Közélet, hírek

Barcza Dániel és Herczeg Ágnes Herman Ottó-díjas

1/5

Herman Ottó-díj - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu

Hirdetés
?>
Herman Ottó-díj - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu
?>
Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese
?>
Ilosvay György, biológia-földrajz szakos tanár, biológus - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu
?>
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész
?>
Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu
1/5

Herman Ottó-díj - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu

Barcza Dániel és Herczeg Ágnes Herman Ottó-díjas
Közélet, hírek

Barcza Dániel és Herczeg Ágnes Herman Ottó-díjas

2015.03.04. 11:27

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Barcza Dániel, Herczeg Ágnes

Herman Ottó-díjakkal tüntettek ki kutatókat, tudósokat és pedagógusokat három kategóriában a Parlamentben, a Herman Ottó-emlékév zárásaként tartott emlékülésen. 

Herman Ottó Polihisztor-díjjal három holisztikus szemléletű tudóst tüntettek ki, akik tudományterületükön átívelő munkásságukért részesültek az elismerésben.

László Ervin tudományfilozófus, zongoraművész, a laudáció szerint az utolsó polihisztorok egyike, aki egyaránt maradandót alkotott a zeneművészet, az ökológia, a gazdasági tudományok és a tudományfilozófia területén.
László Ervin számos nemzetközi hírű egyetem díszdoktora, 89 könyve jelent meg, munkáit 24 nyelvre fordították le.

Díjat vehetett át Vicsek Tamás akadémikus, a biológiai fizika professzora, a komplex alakzatok természetben való kialakulásának kutatója, aki fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával értelmezte és írta le például a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, valamint az állatok és az emberek csoportos mozgását. Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el - többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy éppen a szociális hálózatok területén. 

Polihisztor-díjat kapott Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus, környezetvédő, aki kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott. 

Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu
5/5
Vida Gábor botanikus, genetikus, ökológus - fotó: Sarkadi Péter, greenfo.hu

Ezek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak.

Herman Ottó Mediátor-díjjal olyan írók, tudósok munkáját ismerték el, akik az új, szemléletformáló médiában képesek közérthetően bemutatni a világ komplexitását.
Elismerték Ilosvay György, biológia-földrajz szakos tanár, biológus, a Tudástár létrehozója munkáját. Az ő legfőbb kutatási területe a herpetológia, a zoológia kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó ága. A szekértő eddig több mint 50 szak- és ismeretterjesztő cikket publikált. 

Kitüntették Schmidt Egon írót, aki a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén végzett munkája, népszerűsítő publicisztikai, oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként 2009-ben Kossuth-díjat is kapott.

Tóth Albert tájökológus is részesült az elismerésben. A tájtörténet, tájváltozás, tájhasznosítás, valamint a klímaváltozás témaköreivel fogalakozó szakember részt vett egyebek mellett a Vahava-projektben is, amelyben meghatározták a magyarországi klímaváltozás várható irányát, elemezték az egyes mezőgazdasági ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását.
Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter 2001 április 20.- án átadta a Pro Natura díjat Tóth Albertnek is.

Herman Ottó Innovátor-díjjal azokat a gyakorlati megvalósítókat díjazták, akik környezetvédelmi megoldások kidolgozásával vagy ezt támogató szervezetek létrehozásával segítik a holisztikus szemléletű megoldások létrejöttét. 

Elismerték Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettesének munkáját, aki alapítója és társvezetője a MOME EcoLab-nak, a MOME fenntarthatósági kutatócsoportjának, amely a 21. század ökológiai és társadalmi kihívásaira keres válaszokat a fenntarthatósági tervezés, az ökodizájn és szociálisan érzékeny dizájn eszközeivel.

Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese
2/5
Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem stratégiai rektorhelyettese

Herman Ottó Innovátor-díjat vehetett át Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. pr- és marketingvezetője, aki a gömörszőlősi Paraszt Wellness Program kidolgozójaként az önkéntes munkák és a természettel való találkozás élményének, a kétkezi munka örömének jótékony hatását kívánta bemutatni.

Herczeg Ágnes táj- és kertépítész munkáját is elismerték. A szakember vallja, hogy a táj-, a kert építése közösségi hatás nélkül nem is létezhet, munkájának lényege, hogy az emberi közösségek számára tegye élhetővé, lakhatóvá, megmunkálhatóvá, szerethetővé és használhatóvá a helyet, amit megtervez. Határon túli eredménye a Kaláka program az erdélyi gyógyvizek megismertetésére, védelmére, működtetésére.

Herczeg Ágnes táj- és kertépítész
4/5
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az díjak átadása előtti beszédében emlékeztetett arra, hogy a 2014-es Herman Ottó- emlékévben számos fórumon idézték fel a polihisztor munkásságát és állítottak emléket szakmai és emberi nagyságának. Úgy fogalmazott: az emlékévben sikerült méltó módon megemlékezni Herman Ottóról és felidézni tanításait, erkölcsi kiállását, amely iránymutatást adhat a következő generációk számára is. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: Herman Ottó világlátásával, gondolkodásával megelőzte korát "és a mi feladatunk, hogy jól sáfárkodjunk ránk hagyott örökségével". Úgy tudott egységet látni és láttatni, hogy a természetet, az embert és a hazát egyként kezelte, megismerte és elénk tárta, ebben kell követni példáját - fogalmazott.

forrás: http://www.greenfo.hu/

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk