Épületek/Örökség

Balatonfüred – a reformkori városrész megújítása

1/5

balatonfüredi utcakép a felújítás előtt

Hirdetés
?>
balatonfüredi utcakép a felújítás előtt
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
Balatonfüred
?>
felújítás után
1/5

balatonfüredi utcakép a felújítás előtt

Balatonfüred – a reformkori városrész megújítása
Épületek/Örökség

Balatonfüred – a reformkori városrész megújítása

2008.06.16. 10:12

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Balatonfüred, Magyarország

Építészek, alkotók:
Herczeg Ágnes

Dosszié:

Ha valaki manapság ellátogat Balatonfüredre, egyre nagyobb területre kiterjedő otthonos és bensőséges utcaképek fogadják. Az utcákat róva a legutolsó, ami eszünkbe jut a képről az utcaképet létrehozó vérverejték. Arra csak néhány megszállott őrült emlékszik vissza. Most az egyik ilyen „őrült"-nek (Herczeg Ágnes tájépítésznek, a Pagony munkatársának) rém-élmény beszámolója kap képletes teret itt, a Zöldövezetben.

Balatonfüredről sok minden eszükbe juthatott a nyolcvanas-kilencvenes években, elsősorban mégsem a magyar reformkor pezsgő szellemi élete, az a fürdővárosi hírnév, amely Európa, sőt a nagyvilág híres gyógyhelyeivel vetekedett. A világból sokan zarándokoltak ide betegen, s távoztak gyógyultan. A hazai klasszicizmus építészeti-kertépítészeti emlékeit eltakarta a szocializmus Balatonpartra is jellemző „fürdőkultúrája", amennyiben ezt kultúrának lehet nevezni. Az épületek leromlott állapota mellett legfőképp a közterületek, parkok alakították át az idelátogatók előtt Füred képét - megrogyott támfalak, toldott-foldott aszfaltburkolatok, a különböző korszakok pad-és kukaarzenálja, árusítóbódék, pavilonok individualizmusa. A strandolók napozóolajos, virslis-sörös világa lassan elfeledtette velünk Jókai, Blaha Lujza, Eötvös József, Rabindranat Tagore, s a többi Balatonfüredhez is köthető több száz szellemi nagyság alakját. Feledőbe merült, hogy Füred csodálatos gyógyhely. A Balatont egykor hideg vizes gyógyvízként orvosi javallatra, kúraszerűen használták, az itt feltörő számos ásványvizes forrás – a füredi savanyúvíz – ivókúrákra adott lehetőséget, a Tivadar fürdőben pedig melegvizes feredőzésre. Balatonfüred klímája is hozzájárult a gyógyuláshoz, a szívbetegek rehabilitációja ma is itt történik.

balatonfüredi utcakép a felújítás előtt
1/5
balatonfüredi utcakép a felújítás előtt



A mai városi vezetés régmúlt dicső emlékeit és a közelmúlt értékfelemésztő magatartásának eredményeit örökölte. A sok feladat és a város anyagi lehetőségei távol állnak egymástól. Ezért mutatkozik egyedüli lehetőségnek belefogni az EU-s pályázatokba. Így indult a Balatonpart Ékköve Projekt. Mi 2004-ben kapcsolódtunk be a munkába, amely a reformkori városrész leghangsúlyosabb két utcájának, a Blaha és Kisfaludy utca épületeinek és közterületének felújítását jelentette. Az Utiber kapta a megbízást a várostól a közlekedési tervek elkészítésére. Nem gondolták, hogy a műemléki régióban kertépítészeti tervre is szükség van, mígnem a műemléki felügyelőség ezt meg nem követelte. A kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek, majd végig művezettük az építkezést. Már a tervezés során elindult a számháború. Törekedtünk arra, hogy hazai, vagy közeli természetes anyagokat használjunk, egyedi bútorokat terveztünk. A burkolatok, fedlapok, lépcsők, támfalak kialakításához használt terméskövek kiválasztásánál természetesen az ár döntött - minél olcsóbb legyen. Az egyik kiválasztott hazai homokkő, (amely szerintem nagyon szép) „egyes helybélieknek" nem tetszik, a tervezőt szidva. Ilyenkor nem az merül fel, hogy a döntést ki hozta, hanem a tervező a hibás, és a kritikusok magukból kiindulva azt feltételezik, hogy a tervezőt biztos a bánya lefizette.

