Az Őrség kulturális központja - Teleház Őriszentpéteren, Lehoczki Zsolt diplomamunkája

Lehoczki Zsolt diplomatervében az Őrség számára egy közösségi-kulturális „jeladóként" aposztrofált épületegyüttes koncepcióját vázolta fel, amelynek fő eleme az egykori őriszentpéteri gőzmalom revitalizációja. A felújított mestergerendás térbe a régi szerkezetektől független közlekedőmag kerül, a homlokzatokon pedig kirajzolódik a történeti bővítések sorozata. A malom épületéhez koncepcionális szinten további új épületek társulnak, az Őrségre jellemző „kerített ház" képletét megidézve, átmeneti terekkel összekötve.

Svájci  indíttatás - Profile SEARCH

Diploma félévem előtt egy félévet hallgattam a Berni egyetem Joint Master of Architecture képzésén.  Itt találkoztam a Profile Search néven hirdetett tárggyal. A svájci Msc első 3 féléve során ez a tárgy segít kutatással megalapozni a későbbi diplomamunkák témáját. Nekem mondhatni kapóra jött, így nagy lendülettel kezdtem a kutatást, hogy találjak egy svájci diplomatémát. A félév végére mégis más gondolatok ébredtek bennem. A svájci Alpok építészetét, azon belül a Maiensasse-ök hasznosításának lehetőségét kerestem, de mindeközben a megismert építészetelméleti háttér (leginkább Gion A. Caminada ) hatására kiléptem Svájcból és már Magyarország körül jártak a gondolataim. Az elkészült tanulmány a csatolmányban megtalálható.

Haza érkezve - Korlátok keresése

A kinti elemzés során megismertem a svájci Alpok falvainak problémáit, mely leginkább a természeti adottságok számlájára írható. Ez az elzártság érdekelt engem Itthon is. Nálunk ez egyedi módon a nemzeti parkok területén lévő községek tulajdonsága, ahol a védelem szab gátat a fejlődésnek. Ebből a célból kerestem fel az Őrségi Nemzeti Parkot is, ahol egy egészen egyedi belső világgal találkoztam. A történelemkönyvekből kiderül, itt ténylegesen egy fizikai bezártságról beszélhettünk, ami csak 1989-ben szűnt meg - a vasfüggöny, vagyis a határ megnyitásával.

A Teleház megtalálása

Innentől tudtam tehát, mi a feladatom. Olyan diplomatémát kerestem, mely központosítani tudja az Őrséget valami mentén, és jeladóként kommunikálni tud más, külső területekkel is. Egy biciklitúra alkalmával Őriszentpéter határában elhaladtunk egy rossz állapotú kétszintes épület mellett, amelyre egy Teleház feliratú logó volt kiakasztva. Nagyon tetszett a szó és úgy éreztem ez lesz az, ami nekem kell. Következő alkalommal a Teleház üzemeltetőjével, az Őri Alapítvány elnökével, Sülyi Péterrel találkoztam és beszélgetésünk során megismertem a jelenlegi sanyarú helyzetüket. Elmesélte, hogy mennyire nehéz a fennmaradásukat kiharcolni, a jövő pedig még kilátástalanabb a mai helyzetben. A nehéz szavak ellenére ragaszkodtam ahhoz, hogy valamilyen megoldást próbáljak a diplomám során felvázolni.

A múlt -  Teleház kifejtése

Az 1840-es évektől ezen a területen működött a falu gabonaőrlő malma és fa gattere, mely a TSZ-esítés idejéig folyamatosan működött. Az 1960-as években az udvarra gazdasági épületeket építettek. A malom ekkor TSZ-irodaként működött. A rendszer felszámolása után az épületek kihasználatlanul maradtak. 1993-ban egy hasonló gondolkodású emberekből álló csoport (Sülyi Péter vezetése alatt) megvette a régi TSZ telkét és elkezdte az épületek rehabilitációját. Az alapítók úgy vélték, hogy a külső természeti értékek megóvásához is a belső értékek gyarapításán át vezet az út, ezért céljaik között kiemelt szerepet kaptak a kulturális és pedagógiai célkitűzések. A fesztiválok alkalmával kiállításokat, vásárokat, zenés és színházi programokat szerveznek.

Tervezés - Funkció lista

Alapvetően a már említett „nyitás" elve mentén határoztam meg az új funkciókat. Ezek elhelyezkedése egy tanya-udvarra hasonlít, ahol a főépület a lakóház, beljebb pedig a gazdasági épületek helyezkednek el. Mindehhez a Teleház (régi gőzmalom) porta-jellegét kellett erősíteni, ahova az őrségiek vagy éppen a hátizsákos turisták betérhetnek melegedni, információt gyűjteni. A hátsó, volt bikaistállóban egy olyan inkubátor-színház létrehozása volt a célom, mely otthont tud adni az őrségi színitársulatnak, valamint ideális állomás vándorszínházaknak is. Az alapítvány oktatási programjába illeszkedve egy új műhelycsoport létrehozása is cél volt, ahol helyi és más városokból érkező fiatal tanulók ismerkedhetnek meg itt a hagyományos szakmákkal. A kifelé (határon belüli és kívüli) kommunikáció erősítésére az udvarban egy ifjúsági szállót helyeztem el.

Tervezés - Bontás és Építés

A Sülyi Péterrel való beszélgetés élménye sokáig visszafogott abban, hogy saját értékítéletet alkossak a malom épület hátsó szárnyáról vagy a volt trágyatároló jelenleg fedett színpadként működő „tákolmányáról". Ezen túllépve, döntöttem tervemben a már említett két, TSZ-esítés során készült építmény bontása mellett. Ezen kívül még kettő, elhelyezkedését tekintve inspiráló, de életveszélyesnek minősített épületet is lebontottam. Az elbontott épületek anyagait, vagyis a még jó tömör agyagtéglákat fel akartam használni az új épületeknél is, mely a későbbiekben meghatározta a „fachwerk-szerű" építést.

Az új beépítés a meglévő mintájából fejlődött ki. Az első lépésben fésűsen elrendezett, hosszanti épülettömegek kerültek a telekre. Majd a Teleház (malom) szélességében keresztirányú vágással értem el,  hogy a két megtartott épület által meghatározott tengely összefogja az egész beépítést. Az így leválasztott tömegeket az Őrségre jellemző kerített ház mintájára kötöttem össze tömegekkel és tetőkkel. Az ezalatt kialakult burkolt átmeneti terek nyújtanak helyet a közösségi életnek.

Tervezés -  az Udvar szervezése

Az udvar jelenlegi kaotikus képe helyett diplomamunkámban a malmot a színházzal összekötő tengelyre szerveztem a különböző hangulatú udvarokat. A Teleház előkertje kisvárosi térként alkalmas a gyülekezésre, ugyanakkor kiemeli a malom épületét. Az épület tömörségéből adódó befelé fordulás ellensúlyozására a malom mögött terasz épül, mely a kávézó nyári járulékos felülete. E tengely meghosszabbításaként a lankás malomdombra, a szoliter fák közé faburkolatú platformokat helyeztem, amelyek alkalmasak a lepihenésre. A malomdomb mellett futó tengelyről keleti irányba ágazik le a műhely meditatív hangulatú udvara. A tengely végénél leágazó nagy, füves rendezvényudvart és a közösségteremtő (tűzrakó hely, ülőfelületek) szállásudvart fás puffer zóna választja el egymástól. A tengely legvégső pontja a vékony fapalló burkolaton elérhető stég, amely kapcsolatot kíván létesíteni a Zala folyóval.

A diplomatervben a Teleház és Műhely + Biomassza fűtőmű épületét 1:100-as léptékben dolgoztam ki, a Pajtaszínház és Ifjúsági szállás tömegét pedig 1:200-as részletességben  mutattam be.

Tervezés – Teleház

A ház a fő kommunikációs pontja a beépítésnek, ezt hangsúlyozzák a belekerült funkciók, a földszinti kávézó és a két további szinten elhelyezkedő kiállítótér. A ház történeti érdekessége, hogy a északnyugati oldala nem eredeti, hanem későbbi bővítés eredménye. Ezt a tulajdonságát a malomnak nem akartam eltörölni, ezért ebbe a részbe kiszolgáló funkciók kerültek, így a látogató a kávézóban vagy kiállítótérben állva az eredeti malom terét érzékelheti. A Teleház fő erénye a mestergerendás öreg pórfödém, amelyet a tetőtéri szinten  hosszanti vágásokkal is kihangsúlyoztam. A szintek összekapcsolására egy hangsúlyos közlekedő tornyot terveztem, amely finoman illeszkedik  a meglévő szerkezethez (nem sérti meg a mestergerendát vagy a tetőtér szelemenjeit) de ugyanakkor el is válik attól (lebegő lépcső). A ház homlokzatáról lebontottam a hozzáépítés téglapilasztereit, így az egykori bővítés jól kivehető.

Tervezés - Műhely + Biomassza fűtőmű

Ez az új épület az U alakú kerített házat eleveníti fel, az egyes tömegek magastetői azonban nem ízesültek össze, mint a népi éptészet esetében. A tetők túlnyújtása által olyan színek alakulnak ki, amelyek alkalmanként kültéri műhelyként használhatók. A műhelyház belső kiosztása elég sematikus ahhoz, hogy bármilyen csoportos foglalkozást be tudjon fogadni. A biomassza fűtőmű lépcsőzetes aljzattal követi a telek lejtését, megkönnyítve a tüzelőanyag feltöltését.

A ház szerkezetét az ökologikus gondolkodás adta. A teherhordó szerkezetet az itt közvetlenül elérhető és ezért olcsóbb építési fa adja. A sorolt fakeretek felállítása és a tető elkészülte után közösségi munkában (mint ahogy régen egy falusi lakóházon az egész falu dolgozott) készülhet el bontott téglából a kitöltő falazat.

Lehoczki Zsolt

Teleház épületegyüttes, Őriszentpéter - Lehoczki Zsolt diplomamunkája

építészet: Perényi Tamás DLA
épületszerkezet: Reisch Richárd
tartószerkezet: Dr. Draskóczy András
építéskivitelezés: Klujber Róbert
épületgépészet: Egri István
épületvillamosság: Filetóth Levente PhD