Épületek/Lakóépület

Bérház a József utcában

1/18

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi  Zoltán
?>
Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi  Zoltán
?>
Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky  Tamás
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László,
?>
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
?>
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
?>
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
?>
Szécsi  Zoltán
?>
Váncza  László
?>
1/18

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

Bérház a József utcában
Épületek/Lakóépület

Bérház a József utcában

2010.03.19. 11:25

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szécsi Zoltán, Váncza László

Vélemények:
2

Letölthető dokumentumok:

A József utcai rossz emlékű kocsisor már a múlté. A VIII. kerületi önkormányzat nagyszabású szociális bérlakásépítésbe fogott az elmúlt években. A változások egyik legmarkánsabb jelzéseként áll a József utca és a Lovassy utca sarkán Szécsi Zoltán DLA és Váncza László háza. Európa a nyolckerben.

A József utcai rossz emlékű kocsisor már a múlté. A VIII. kerületi önkormányzat nagyszabású szociális bérlakásépítésbe fogott az elmúlt években. A változások egyik legmarkánsabb jelzéseként áll a József utca és a Lovassy utca sarkán Szécsi Zoltán és Váncza László háza. Európa a nyolckerben.

 

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
1/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
2/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
3/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

 

 

Szociális bérlakás-építés és építészeti felelősség
Az immár hosszú évtizedek óta vajúdó szociális bérlakásépítés mára a politika látókörébe jutott. A deklarált állami jelenlét talán reménnyel kecsegtethet minden, a téma iránt felelősséget érző résztvevőt abban, hogy végre méltó, társadalmi igényű válasz születik a problémára. Az idő tehát elérkezett. Európa fejlettebb, gazdagabb nemzeteihez kapcsolódva - mintegy tizenöt, húsz éves fáziskéséssel (lásd az ismert, széles körben publikált francia, német, olasz, stb. példákat) mára talán megszülethet a kihívásra adott nemesebb, huszadik századi hagyományainkban gyökerező, minőségi alapállású hazai válasz is. E minőség központú szemlélet pozitív üzenetet hordoz magában a profitorientált, magánerős lakásépítés lépten-nyomon tapasztalható, „gazdasági alapú" építészeti-esztétikai vadhajtásai elleni küzdelemben is, a józan önmérsékletnek, a hasznosnak, az ésszerűnek, a praktikusnak, az eszmei és fizikai létében is értékállónak, a gazdaságosnak egyidejű felmutatásával, az épített- és az építészeti minőség társadalmi igényű összekapcsolása révén.

A terület tulajdonosa, Józsefváros Önkormányzata is - talán épp e folyamatokhoz való tudatos illeszkedés jegyében - szociális jellegű lakóépületet kívánt létesíteni a tervezés tárgyát képező ingatlanon. Az Önkormányzat, és a képviseletében eljáró Rév8 Rt. által kiírt nyílt építészeti tervpályázat nyerteseként a Váncza Művek kapta meg 2005. júniusában a tervezési megbízást.

A megbízás tárgya, a tervezési program
A tervezési megbízás a pályamunkánkban megfogalmazott épület megtervezésére szólt, a Megbízónk által időközben kért néhány apróbb módosítás figyelembevételével (lásd lentebb). Az építési telken a Megbízónk részben alápincézett, földszintből, e fölött négy teljes értékű szintből, és egy visszahúzott attika-szintből álló épületet kívánt létesíteni. A földszint feletti épületrészeken 40 db lakást kellett elhelyeznünk.

A tervezési terület ismertetése
A Főváros szívében elhelyezkedő tervezési terület Budapest belvárosára jellemző, tradicionális beépítési jegyeket hordoz magán: karakteres tömbjeit keretes lakóépületekkel intenzíven beépített telkek alkotják. A területet még éppen elkerülte a szocializmus évtizedeinek városátalakító koncepciója, és a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized változásai sem törték meg a városrész karakterét. Mindezeknek együttes hozadéka napjainkra kétarcú helyzetet eredményezett: egyfelől a terület jelentős szlömösödésével szembesülhetünk (ami nemcsak épület-állományában, hanem szociális-szociológiai helyzetében is tetten érhető), ugyanakkor konzerválódtak a tradicionális városi struktúrák, amelyek – lefojtott potenciáljukkal – jelentős, védendő helyi értékkel bírnak. Ezen folyamat részeként indult el az átfogó stratégia igényével a Corvin-Szigony projekt, aminek e tervezési feladat is szerves részét képezi.

 

 

Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi  Zoltán
4/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi  Zoltán
5/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

Bérház  a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky  Tamás
6/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás


 

Az építési helyszín
Az építés helyszíneként megjelölt telekre tervezett ingatlanfejlesztés a tömb rehabilitációjának indító, és egyben meghatározó eleme lesz. Karakteres pozíciója révén - saroktelekről van szó - a telek erre kifejezetten alkalmas is. A telek rövidebb oldalával a József utcára, míg a jellemzően észak-déli irányú hosszoldal a Lovassy utcára illeszkedik.

Az építészeti kialakítás
Olyan városi házat kívántunk tervezni, amely szellemiségében Budapest nemes építészeti örökségét gazdagító, huszadik századi, progresszív - és sokszor szociális indíttatású - építészeti-esztétikai vonulataihoz illeszkedik (lásd az Üllői úti, Rákóczi úti, Margit körúti, stb. háborús foghíjak beépítését). Ez a hozzáállás mintegy „behúzza" a mellékutcákba ezt az általunk követendőnek vallott építészettörténeti tradíciót, és így emeli városi rangra a József utca - Lovassy utca kereszteződésében emelendő épületet.

A gépkocsival történő megközelítést a magasabb közlekedési prioritással bíró, és tájolási szempontból kevésbé értékes József utca felől adtuk meg. Az épület gyalogos föltárása alternatív módon történik: a József utca felől adtuk meg a lakóépület gyalogos főbejáratát, míg a Lovassy utca felől bonyolítjuk az épület szerviz forgalmát (hulladék-elszállítás, kerékpár- és babakocsi tároló, stb.).

Az általános emeleti szinteken racionális, az égtáji adottságokhoz és az elvárt alapterületi méretekhez igazodó lakásstruktúrát terveztünk, a lehető legnagyobb koncentrációban. Törekedtünk a közösségi közlekedő területek minimalizálására, és a homlokzati felületek mind hatékonyabb kihasználására. Ennek megfelelően a József utcai traktusban a lakásokat középfolyosóról, míg a Lovassy utcai front esetében oldalfolyosóról (függőfolyosóról) tártuk föl.

Az egyes lakások alaprajzi tervezésénél lehetőségünk nyílt arra, hogy a fürdőket és a konyhákat természetes megvilágítással és szellőzéssel lássuk el. A külső térrel közvetlenül határos fürdőszobák esetében (belső udvari traktus, függőfolyosók mentén) is alkalmaztunk azonban mesterséges szellőzést, a szabvány által előírt légcsere biztosításával.

A tervezés során elsődleges célunk volt, hogy Megbízónk alapterületi elvárásait maximálisan teljesítsük, de nem kívántuk a beépítési lehetőségeket a végsőkig feszíteni (ennek egyik tudatos megnyilvánulása, hogy sem az épülettel, sem pedig annak egyes tömegelemeivel nem léptünk ki a telek alaprajzi kontúrjából). Az e két, számszerűsíthető tényező között megtalált tartalékot tudatosan igyekeztünk a környezetalakító-építészeti megfontolások alapján értelmezni, illetve beépíteni.

 

 

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László,
7/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László,

Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
8/18
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,

Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
9/18
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,

Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,
10/18
Bérház a József utcában, pályázati terv - Szécsi Zoltán, Váncza László,

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
11/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
12/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
13/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

 

A fenti pont elemeinek következetes alkalmazása révén lehetőségünk nyílott arra, hogy a tetőszinten nagy szabadságfokkal rendelkező, karakteres záró szintet alakítsunk ki. Itt a még „hiányzó" lakásszám elhelyezésével párhuzamosan egy szabad kialakítású, fedett-nyitott teret hoztunk létre, amely a szűk belvárosi udvarok lehetséges alternatívájaként a közösségi funkciók számára (gyermekjátszó, vagy szabadtéri sütőhely kialakítása, stb.) kínál lehetőséget az épület használói számára. A tetőszint ilyen építészeti kialakítása, a szabadba érkező lépcső miatt az épület tűzrendészeti kialakítása szempontjából is jelentős előnyökkel bír a zárt, hagyományos lépcsőházi kialakítással szemben. A laza szerkesztésű attika szint további előnye, hogy az itt elhelyezhető tetőkertekkel ki tudjuk egészíteni az udvari zöldfelületeket, a gyeprács okozta veszteség kompenzálásával.

Általános szempontunk volt, hogy biztosítsuk az épület akadálymentes használatát. Ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a közösségi, és a közös használatú közlekedő terek akadálymentesek, hanem abban is, hogy bizonyos kitüntetett lakásokat akadálymentes belső kialakítással tervezünk meg.

A választott szerkezeti rend, a monolit vasbeton pillérváz lehetőséget biztosít az építtetőnek arra, hogy a lakásstruktúrát az építés előtt is rugalmasan kezelje, és a lakások későbbiekben történő összenyitását se gátolja meg (a lakásszám növelése nélkül).

 

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás
14/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Bujnovszky Tamás

Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán
15/18
Bérház a József utcában - Szécsi Zoltán, Váncza László, fotó: Szécsi Zoltán

 

 

Homlokzatok, tömegalakítás
Az épület homlokzataival - annak nyitott struktúráját kívántuk megjeleníteni. Az utcai homlokzatok síkban tartott, intenzív, összefogott felületeinek, illetve a falsík mögé visszahúzott teraszok térzáró, üvegezett, szerelt falainak transzparens és át nem látszó üvegfelületei határozzák meg az épület fő homlokzati képét, élénk kontrasztot alkotva a fehér színű, felületarányában lényegesen kisebb, tömör, festett falfelületekkel.

Az összefogott, nagy felületű, szerelt struktúrájú, mélyen üvegezett homlokzati felületek fő rendszerét a szerkezettel szemben támasztott műszaki elvárások logikája mentén osztottuk föl, három jellemző homlokzati alrendszerre. Ezek az alábbiak:

  • A födémek, illetve a csatlakozó lakáselválasztó falak sávja. Itt tömör, hőszigetelt, színes betételemeket alkalmaztunk, ami a felületstruktúra fő osztását adja: a színes rácsozat elemeit a színkör színeiből komponáltuk. A „rácspontokat" az alapszínekből, az őket összekötő egyes szakaszokat a két aktuális alapszín kevert színéből, míg a szélső rácspontok falsík felé kifutó elemeit az illető alapszín komplementer színéből képeztük.
  • A homlokzati tűzterjedési gátak kialakítása érdekében a lakások között tömör monolit vasbeton parapet- és falmezőket képeztünk, amik elé hőszigetelt, matt üveg páncélzatú, szerelt homlokzati burkolatot szereltünk föl.
  • A harmadik alrendszert a kimaradó felületek képezik, amelyek a homlokzat legfontosabb funkcionális elemei. Teljes üvegezésük révén a belső terek bevilágítását és a homlokzat transzparenciáját hivatottak szolgálni.

A tömör homlokzati falmezők magszigeteléssel ellátott, az elsődleges tartószerkezettel egyidejűleg öntött, nyers, fagyálló beton falak, amik végső felületképzésüket a szerkezetépítési munkafázistól elkülönülő technológiai fázisban nyerik el (javíthatók, színezhetők stb.).

Az épületet lapostetővel fedtük, ami szervesen illeszkedik a terv építészeti koncepciójához, és annak föntebb részletezett szellemi irányultságához. A tetőszinti lakások teraszai előtti szerelt, mélyen üvegezett falakat a tetőből konzolosan kilógatott árnyékolással védjük, amely árnyékoló sor keretezi az épületet. A tetőszinten a lakások előtti zónában kialakított tetőkertek nem csupán az adott lakások értékét növelik, azok komfort-fokozatának emelését hivatottak szolgálni, hanem a kötelező zöldfelületi minimum egy jelentős részét is képezik.

Szécsi Zoltán DLA, Váncza László


vezető tervezők: Szécsi Zoltán DLA, Váncza László

építész munkatársak: Banitz László, Fábián Gábor, Földesi István, Németh Márton
szakági tervezők:
statika: Puskás Balázs, Madaras Botond - Terraplan’97 Kft.
épületgépészet: Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János - G&B Plan Kft.
épületvillamosság: Mészáros Lajos - EM-EL Bt.
környezetrendezés: Vincze Attila - Pagony Kft.
akusztika: Csott Róbert
közlekedés, külső közművek: Farkas Sándor - Metator Kft.
felvonó: Balogh Gábor

Váncza  László
17/18
Váncza László

generáltervező: Váncza Művek
építész partneriroda: ESP'63-67 Építésziroda

tervezés éve: 2005-2007
kivitelezés éve: 2007-2008
bruttó szintterület: 3200 m2
beruházási költség: 900.000.000 Ft

építtető: RÉV8 Zrt.
kivitelező: Hérosz Zrt.

Vélemények (2)
kemtam
2010.03.20.
10:10

Frappáns. Épp csak 20 évet késtek vele a tervezők...

perika
2010.03.21.
20:32

@kemtam: kemtam! ez már a második szólásod mostanában, ami a hányavetiség jeleit mutatja. Csalódnék benned, ha nem lennének érveid, s azokat nem tudnád legalább egy bekezdésben értelmesen kifejteni. Mire gondolsz pontosan, mivel késtek a tervezők? A programot nem ők írják, üdv, perika

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk