEMBÉ: 888? A lakhatás mint infrastruktúra Budapesten – Takács Ákos diplomaterve

2020.12.11. 08:10

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Takács Ákos (MOME)

Cég, szervezet:
MOME Építészeti Intézet

888?

URL:
MÓKEMBÉ

Tervezés éve:
2019

Stáblista

építész: Takács Ákos

témavezető, konzulens: Göde András

intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Takács Ákos diplomamunkájában a hagyományos lakás hierarchikus térkiosztására, és a nukleáris családra mint gondoskodási és gazdasági közösségre épülő lakóegységek éles elhatárolására keres alternatívát. Tervének célkitűzése, hogy a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás felbomlott ideáján túl új együttélési, munkamegosztási, kikapcsolódási formák szerveződésének és kibontakozásának biztosítson hordozófelületet, méghozzá Budapest egyik legnagyobb fejlesztési potenciállal bíró, de hosszú évek óta parlagon heverő várorészén, a Nyugati pályaudvar mögötti területen. 

A lakhatási válság mint össztársadalmi probléma az elmúlt pár évben újra felbukkant a nyilvánosság bizonyos szegmenseiben. Ez talán annak köszönhető, hogy az ingatlanpiac robosztus konjunktúrájának és a következetes lakáspolitika szinte teljes hiányának eredményeként a lakhatás költségeinek globális rekordokat döntő emelkedése immár a társadalom olyan rétegeit is nehéz helyzetbe hozza, amelyek nem zárhatóak a szegénység szociálisan, területileg és etnikailag és jól elkülöníthető és így elidegeníthető kategóriájába. A lakhatási szegénység persze változatlanul a társadalom alacsony jövedelmű és státuszú csoportjait terheli leginkább, ezt a terheltséget ráadásul a rendszerváltás óta a magyar állam minden színezetű vezetése ún. perverz újraelosztással, azaz az egyébként is kedvezőbb helyzetű rétegek lakástulajdonhoz való jutásának támogatásával súlyosbította (utóbbiak tömeges eladósodásával). Ugyanakkor az ingatlanárak emelkedése és a városi életmódban mostanra kiteljesedő rendszerszintű változások immár a középosztály egy teljes generációja számára is problematikussá teszik a megfelelő, kedvező városi pozíciójú lakhatáshoz való hozzáférést. Mindezt – a centrumországok metropoliszaihoz hasonlóan – Budapest belvárosában is tetézi a pusztán beruházásként, rövid távú kiadás céljára vásárolt lakások árfelverő és kiszorító hatása. Évtizedekkel a jóléti államok központilag szubvencionált modernizációs programjának „bukása" után a lakhatási válság tehát újfent általános probléma, amely mindannyiunkat, közösen érint.

ikon - 888? - építész: Takács Ákos
22/32
ikon - 888? - építész: Takács Ákos

A lakhatás hozzáférhetősége mellett a másik fontos fejlemény, hogy időszerűnek látszik a lakhatás paradigmatikus formáinak újragondolására is. Tervezőként gyakran olyan normatív diagramok (a nukleáris család, az önálló lakás, a dedikált munkahely, a magán- és a köztér szigorú elválasztása) segítségével próbáljuk leírni és megérteni a kortárs állapotot, amelyek egyre kevésbé felelnek meg a munkáról és a lakhatásról szerzett hétköznapi tapasztalatainknak. Miközben a városi környezetben egyébiránt heterogén társadalmi csoportok életkörülményei növekvő mértékben prekarizálódnak, a munka és a szabadidő kategóriái közötti éles határ elmosódik. A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás" jóléti világának monoton ritmusa egyre többek számára ismeretlen életforma. E folyamat nem csupán a rendelkezésünkre álló idő felhasználásának szerkezetében, de tereinkről való gondolkodásban és tervezésükben is tetten érhető. A munkahelyek építészetében meghatározó az otthonosság, a kötetlenség, a személyesség (legalábbis ezek illúziójának) megteremtése, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a lakás tereibe is mindinkább benyomul a munka. A rugalmas munkaidő, a rövidtávú szerződések, a „home office" kétségtelen előnyei mellett mind többeket foszt meg a munkahely sajátos szociabilitásától.

A lakhatás építészetének evolúciója a munkamegosztás, a társadalmi osztályok és nemek közötti különbségek és relációk térbe foglalásával fontos szerepet játszott a modern szubjektivitás kialakulásában és kimunkálásában. A nyugati építészet eszmetörténetének hosszú időtartamában fokozatosan jöttek létre azok a térbeli hierarchiák és tipológiai normák, amelyek eredményeként végül létrejött a modern, „polgári" lakás modellje, és annak mind szofisztikáltabb variációi. A késő-modenizmus nagy, iparosított lakhatási projektje ezt a modellt terjesztette el standardizált, redukált formában, ami kétségtelenül történetileg példátlan mértékben javította széles tömegek életkörülményeit – de meglehetős paternalizmussal és a lakhatás formáinak merev konformizálódásával járt együtt. A biztonság és a megtérülés jegyében a piaci alapú, hitelezésre alapított lakásépítés változatlanul ezeket a tipológiákat ismétli szinte száz százalékban – a változatosságra való törekvés kizárólag házak ruházatában érhető tetten. Különösen igaz mindez Magyarországon.

plakát - 888? - építész: Takács Ákos
23/32
plakát - 888? - építész: Takács Ákos

A mestermunka célja, hogy a lakhatás építészetével kapcsolatos általános problémákat reflektálja két fő lépték mentén. Az első lépték a hagyományos lakás hierarchikus térkiosztására, és a nukleáris családra, mint gondoskodási és gazdasági közösségre épülő lakóegységek éles elhatárolására keres alternatívát. Természetesen nem a család tagadásáról van szó, csupán olyan alternatív terekről, amelyek lehetőséget biztosítanak a család és a háztartás kategóriáinak átrajzolására bizonyos erőforrások rugalmasan szervezhető megosztása érdekében, illetve olyan életformák befogadására, amelyek időben és térben szétfeszítik ezeket az öntőformákat.

A terv ezért nem hagyományos lakástípusokat határoz meg, hanem olyan alapelemeket, amelyek külön helyiségek helyett minden létfenntartási funkciót – tisztálkodás, főzés, alvás, tárolás – előregyártott elemekből beépíthető szervízfalakban koncentrálnak. Ez a standardizálás egyszerre járhat a költséges szerelvényezési, burkoló- és egyéb munkák kiküszöbölésével, illetve a körülöttük szerveződő terek funkcionális felszabadításával. Az alapelemek különböző kombinációjával négy olyan lakó- és élettér típusra tesz ajánlatot, amelyek átmenetes skálát képeznek a kivétel nélkül minden lakónak járó személyes, és a rugalmasan alakítható kollektív terek közötti elkülönülés mértékében.

888? - építész: Takács Ákos
25/32
888? - építész: Takács Ákos

Az első variációs lehetőségben a szervízfalak lineárisan a 12 méter széles mező közepére rendeződnek, az így két sávra osztott terek eltérő jellegét az őket kiszolgáló alapelemek funkciói határozzák meg. Az egyik irányban konyha és tárolóegységek, míg a másikban a fürdődobozok sora jelöli ki a közösségi (jelentsen ez családot, társbérlőket, szövetkezőket) és a privátszféra sávjait. A két, tisztán elkülönített zóna válaszfalakkal osztható különböző egységekre, közöttük a szervízfal áttörései biztosítják az átjárást. Az így létrejövő egységek egy nagyvonalúan méretezett, közös folyosóról közelíthetőek meg. Ez a variáció ad leginkább lehetőséget hagyományos értelemben vett apartmanok kialakítására, de a tartószerkezettől való függetlenségük miatt a válaszfalak szabadon alakíthatóak, a közösségi sáv egységeinek enfilade-szerű összenyitásával a nappali, konyha, és munkaterek összekapcsolódhatnak.

 A második alapállásban – a vázszerkezet egyetlen speciális, 4,2 méter belmagasságú szintjén – a minimális konyha- és fürdőfunkciók tárolófelületekkel olyan paneles lakóbútort alkot, amely a belvárosi lakásokban megszokott galériás megoldásokat idézi, de tolóajtókkal szeparálható a környezetétől. A lépcsőn megközelíthető felső rész szolgál alvásra és a nagy életterekből való visszavonulásra. Ezt az elemet a terv két módon hasznosítja: vagy nagy belmagasságú, szintén összekapcsolható stúdiólakásokat hoz létre, vagy szabadon álló egységekként helyezi őket a térbe. Ez utóbbi megoldás alakítja ki a közös és a személyes szférák legszokatlanabb viszonyát, amennyiben a privát minimáltérből kilépve egyből a körülötte szabadon áramló kollektív egységbe léphetünk ki. Afféle nagyvárosi bivakként, rövid távú, átmeneti, maximum pár napos tartózkodásra alkalmas, de a hostelekkel, kollégiumokkal és egyéb átmeneti szállásokkal ellentétben minden lakó számára biztosítja az individuális alvó- és fürdőteret.

 

888? - építész: Takács Ákos
32/32
888? - építész: Takács Ákos

A harmadik lehetőség áll legközelebb a kollektív lakhatás történeti klasszikus modelljeihez. Az elsőhöz hasonlóan kétosztatú, de a porózus, alakítható közös sáv helyett az egyforma személyes terek itt egyetlen nagy, dupla belmagasságú kollektív térre fűződnek föl. A személyes lakóegységekben a mező tengelyére merőlegesen sorolódnak a saját fürdőszekrények és hálóalkóvok, ezeken felül minden lakó rendelkezhet egy nyolc négyzetmétes, személyes résszel.

A kollektív teret a szeparálható közlekedősávok határolják. A főzés és az étkezés a két közös konyhában az igényektől, és a lakók közötti viszonyrendszertől függően megoszthatóak. A konyhákat és velük átellenben a szeparékat két szinten üvegfalak határolják el a központi kollektív tértől. A lenti konyha harmonikaajtókkal összenyitható ez utóbbival. A közös tér ilyen differenciálása lehetőséget ad arra, hogy a lakók közötti megegyezések és a közösen hozott szabályok szerint a leválasztott terek és a fenti konyha lefoglalhatóak legyenek családi vagy baráti összejövetelekre, munkatalálkozókra, illetve bármilyen más csoportos vagy egyéni elvonulásra anélkül, hogy ezek a tevékenységek konfliktusba kerülnének a központi térrel.

888? - építész: Takács Ákos
31/32
888? - építész: Takács Ákos

A tervet meghatározó másik lépték a Budapest belterületeit körülölelő rozsda- és infrastrukturális övezetnek az a nyúlványa, amely a legközelebb fekszik a kompakt belvároshoz, átvágva a városszövetet. A Nyugati pályaudvar mögötti vasúti terület nem csak kiváló pozíciója, de gazdag és fordulatos tervezéstörténete miatt is különösen izgalmas zárvány a centrum peremén. A terv olyan megoldást javasol, amely meghagyja a lehetőséget a pályaudvar független, hosszú távú fejlesztésére. A vasúti terület nagy része a tárolóvágányok felszámolásával, és a felszíni bevezető szakasz néhány vágányra szűkítésével (akár lesz alagút, akár nem) felszabadítható. A városnak visszanyert területet a teljes felülépítés vagy függőparkkal való betakarás helyett mintegy olyan városi felületként, „varázsszőnyegként" kezeli, amely egyszerre hordozófelülete az idegenként kezelt vasúti közlekedésnek és nagyvonalú szabad területeknek, illetve a környezet vitalitásához szükséges kritikus tömeget elérő, hagyományos vagy alternatív lakhatási infrastruktúrának.

Ezt a hosszú varázsszőnyeget a pályaudvartól a Dózsa György útig 10 darab pengeépület tagolja kisebb méretű parksávokra és kertekre. A 12 méter széles és 30 méter magas pengék hosszúsága a terület határaitól függően változik. A hosszúházak keresztirányban hat méteres magasságban húzódó, szintén változó hosszúságú felüljárószinteken keresztül teszik lehetővé a területet átszelő, a parkok szintjéhez képest két méteres süllyesztékben szaladó, vasúti síneken való átkelést. A galériaszint a házakon belül a közterüet részét képező dedikált lépcsőkön és lifeteken keresztül érhető el. A szigorú, egyenletes ritmusban, 72 méteres hiányokkal sorolt épületek csigolyákként egy, a Podmaniczky utca és a vasúti terület határán meghúzott új, gyalogos és kerékpáros tengelyt képző promenádra fűződnek fel, amelyet átlagosan egy méter magas támfal választ el az utca autós és parkolószintjátől. A terület hosszanti irányban gyalogosan és kerékpárral a telek két peremén szelhető át leggyorsabban, de a házak első három szintjének áttörései lehetőséget adnak a parkok és kertek közötti lassab átszűrődésre és alternatív sétányok kialakítására. A promenád bejáratát egy, az Eiffel tér és a Ferdinánd híd közötti területet városi mezőként szabadon hagyó „űr" jelzi, amelyet a Podmanickzy utca felől egy hosszú kolonnád definiál. Ez utóbbi a Váci út irányába nyújtózva gyalogos és kerékpáros rámpákkal kiváltja a Ferdinánd hidat, amelynek autós és tömegközlekedése egy már tervbe vett, a Bulcsú és Bajza utcákat összekötő aluljáróba kerülhet. Az aluljáróhoz kapcsolódóan a vonatkozó parkszelvény alatt garázs is kialakítható.

 

888? - építész: Takács Ákos
28/32
888? - építész: Takács Ákos

Az általános szinteken a pengeépületeket tagoló vertikális közlekedőmagok jelölik ki azokat a mezőket, amelyekben a fent leírt élettér-konfigurációk sorolhatóak, minden házban kombinálva az eltérő életformákat. A házak alsó három szintjén, az áttörések között vegyes városi funkciók, kisebb munkahelyek, kereskedelem és szolgáltatások kapnak helyet, amelyeket a terv nem definiál részletesen. Mivel az átjárók alatti föld- és első szint a vasút áthidalásánál megszakad, a töréshez közel fekvő „lábakban" kapnak helyet az elsősorban a házak lakóit szolgáló közös szolgáltatások, mint a fönti életterekből hiányzó mosóhelyiségek, illetve a zöldfelületekhez kapcsolódó tároló és szervízhelyiségek, nyilvános mosdók. Az épületek tetején a házakban lakók, dolgozók és vendégeik számára használható tetőteraszok érhetőek el. A harmadik – átjáró – szinten a belmagasság 4 méteres, a platformok megszakadtával itt rendezhetőek be a stúdiólakások és az rövid távú teremszállások.

A terv célja olyan neutrális, a városi teret konfrontatívan definiáló formák létrehozása volt, amelyek könnyen hozzáférhető infrastruktúraként, belső rugalmasságukkal új együttélési, munkamegosztási, kikapcsolódási formák szerveződésének és kibontakozásának hordozófelületeként szolgálhatnak. Hogyan képzelhetjük el a nagyvárosi lakhatás építészetét a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás" és a „családi tűzfészek" formuláin túl?

Takács Ákos

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk