Bán Ferenc köszöntése

Bán Ferencet köszöntöttük 70. születésnapja alkalmából idén a Média Építészeti Díja rendezvényen. A laudációt Bardóczi Sándor írta, a videót Pásztor Erika Katalina, s a cikkhez csatolt - eddig még nem publikált - rajzokat Bán Ferenc készítette.

„Japán építészet virágzik a nyírségi homokon" – mondta róla Csete György jó 30 évvel ezelőtt. A „kortárs magyar építészet egyik legprogresszívebb alakja" – írja róla a Wikipedia. „Már a 60-as évek végén a világ legfontosabb építészeti áramlataival gondolkodott együtt" – jegyzi meg róla Ekler Dezső. „Véletlenül lettem építész…A kihúzó vonat utolsó kocsilépcsőjére sikerült még felugranom, a tokaji állomáson. Ezen múlott." – írja magáról Vallomások c. kötetében 1997-ben. „Vidéki vagyok, a „sötét Szabolcsban", a Fekete Vonat végállomásán. Erről a Fekete Vonatról legalább egy vagont lekapcsoltam." – teszi hozzá.

Hajórakodó munkásból kezelhetetlen, „linkeskedő" építésztanonc, egyetem után rövid ideig kivitelező. Javíthatatlan önképző és önmarcangoló (mint a szűz jegyéből oly sokan). Befelé gyilkos. 24 évig a Nyírterv a második otthona. Közben végzi a mesteriskolát, ahol mestere Plesz Antal. Tervező és főépítész. A széthullás után az „állam szolgájából" a „maga szolgájává" válik. 1990-től máig a Stúdió ’90 Építésztervező Kft vezető tervezője.

A ’70-es évektől már oda kell rá figyelni. A nyíregyházi MITÁSZ-székház, a Művelődési ház, Szakszervezeti székház új formái, szerkezeti megoldásai, ezek az általában heves ellenkezést kiváltó „szürreális meglepetések" a városban kiemelik őt a kortársak közül. „Úgy indultam neki, mint sündisznó az autópályának" – mondja e korszakról. – „nem tudtam, átérek-e." A sevillai világkiállítás magyar pavilonjának pályázatán II díjas – e munkáról mondja: az ő számára ez a nehezen felülmúlható csúcs. A XX. század négy Nemzeti Színház pályázatából kettőn is részt vesz, a ’89-es pályázaton II. díjas, a ’97-esen pedig győztes. Ez utóbbi terve az Erzsébet téren az alapok ásásáig is eljut. Nagy seb. Gödör. Nemzeti. Aztán új utak. Különös, egyszerre a modernből és a népiből merítkező formavilág megőrzésével újrahasznosított anya