Épülettervek/Középület

Az Ybl Miklós emlékház pályázat megosztott II. díjas terve

1/10

Koncepció ábrák

?>
Koncepció ábrák
?>
Funkciósémák
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Makett
?>
Makett
?>
Makett
?>
2. tabló (nagy méretben a kapcsolódó fájlok közt)
1/10

Koncepció ábrák

Az Ybl Miklós emlékház pályázat megosztott II. díjas terve
Épülettervek/Középület

Az Ybl Miklós emlékház pályázat megosztott II. díjas terve

2015.05.18. 12:12

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hegedűs Andrea, Szuhányi Anna Szilvia

Ybl Miklós emlékház

Tervezés éve:
2014

Letölthető dokumentumok:

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) építőművészeti tagozata Ybl Miklós Emlékház 2014 címmel meghirdetett építészeti pályázatán megosztott második díjat kapott Hegedűs Andrea és Szuhányi Anna Szilvia terve.

Tervünk célja egy, a telek adottságait figyelembe vevő épület létrehozása volt, mely nem nyomja el környezetét, hanem alkalmazkodik, kapcsolódik ahhoz. A beépítés arányait a telket határoló épületek határozták meg: a Szent István Király Múzeum, illetve Schmidl Ferenc (1902-1977) fehérvári építőművész villája. A tervezési területet határoló két markáns tűzfal fontos eleme a környezetnek. Tervünk nem akar rátelepedni a meglévő épületekre, a befejezetlen, elvágott tömegek folytatásával alkalmazkodik, kapcsolódik környezetéhez. A szabályozási terv közlekedésileg és utcaképileg indokolt geometriai adatait nem kívántuk módosítani. A meglévő szövetbe finoman simuló, a Várkörút ritmusát kiegészítő tömeg(ek) kialakítása a legfontosabb szempontok egyike volt. Ezek szolgáltak a tervezés kiindulási pontjaként.

Új útvonal, új „utca"

A szomszédos épületek magassági adottságaira, tetővonalára érzékenyen reagálva alakult ki a terv. A tervezési terület jelenlegi állapotában nem átjárható, a Várkörút felől 75 cm magas támfal és kerítés határolja, a Bástya utcától szintén kerítéssel elzárt. A telken jelenleg az intézményből megközelíthetően a Szent István király Múzeum működtette kortárs szoborpark tekinthető meg, melyet integrálva a telek térszervezésébe, egy új gyalogosútvonal létrehozásával a város szerves részévé kívánunk tenni. A telek átjárhatósága érdekében, a támfal helyett egy, a szintkülönbséget kiküszöbölő, markáns tájépítészeti elemként megjelenő térlépcsőt hoznánk létre, amely egy új kis teret adna a városnak, biztosítaná a telek átjárhatóságát, illetve méltó helyül szolgálna a szoborparkban található műveknek.

Koncepció ábrák
1/10
Koncepció ábrák

A szomszédos tűzfalak folytatásával, lezárásával megidézzük azokat, de már egy új, anyagában megkülönbözetett, „sétálóutca" homlokzataiként. A tervezési program két eltérő funkcióját, az Ybl-kiállítást, rendezvényeket, kávézót és könyvtárat befogadó Látogatóközpontot, valamint az irodákat, műtermeket, tárgyalókat befogadó Inkubátorházat két külön épülettömegben helyeztük el, melyek lépcsőházi magja a mélygarázs szintjén, és az első emeleten egy átkötő híd formájában összekapcsolódik. A híd a kapocs, mely új kapuzatként szolgál a belváros felé érkezők számára. A város külső területeit és a középkori városszövetet összekötő elem, az „új utca", mely a hajdani Királyi Bástya és Északi kapuzat létét eleveníti fel.

A Szent István Király Múzeum bevonása

A tervezett épület nem csak tömegében, hanem szintmagasságaival is kapcsolódik a múzeum épületéhez, mely ezáltal átjárható kiállítótérrel bővül, illetve az új épületbe tervezett teherlift is bevonható lenne, az új látogatóközpont felől megközelítve. A Szent István Király Múzeum földszintes nyúlvány-szárnyában helyeznénk el a restaurátor műhelyt, amely jelenleg is régészek műhelyéül szolgál. Így itt alakulhatna ki a restaurátor munkát bemutató tér, melynek életébe a kiállítás részeként bepillanthatnának a látogatók. A tervezett épület minden szintjén biztosítható az átjárás a múzeum felé, mely így igény esetén annak szerves részévé válhat.

Feltárások

Fontosnak tartottuk a tömegek terek felé való megnyitását. Az új homlokzatok a kialakuló terek felé nyitnak. A meglévő épületek hátat fordítanak a szoborparknak, a tervezett épület új arcot mutatva a meglévő középkori romfalra és szoborparkra reagál, mely így az épületegyüttes szerves részévé válik. Az inkubátorház a Várkörút szintjétől, az út, a buszmegálló zajától elemelt teraszról indul. Az így kialakult támfal információs felületként szolgál az ide érkezők számára.

Látványterv
5/10
Látványterv

Anyaghasználat

Az tervezett épület corten acéllemez burkolatot kap, mely a nyílások előtt felszakad, beengedve a napfényt. A corten egy speciális acélötvözetet, ami egy idő után nem rozsdásodik tovább. Az idő folyamán a felület egyre rusztikusabbá válik, majd a folyamat megáll. Ez az anyag jelképezheti a múlt és a jövő kapcsolatát. A nyílások előtti csipkemotívum az Ybl Miklós által tervezett Károlyi Palota (Budapest, Pollack Mihály tér 10. 1863) és a Régi Képviselőház (Budapest, Bródy Sándor utca 8. 1865-66) korlátján, mellvédjén is megjelenik. A két összekapcsolódó kör, az idők során új épület szimbólumává válna.

Szoborpark

A területen jelenleg lévő szoborpark integrálása fontos téralkotási szempont volt. A szobrok felmérését követően, azok jelenlegi helye a tervezett házzal együtt alkotott koncepciót. Megállapítottuk a romfal melletti terület értékét, melyet a jövőben a szobrok fő elhelyezési területének jelöltünk meg. Azonban néhány kedvesebb darab csalogató elemként a tereplépcsőn kaphatna helyet.

Makett
8/10
Makett


A Bíráló bizottság értékelése

A Schmidl-villát, a Várkörút felől az ún. inkubátorházzal, a Szent István Király Múzeumot pedig múzeumi – kiállító szárnyával köti össze, azonban úgy, hogy kubusa egy egységbe (L-alakba) áll össze. A terv legnagyobb értéke az, ahogyan a Várkörutat összeköti a Bástya utcával – egy, a Várkörút felől lépcsősen emelkedő, nagyon szépen – érzékenyen kialakított kiállító – szoborpark térrel. Ez a tér szervezheti egy egységbe az egész környezetet, s bár törődik a MÚZEUM földszintes egykori árkádsorával is, (mint zöld-fallal) – előre vetítheti annak lehetőségét, hogy ezt – a ma már szervetlenül „viselkedő" árkádrészt (épületszárnyat) lebontva egy igazán – többfunkciós TÉR jöhetne létre, a jóval tágabban értelmezett környék gazdagítására, életének szervezésére. A terv sok-sok finom ötletet tartalmaz, többek között a helyiségek – kubusok összekötésével, a terek együttműködő struktúrájának megteremtésével, a két határoló utca kontaktusának kialakításával.

A tervet igen szépen fogalmazott lépcsős külső tere, visszafogott „KÉPLETE", sok érzékeny gondolata miatt honorálta a Bírálóbizottság II. díjjal.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk