Épületek/Középület

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely
Épületek/Középület

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

2002.10.11. 11:24

Projektinfó

Földrajzi hely:
Keszthely, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csontos Csaba (1939-2013), Detre Villő

Tervező: Csontos Csaba (KÖZTI Rt.) és Detre Villő


Város és színház

A háború előtti örökmozgó épülete a hatvanas évek elején épült át, Tóth István tervezésével, aki később kivonult e munkából. Akkor újszerûnek, követendőnek számított a kapuforma kocka homlokzati tömegével, kismozaik burkolatával, alumínium szerkezeteivel, az utcasíkból kimozdított alaprajzi rendszerével, rabic lámpatestjeivel, de a város lakói kevéssé szerették meg. Az 1980-as évek közepéig üzemelt, akkor életveszélyessé nyilvánították és bezárták.



A volt Uránia filmszínházat a háború utáni átépítés egy 500 fős, a tömb-belsőben elhelyezett nézőtéri tömeggel bővítette, ami egy kényszerûen kialakított bejárati-kijárati "nyéllel" kapcsolódott a Fő tér felé néző bejárati homlokzathoz. A háború utáni átépítési szituációt jól mutatta az, hogy a most új büfévé átalakított szomszédos régi épület addig ablakokkal nézett oda, ahol azután a hatvanas években a foyer tömör fala felépült. E négy ablak kibontásával alakult ki a mostani átkötő nyílások sora a színházi büfé felé, a földszinten levegőssé, élettelivé téve a nézőtér előtti teret.

Az akkor emelt épület nagyon is színházszerûre sikeredett, inkább volt ez kultúrház és színház, mint egyszerû mozi. Úgy is használták – az alagsorban a mostani építkezés kezdetekor még megvoltak a kézmûvesszakkörök maradványai –, de sohasem volt zsinórpadlása és valódi szcenikai berendezése. Viszont meglévő méretét és alaprajzi adottságait jól lehetett most hasznosítani, továbbépíteni. Ám a színházterem és a főbejárat kapcsolatán változtatni, avagy a bejáratot áthelyezni nem volt reális lehetőség, s való igaz, a színház és konferenciaközpont fő megközelítése a funkció szerint most is a Fő térre kívánkoznék.



Az alaprajz könnyebben alakult ki, mint a homlokzat. A bejárati tér a mozikijárat megszüntetésével megnövekedett, a szomszéd épület földszintjét büféként a nézőtéri előcsarnokhoz kapcsolták, az emeletén szekciótermeket építettek, a főbejárat felett pedig különtermek vannak. Bár zsinórpadlás továbbra sincs, de befogadószínházi és konferencia igényekre alkalmas színháztechnológia épült. A nézőtér első sorai s a zenekari árok is változtatható. Így a funkciótól függően lehet hagyományos elrendezésû nézőtér, vagy igazítható zenés darabokhoz, illetve lehet a színpaddal egy magasságba emelt konferencia és bálterem. A színházteremre most épült magastető terében adódott lehetőség az eddig hiányzó épületgépészet telepítésére.

A kockahomlokzat a tér magassága fölé nyúlt, a beépítési vonalhoz képest méterekkel hátrébb állt, élekkel, sarkokkal. "Én határozott üzenetként vettem azt, hogy sokan – a mûemlékvédelmi zsûri, a város és kollégák is – arról beszéltek, hogy olyat szeretnének, ami emlékeztet a hajdani Uránia mozira." Sokáig a terveken a meglévő szimmetrikus homlokzat előtt, a kapumotívum megtartása mellett, a térre kilépő színházi lodzsa szerepelt, aminek célja megfelelő összkép kialakítása – a homlokzat könnyítése, a párkánymagasság túlépítésének kompenzálása – lett volna. Végül a vasbetonszerkezet bontásával alakulhatott ki a ház mai arca. Ez az arc városi döntésre olyan "palotahomlokzat" lett, amelynek egy fő motívuma emlékeztet a valamikori Uránia épületére. Nevezetesen a bejárati íves forma, a most is meglévő fedett-nyitott előtér már nem olyan mint a régi, és a homlokzat szövete is más. Olyan ház, mint a belváros házai: magastetős, párkányzatos, mert "ez, szerintem nem ment ki a divatból" - mondja Csontos Csaba.



A félkör alaprajzú bejárat, mint csukló kapcsolja a belső terek irányát a homlokzat eltérő irányú síkjához. A színházteremnek valójában csak két homlokzata volt, a városi piac felé zárt fal néz. Erre, az esetleges óriásplakátok helyett, minimális plasztikával színpadkép-szerû átmeneti díszítőfestés került, "amiről úgy gondolom lehetséges építészeti eszköz ilyen esetekben. Remélhetőleg a teleknek ez a széle is beépül majd, és bezárja a színpadtömböt az utca felől." A nagyméretû telekbelsőben álló doboz-tömeget a magastetővel mindenesetre már most igyekeztek a tervezők a hagyományos, kis-közepes léptékû városi környezethez igazítani.

A színház és konferenciaközpont jelentős funkcióihoz társuló kevés pénz hozta a kifejezetten szerény anyaghasználatot, ami a színezésben teremtett lehetőségeket arra, hogy mégis kifejezővé, élővé váljon a belső tér. Bontásokkal lehetett elérni, hogy a lépcsőház elegáns térré bővüljön, a közönségterek megfelelő méretûek lehessenek, a különböző termek közötti kapcsolat jól mûködhessen. Külső megjelenésében a város léptékével egyező, annak hangulatát megtartó épületté vált, homlokzata nem belülről kifejlesztett, hanem a városképhez igazított, amit színházi arcával – Schrammel Imre dombormûveivel szándékozik gazdagítani.

További elképzelésekben szerepel - magánvállalkozók bevonásával - a szomszédos reformkori épület hasznosítása étterem-kiállítótérként, összekapcsolva a konferenciaközponttal, de ez még akadozó folyamat.



A színház építésének terve tíz éve húzodott. Az épület végül 2002-re, másfél év alatt, címzett támogatásból és városi pénzből épült fel nettó 750 millió forintért. Keszthely nyári idegenforgalma, a konferenciaturizmus és a város egyeteme, iskolái és közönsége rengeteg lehetőséget kínál a tulajdonosnak a ház kifizetődő mûködtetésére.

EKT

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

Tervező: Középülettervező Rt.
Építész: Csontos Csaba
Belsőépítész: Detre Villő
Kerámia dombormû: Schrammel Imre
Építész munkatársak: Viczéné Burro Ilona, Emődi-Kiss Tamás, Horváth Ákos

Statikus: Szakáts Miklós
Légtechnika: Unger Tamás
Gépészet: Szûcs György
Akusztika: Kotschy András
Szcenika: Schmidt János
Építési engedély: 1999
Ünnepélyes megnyitó: 2002. június 6.

Generálkivitelező: ZÁÉV Rt., Zalaegerszeg
Papp Ferenc projektmenedzser
Vajda László építésvezető

Színháztechnika: SZÍNHÁZTECHNIKA Kft., Budapest
Asztalos munka: METALL Kft.
Közmû: HORVÁTHÉP, Keszthely

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk