Benne van a levegőben – ÉpítészetMOST!VAM

Hogy az UIA elnöke a zéró kibocsátású építészetet sürgető kommünikéjét már nem halaszthatta tovább, azt a nemzetközi konferencia is bizonyította, melyet október 17-én a MÉSZ "Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért" munkacsoportja tartott a VAM Design Centerben.

Cikkek százai jelentek meg az utóbbi időben arról, hogy az építőipar főszereplői már nem dughatják homokba a fejüket a széndioxid-kibocsátás problémája kapcsán. Meglepő, de sokáig elsősorban a közlekedést, a vegy- és energiaipart, a mezőgazdaságot (műtrágyák, kártevők elleni mérgek, erdőírtások) és a csomagolástechnikát kárhoztatták a növekvő környezetszennyezésért. Csak az utóbbi időben kezdtek el beszélni arról, hogy a vásárlási szokások is erősítik a káros folyamatokat. Bár a környezetvédelmi szakemberek régóta hangsúlyozzák, a különféle fórumokon mégis csak mostanában esik szó arról, hogy az építőipar messze a legnagyobb szeméttermelő, s hogy a CO₂-kibocsátás túlnyomó részéért ez a tevékenység a felelős.

Benne van ez már jó ideje a levegőben – Gaetan Siew UIA-elnök Zéró kibocsátású építészetet! című kommünikéje tehát már évekkel ezelőtt elhangozhatott volna. Annál is inkább, mert 2002-ben az UIA görög szekciója és a görög iparkamara támogatásával megalakult az ARES (Architecture & Renewable Energy Sources Work Programme). Az építészeti világszervezet tevékenyégéhez kapcsolódó munkaprogram a környezettudatos építésre hangsúlyt helyező projektet támogat. A kommünikében megfogalmazott gondolatok mutatják, hogy súlyos hiba az építőipar és az építészet problémáit kettéválasztani: az építési vállalkozó hiába törekszik a természetes anyagok és a megújuló energiaforrások használatára, ha a tervezés ezt a szándékot nem veszi figyelembe, s ha a kivitelezés túlzottan környezetterhelő. Hogy az UIA ezt a deklarációt már nem halaszthatta tovább, az a nemzetközi konferencia bizonyította, melyet október 17-én a Magyar Építészek Szövetsége Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért munkacsoportja tartott a VAM Design Centerben, Budapesten.

Sokkoló élményt jelentett Martin Rührnschopf osztrák építész előadása:
a hazájában tucatszám megvalósuló passzívházak – sőt passzív lakónegyedek! – szembesítettek azzal, hogy Magyarország milyen szégyenteljes lemaradásban van. Hosszan sorolta azokat az állami intézményeket és magánszervezeteket, melyek tetemes összegű hitelekkel, adókedvezményekkel támogatják az ökológikus építést. Se szeri e száma azon osztrák szakmai csoportoknak, melyek teljes „arzenáljukat" ennek az ügynek szentelték – sikeres projektjeiknek köszönhetően ma már ezrek laknak passzívházakban a nyugati szomszédnál. Nálunk csak most indulnak az első próbálkozások, bár úgy tűnik, hogy a vonatkozó magyar szabályozás és az adópolitika mindent elkövet, hogy a megújuló energiákat hasznosító technológiák tömeges alkalmazása csak nagy anyagi áldozatok árán legyen lehetséges, hogy a lakossági motiváció a lehető legkisebb legyen. Rührnschopf elmondta, hogy alternatív építészeti módszere, a kifejezetten passzív házak építésére kifejlesztett szimultán tervezés évről évre egyre jobban működik Ausztriában.

Nem volt kevésbé frusztráló az angol Alan Shingler, a londoni Sheppard Robson Építésziroda fenntarthatósági (!) igazgatójának előadása. Az építész elmondta, hogy az idén nyáron elkészült ún. Lighthouse az első az Egyesült Királyságban, amely eléri a Fenntartható Lakóház Szabvány 6-os (azaz legfelső) fokozatát. Hozzátette, a kormány határozata szerint 2016-tól az összes új otthont ezen előírások szerint kell megépíteni az országban. Bár Magyarország az elkövetkező évtizedekben a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentését vállalta, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja szerint a kormány a fentiekhez hasonló radikális intézkedéseket – egyelőre legalábbis – nem tervez.

Nikos Fintikakis, az ARES igazgatója irigylésre méltóan sok olyan görögországi projektet mutatott be, melyek nem csak ökológikusak, de esztétikai értelemben is újszerűek. A hazai kezdeményezéseket képviselte Janesch Péter, aki a kormányzati negyedre készült terveit mutatta be, Kazinczy Gyöngyvér, a Hárskúti Megújuló Energia Központ tervezőjének előadása, valamint Szekér László Fótligeten épülő passzívházának prezentációja. Az építészet globális felelősségére Dr. Thorsten Schütze, illetve Matthew Berman és Andrew Kotchen előadása hívta fel a figyelmet. A fűtéssel kapcsolatos műszaki lehetőségek egész sorára világított rá Roland Leuck.

HP
képek: szervezők