Az Esztergom-Kovácsi templomrom megmentése

Az esztergomi vasúti töltés építésekor Szent István kori templomromot találtak 1894-ben, melynek állagmegóvására, restaurálására, építészeti kialakítására tesz javaslatot tervében Rainer Péter.

Előzmények

A templomromról és veszélyeztetettségéről 2016. október 16-án, a Festészet napján Esztergomban hallottam először dr. Prokopp Mária művészettörténész professzorasszonytól. Rögtön dr. Horváth István régészhez, a Balassa Bálint Múzeum nyugalmazott igazgatójához fordultam információkért. Röviden: Kovácsi települése Esztergom királyi városától délkeletre terült el – ma Esztergom vasútállomás és környéke – a királyi szolgáltató népek (kovácsok, pénzverők) települése, lakhelye volt az Árpád-korban. A vasútállomás épülete mellett a vasúti töltés építésekor 1894-ben megtalált, majd dr. Zolnay László által részben feltárt, nyugati toronypáros, háromhajós bazilika az előkerült sírok és leletek alapján a XI. század elejére datált.

A Kovácsi templomrom veszélyeztetettsége, megmentése

A Budapest-Esztergom vasútvonal villamosításakor – a bonyolító-kivitelező a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) – zajló tereprendezés, útépítés figyelmen kívül hagyta az 1950-60-as években dr. Zolnay László majd dr. Horváth István által részben feltárt és publikált országos és európai jelentőségű, XI. század-eleji, Szent Kozma és Damján orvosszentek tiszteletére épített, nagyméretű, két homlokzati tornyos, háromhajós bazilika töltés alól kilógó alapfalait.

• Pedig ez a terület – törvény szerint – Kiemelten Védett Régészeti Terület!
• A tervezett út könnyen kikerülhetné a romokat! A terület az önkormányzaté.
• A helyi múzeumvezetés nem ért el eredményt a terület megmentésében.

Ezért és mivel az építkezés gőzerővel zajlott, levelet írtam több államférfinak, politikusnak, segítsenek megmenteni ezt az országos és európai jelentőségű régészeti területet és templomromot, hogy méltó bemutatásra kerülhessen a végérvényes eltüntetés helyett.

Ha a fentiek nem indokolnák eléggé e rommentést, álljon itt még egy érv: Esztergom Magyarország szakrális fővárosa volt 250 évig és reméljük újra az lesz. A vasúttal érkező – ha tudtán kívül is, de – többnyire e templom romjai fölött lépett Esztergom földjére, és a szentély irányába jutott ki az állomásról a városba. Ezt a világon egyedülállóan szép megérkezést, fogadtatást a templomrom méltón restaurált bemutatása és környezetének rendbetétele nagymértékben segítené.

A levelek hatására az illetékesek kivonultak a helyszínre, majd helyszíni bejárás és hosszas egyeztető tárgyalássorozat következett. Végül az eredmény: a vasúti pálya alól kilógó templomrom részt elkerüli a tervezett közút! (Az út a romot ugyan elkerüli, de a cintermet és a sírokat nem!) A NIF álláspontja bemerevedett, további elmozdulás nem történt; mondván minden beavatkozás akadályozza a munkát, kitolja a határidőt és jelentős többletköltséggel jár – a pálya alatt semmiféle tevékenységhez nem járulnak hozzá, ez a terület tabu, így a templom pálya alatti része nem kutatható, nem tárható fel és ezek után természetesen nem is restaurálható, még kevésbé bemutatható. A kilógó rész elkerülését megvizsgálják, tanulmánytervet készítenek.

A készülő beruházás az EU-s támogatás miatt az elkészülte után 5 évig nem változtatható, módosítható. Így 5 év van a rom bemutatásának megtervezésére, a munka előkészítésére, a szükséges anyagiak előteremtésére, majd remélhetőleg méltón restaurált, helyreállított szakrális műemlékkel gazdagodunk. Szomorú, hogy ma Magyarországon egy országos és európai jelentőségű Szent István kori templomrom (melyből alig maradt!) megmaradásáért, megmentéséért lobbizni kell, hiszen az 1100 éves keresztény magyar államiság egyik jelentős emlékéről, tanújáról, bizonyítékáról van szó.

Felajánlottam a templomrom állagmegóvásának, restaurálásának és a bemutatóhely építészeti kialakításának megtervezését. Válasz azóta nincs. Kiderült a tervezési megbízást más kapta, és a tanulmányterv bemutatása a Tervtanácson már megtörtént. Ettől függetlenül megterveztem, megmaketteztem a bazilika "helyreállítását".

A templomrom munkálatai, lehetséges fázisai, ütemezése

1. A töltés alól kilógó, többször feltárt rész és környezetének feltárása – befejeződött

2. Állagmegóvás, konzerválás, restaurálás és elkerülő út tervezés, kivitelezés – folyamatban

3. Komplex tervezés – rom és környezetének kialakítása, ütemezése

4. I. ütem – töltés alól kilógó rész – ideiglenesen! – Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2020!

5. A további lehetőségek feltérképezése, lobbizás

5.1. Teljes feltárás, teljes helyreállítás – sínek felszámolása – ideális megoldás

5.2. Teljes feltárás és helyreállítás – sínek részleges felszámolása – kompromisszumos megoldás

5.3. Teljes feltárás és helyreállítás – romok feletti híddal – kompromisszumos megoldás

6. A további munkák részlettervezése, pályáztatása, kivitelezése, ütemezése

7. Elkészülte után rendszeres ellenőrzés, karbantartás szükséges!

Mindez csak közös akarattal, összefogással, teljes egyetértéssel, hatékony és gyors munkával lehetséges.

Elvi tervezési szempontok

• A terv koncepciója legyen alkalmas a kiálló részre külön és az egészre együtt is.
• Mivel a rom jelenlegi állapotában, majd restaurálva sem látszik ki a töltés alatti gödörből, és a vasúton érkező nem is tud róla, mindenekelőtt láthatóvá kell tenni!
• A rom a megtalált padlószintet sem éri el, az még részlegesen felfalazva sem látványos, ezért a szokásos műemlékhelyreállítás helyett mást kell kitalálni.
• Természetesen az elvi rekonstrukció (fikció!) megépítése nem járható út. A hitelesség elvével ütközik!
• Ezért marad a mai kor építészetének eszköztára, ezzel lehet és kell "operálni"!
• A "helyreállításnak" valahol a állagmegóvás, konzerválás és az elvi rekonstrukció között kell lennie. De láthatónak, látványosnak, figyelemfelkeltőnek, az István kori templomot megidézőnek kell lennie, úgy, hogy ne sértse a műemléki elveket és a ma építészeti eszközeivel a ma emberéhez érthetően szóljon.

Gyakorlati tervezési szempontok

• Lehetőleg látványilag és ténylegesen is kőnél könnyebb anyagból történjen a "ráépítés".
• A "ráépítés" a romtól eltérő anyagú és struktúrájú legyen.
• Az egészre kell összpontosítani, ne vesszünk el a részletekben.
• A valamikori templomot – jellegét, tömegét stb. – kissé átírtan, elvontan kell megjeleníteni.

A töltés alól kiálló rész terve (a koncepció alkalmas az egész templomra is)

• Alapfalak, lépcső, járófelületek szakszerű (vízelvezetés, fagyállóság, esztétika stb.) kialakítása.
• A templom leghangsúlyosabb eleme a két nyugati torony, ezek szimbolikus bemutatása szükséges.
• A két tornyot látványilag a szimbolikus bélletes kapu köti és fogja össze.
• A csonkahajó végén a szimbolikus diadalív és a szentély végfalán lévő kereszt térben összetolt.
• A terv 4 fő szimbolikus eleme: a két torony, a bélletes kapu, a diadalív és a kereszt.
• Az elemek anyaga fa (hajlított, ragasztott vörösfenyő), de más anyagból is elképzelhető: pl. fém (rozsdás vas, vagy rozsdamentes acél), vasbeton (natúrbeton felület), műanyag (színezett) stb.

"A fundamentum Istentől való,
És Istentől való az akarat,
Mely újra építi a falakat.
Jönnek majd újra boldog építők,
És kiássák a fundamentumot,
S az erkölcs ősi hófehér kövére
Emelnek falat, tetőt, templomot."
Wass Albert

Ezt szeretnénk elérni, és, hogy a méltó módon kialakított Kovácsi bazilika legyen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fogadókapuja 2020-ban, és Esztergom legyen újra Magyarország szakrális fővárosa!

Rainer Péter