Talán ebből a közhangulatból kiindulva a munka továbbfolytatására (Gyógy-tér, Széchenyi park, Vitorlás tér, Rózsa kert) – meghívásos pályázatot hirdetve – minket elfelejtettek meghívni, a polgármester tudta nélkül. Biztos, hogy nehezebb olyan tervezővel együttműködni, aki ragaszkodik a szakmai minőséghez, s ezt következetesen képviseli. Szerencsére ezt azért sokan értékelik, amit a megvalósult végállapot bizonyít is. Az első pályázat érvénytelen volt, ezért újból meghirdették. Nem kell mondanom, hogy a pályázatoknál elsősorban az ár számít. Aki a legolcsóbb. Nem számít, hogy elvégezted a történeti kutatást, van helyismereted, van műemléki referenciád, van témába vágó referenciád. A lényeg, ki az olcsóbb. A pályázók között volt a Tilia Bt. is, Wallner Krisztináék, akik az előző ütemben a szomszédos területen dolgoztak – a Virorlás tér előtti parkrész, szabadtéri színpaddal - velünk is jó együttműködésben. Krisztináék is régóta, szép referenciákkal rendelkeznek Füreden. Természetesen a polgármester is nehéz helyzetben van ilyenkor, a rendszerrel van a gond!

Az engedélyezési tervek elkészültével, ahol minket tervezőket mind árban, mind a szerződési feltételekben sarokba szorítottak, és papírforma lemondattak a szerzői jogokról (amiről elvileg nem lehet lemondani) – került sor a kiviteli tervek megpályáztatására. Természetesen a szerzői jog kérdése a másik nehéz pont. A közbeszerzési szabályok és a szerzői jogok hogyan állnak összhangban?? Az ember elkészíti az engedélyezési tervet, valójában a legnehezebb munkát, felmérés, kutatás, majd átküzdi magát a hatósági egyeztetéseken, szakbizottsági, lakossági fórumokon (5-6 alkalom). S utána az ég tudja, hogy az ember elkészítheti-e a kiviteli terveket?

felújítás után
2/5
felújítás után

felújítás után
3/5
felújítás után



Mi végül a Gyógy-tér tervezését végigvihettük! Széchenyi park, Vitorlás tér tervezését Krisztináék nyerték el. Mi tervezők, természetesen szövetséget kötöttünk, noha próbáltak minket egymás ellen kijátszani. A közbeszerzési papírmunkára több idő ment el, és több idő volt, mint a kiviteli tervek elkészítésére. A közbeszerzési lépcsőfokok alatt és között több kiló papír, igazolások, közjegyzői hitelesítések, stb… de ez mindenki tudja. A generáltervezőnek a szakágak összefogása mellett a kiviteli tervre szerződés szerint: 28 naptári nap állt rendelkezésre. A számlakibocsátást követően a fizetési határidő persze 60 nap. A tervező lélekben gazdag, nincs hivatalos munkaideje, így hétvégéje sem, és hitelképes, hiszen hitelezi a tervezési munkálatokat és olyan nyomott áron, amely nem „Eu komform".

A Gyógy-térnél még egy érdekesség felmerült. A téren a Kossuth forrás mellett még négy gyógyforrás van, ami ma kihasználatlan. Most jó alkalom lehet, ezeket a csodás gyógyforrásokat a felszínre hozni, ivókutak formájában, úgy ahogy a világ híres gyógyhelyein, gondoljunk csak a cseh gyógyhelyekre Karlsbadra, Marienbadra, Frazesbadra. (meg kell nézni, milyen minőségben újították fel és tartják fenn a parkokat, köztereket, sétányokat). A nagy rohanásban végül úgy nézett ki, hogy ez csak a tervező dilije, s ha olyan nagyon ragaszkodik hozzá, küzdje végig. Még ebben a küzdelemben vagyunk, mert van szakmai és „honleányi" felelősség érzet.

Balatonfüred
4/5
Balatonfüred

felújítás után
5/5
felújítás után



A történet vélhetően itt is sikerrel zárul, ünnepségek, dicsőségek. A tervező csendben a háttérben áll, s ha valami valakiknek nem tetszik, akkor szidják. És azt hiszem mi szakmabéliek, ebben sem mindig segítjük egymást.

A történet végére egy szakmatörténeti anekdota: A fürediek a kiserdő tájkertjének kialakítására a neves fővárosi kertépítészt, Petz Ármint kérték fel. Jókait küldték a mesterhez követségbe. Jókai visszatérvén elmondta, Petz Ármin vállalja a munkát, de ingyen nem dolgozik, a munkálatokat előleg fejében kezdi meg.

Füred csak egy a hazai történetek közül, sem jobb, sem rosszabb, mint a többi! Balatonfüreden a polgármester, a tervezők, a műemlékvédelem, és még sok jóakaratú közreműködő segítségével úgy tűnik mégis sikerül Balatonfüredből „klasszikus fürdővárost" varázsolni, amely a közélet, beleértve a szakmát is, örömére válik.

Herczeg Ágnes, tájépítész
Pagony Táj- és Kertépítész Iroda

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk