Az izzó láva színei

A különleges, orgonasíp-szerű látványt nyújtó Hegyestűn ma csupán egy kis házban berendezett kiállítás nyújt némi információt a kirándulók számára. Kovács Dávid geológiai bemutatóparkja ezt a hiányosságot pótolná, a diplomamunka témájául szolgáló épület széles körű ismeretterjesztő funkciókat látna el, miközben nem csak fizikailag, hanem szimbolikusan is illeszkedik a tájba.

Sugár Péter DLA írása a tervről

A diplomaterv témája Geológiai bemutatópark Hegyestűn. Hegyestű a Balaton-felvidék különleges természeti/geológiai képződménye. Különlegességét az adja, hogy a badacsonyi bazaltorgonákhoz hasonló, monumentális orgonák megjelenése itt az emberi tevékenységnek, a bányászatnak köszönhető. A domboldal lebányászása révén bukkantak elő a hatalmas bazaltoszlopok.

A geológiai bemutatóhelyek kultúrája Magyarországon még nem terjedt el, de néhány példával találkozhatunk, pl. Ipolytarnócon. Hegyestűn a helynek különösen erős hangulatot ad az emberi tevékenység jelenléte is: a geológiai képződmény közelében még állnak az elhagyott bánya megmaradt romos épületei. Egy ilyen helyszínre tervezni nem könnyű. Milyen építmény lehet itt vajon hiteles? Olyan, ami inkább a természet része és azzal el akar vegyülni, vagy inkább olyan, ami vállalja a maga elkülönült, tárgyszerű jellegét? Kovács Dávid egyéni megoldást alkalmazott: megtalálta a bazalthegy közelében, annak erőterében azt a határvonalat, ami még a bazaltsziklákhoz tartozik, de amitől két lépésre már az erdő van, a varázslat határán túl. Mint a mesében, a varázsló birodalmának ez a határa. Ezt a jól eltalált és megtalált határvonalat a tervező finom, kontextuális mozdulatokkal írja le, jeleníti meg. A beépítés finom törései utalnak a geológiai képződmény térbeliségére, de határozott geometriájukkal mégis vállalják a tervezettséget, az emberi gondolatot, az elvonatkoztatást. A terv lényege ebben a telepítési mozzanatban, mozdulatban fogalmazódik meg. A pontosan megfogalmazott, eltalált határban a vegetáció, a természet világa és az emberi elvonatkoztatás, a szerkesztettség világa között.

Erről szól a pontos anyaghasználat is. A Corten-acél anyaga az emberi tevékenység, az ipar terméke, de a felhagyott bányagépek anyagára is emlékeztet; a rozsda azt is szimbolizálja, hogyan veszi ismét birtokba a természet az ember művi világát. Kovács Dávid megtervezi a rozsdásított acéllemezek további fizikai roncsolását, és ezzel erősíti az anyagnak ezt a jelentését. A terv poétikus hangulatát tovább fokozza, ahogy a roncsolt acéllemez-homlokzatok éjszakai képe az izzó láva képét asszociálja a nézőben. A diplomaterv példamutató szemléletű, érzékeny formálási készségével pontosan megfogalmazza az ember helyét, az építészet helyét a természet határán.

Sugár Péter Ybl díjas építész, konzulens

Részlet a műszaki leírásból

Turistaútra fűzött épületek

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park geopark létesítését tervezi Bakony-Balaton Geopark néven. Ennek központja a Monoszló határában található Hegyestűn, egy 3,5-4 millió évvel ezelőtt működő vulkán oldalában lenne. A vulkáni kúpot az ember több évtizedes munkával félig elbányászta, ma természetvédelmi terület. Három épületből álló beépítést terveztem egy meglévő épület megtartásával, egy kisebb pénztárépülettel, illetve egy központi kiállító-épülettel. A három épület gyalogos turistaúttal van összekötve, a főépület gyakorlatilag erre a gyalogútra van felfűzve, annak része.

Útvonal

A látogató megérkezik a parkolóba majd 100 m-t gyalogol az erdő árnyékában vezető úton, így érkezik meg a tisztás elején álló pénztárépülethez. Innen bazaltkővel kirakott turistaúton továbbhaladva éri el a központi épületet, ahol a tűzhányók és dinoszauruszok világa fogadja. Belépve egy előtérbe ér a látogató, majd tovább haladva az áramló térben eléri a vetítőtermet.

A láva folyásának és szilárdulásának képére szalagszerűen az egész épületen végigfolyó burkolati sáv, illetve kiállító felületek kerülnek kialakításra, ezeken lennének elhelyezhetők a bemutatásra szánt tárgyak. A vetítőrészt követő kiállítótérben kiállított leletek főleg a működő vulkán korszakából származnak. Innen a vulkánszobába mehet a látogató, ahol szimulációk során átélhet egy vulkánkitörést. A vulkánszobát kisebb kiállítótér követi, ahol a bányászattal kapcsolatos eszközök kerülnek kiállításra.

A látogató fedett-nyitott közlekedőn keresztül hagyja fokozatosan maga mögött az épületet. Turistaúton halad tovább, lépcsőn keresztül éri el a bányászat második szintjét, ahol testközelből veheti szemügyre a bazaltorgonákat, -sípokat. Innen meredek ösvényen keresztül lehet feljutni a csúcsra, ahonnan belátni a Balaton nagy részét, a Tihanyi-félszigetet. A visszaút végén a látogató eléri a volt bányaépületben kialakított ajándékboltot és geojátszóházat. Innen az érkezési úton érheti el a parkolót.

Anyagok:

Az épület anyagait, szerkezeteit úgy próbáltam megválasztani, hogy a környezetet minél kevésbé károsítsa a kivitelezés. A Corten-acél alkalmazását egyfelől a bányagépek, szerszámok felülete, másfelől a vulkáni erő, mint előképek indokolták. Ezért a főépület acélvázas épület, függönyfallal és kazettás homlokzati elemekkel. A homlokzatburkolat egyedileg gyártott táblás Corten-acél. A ház elemelkedik a terepszinttől, csak pillérei érik el a talajt, ezáltal is a terephez való igazodást, a környezet érintetlenségét erősítve. A pénztárépület vasbetonvázas, hátfalba rakott bazaltkő burkolattal.

Céljaim a karakteres környezet minél kisebb mértékű rombolása, a sziklafalhoz igazodó, annak vonalvezetését folytató beépítés, és a bánya jellegre illetve a vulkanikus erőkre utaló architektúra voltak.

Köszönet Selyem Anikó építészeti és tájvédelmi szakreferensnek, valamint
Korbély Barnabás geológiai és barlangtani szakreferensnek, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.

Kovács Dávid

Kovács Dávid diplomamunkája
Konzulensek:
építészet: Sugár Péter DLA
épületszerkezetek: Németh Csaba
tartószerkezet: Cséfalvay Gábor
gépészet: Dr. Palócz Miklós, Dr. Majoros András
építéskivitelezés: Rostás Zoltán
opponens: Marián Balázs