Emberek/Interjú

BIM-szabvány - az építőipar XXI. századi kihívása

1/3

BIM - forrás: veritas-consulting.co.uk

?>
BIM - forrás: veritas-consulting.co.uk
?>
Csaba Zsolt
?>
Szövényi-Lux Miklós
1/3

BIM - forrás: veritas-consulting.co.uk

BIM-szabvány - az építőipar XXI. századi kihívása
Emberek/Interjú

BIM-szabvány - az építőipar XXI. századi kihívása

2016.08.26. 11:54

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
Graphisoft

Dosszié:

Az építőipari ágazat egészére kiterjedő igazi hatékonyságnövekedést a teljes BIM-folyamat szabványosításával lehet elérni, elsősorban nem is nemzeti, hanem európai szinten. A szabványosítás folyamatáról és előnyeiről Csaba Zsolttal, a magyar bizottság elnökével, valamint Szövényi-Lux Miklóssal, a GRAPHISOFT stratégiai kapcsolatokért felelős vezetőjével beszélgettünk.

Az elmúlt években nagyon sokat lehetett hallani a BIM jelentőségéről és előnyeiről, az építészek és tervezőirodák egymás után kezdik tudatosan és tervezetten használni a különböző BIM-megoldásokat, amelyek jelentős munka- és erőforrás megtakarításokat eredményeznek számukra. Az építőipari ágazat egészére kiterjedő igazi hatékonyságnövekedést azonban a teljes BIM-folyamat szabványosításával lehet elérni, elsősorban nem is nemzeti, hanem európai szinten. Az egész kontinensre kiterjedő szabványosítást az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) BIM műszaki bizottsága végzi, amelynek magyarországi közreműködő szervezete a Magyar Szabványügyi Testület BIM nemzeti szabványosító műszaki bizottsága.

A szabványosítás folyamatáról és előnyeiről Csaba Zsolttal, a magyar bizottság elnökével (a PIRCAD Kft. alapítója, ügyvezetője), valamint Szövényi-Lux Miklóssal, a magyar bizottság részéről a CEN műszaki bizottságának stratégiával foglalkozó munkacsoportjába delegált magyar képviselőjével (a GRAPHISOFT stratégiai kapcsolatokért felelős vezetője) beszélgettünk.

ÉFA BIM önmagában is forradalmasította az építészeti tervezést, miért van szükség külön szabványosításra?

Csaba Zsolt: Az elmúlt időszakban a BIM például tervezői szemszögből valóban érzékelhető „forradalomként" is, így szükségszerűnek tűnhet egyfajta „konszolidáció", ami egy konszenzuson alapuló, rendszerezéssel, tisztulással és egységesüléssel járó folyamat, ez pedig nem más, mint maga a szabványosítás. De nézzük a nagyképet. Jó, ha tudjuk, hogy a tágan értelmezett építőipar (vagy inkább építésgazdaság) az EU teljes GDP-jének több mint 10 %-át adja, 20 millió embert foglalkoztat, nem beszélve a gazdaság többi részére gyakorolt multiplikatív hatásáról, ugyanakkor ez a szektor felelős a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 40 százalékáért, az energia és nyersanyag felhasználás, sőt a szilárdhulladék képződés hasonlóan magas arányáért is. Ráadásul, ha összehasonlítjuk az építőipart más a 3. (vagy 4.) ipari forradalom által érintett területekkel (pl. autóipar, gyógyszeripar, és a sor hosszan folytatható...), akkor azt tapasztaljuk, hogy míg utóbbiak hatékonysága folyamatosan és gyorsan nő eközben az építőipar hatékonysága alig-alig.

Csaba Zsolt
2/3
Csaba Zsolt

Ha mélyebbre ásunk és a teljes értékláncot vizsgáljuk az igény felmerülésétől, a tervezésen a kivitelezésen, gyártáson át az üzemeltetésig, sőt akár a bontásig, akkor azt tapasztaljuk, hogy az egyes szakaszok egymástól szinte teljesen függetlenül, elkülönülve, eltérő érdekeltségeken, viszonyrendszereken és piaci sajátosságokon keresztül valósulnak meg. Más szektorokban is létezik hasonló helyzet, mégis működik az értéklánc.

Nagyon leegyszerűsítve: ahhoz, hogy működő, egészében sikeres értékláncot kapjunk a lánc egy adott szereplőjének érdekeltnek kell lennie legalább a rákövetkező szereplő sikerében is, ami lényegében akkor valósul meg, ha az a rákövetkező szereplő a rákövetkező második szereplő felé jól tud teljesíteni és így tovább. Ehhez leginkább szükséges a felismeréssel párosuló szándék és a kommunikáció, azaz az információ megfelelő áramoltatása az értékláncban. Elsősorban ebben az utóbbiban tud a BIM szabványosítás segíteni, de szerintem az előbbiekkel is pozitív kölcsönhatásban áll.

Visszatérve a feltett kérdés bevezetőjére, hogy a BIM önmagában forradalmasította a tervezést, ebben szerintem a kulcsszó az önmagában. Vagyis egy tervező vagy más szereplő hiába érzékel „forradalmat" a saját területén, ha ez csak szigetszerűen működik, és szinte csak a saját munkájára van hatással, és nem az értéklánc egészére.

A BIM szabványosítás célja tehát egy olyan egységes nyelvű értéklánc kialakítása, amely egy építőipari beruházás teljes életciklusát átfogja, és gördülékenyen biztosítja a különböző szakaszok közötti átmenetet. A kulcs a szisztematikus kommunikáció a különböző fázisok és az azokat megvalósító felek között.

ÉF: Az Építészfórum olvasói között többségben vannak a tervezéssel foglalkozók, Őket hogyan fogja érinteni ez a folyamat?

CsZs:A tervezőknek bizony jutott az elmúlt 20-25 évben elég szakmai „forradalom", most vélhetően fogják a fejüket mondván, mi vár még ránk. Számukra a következő adatokat idézném: egy átlagos beruházás teljes élettartama alatti kiadásainak mindössze 3 százaléka a tervezési költség, míg 21 százalékát a kivitelezés, 76 százalékát pedig az üzemeltetés teszi ki (sőt, hazai viszonyok között inkább 1, 9, 90 százalékról beszélnek). Ebből szerintem az a helyes következtetés, hogy a tervezés az értéklánc egészére nézve kulcs szerepben van, hiszen társadalmi szinten jelentkező megtakarítást csak akkor érhetünk el, ha a tervezéskor nem csak a megvalósítási, hanem az üzemeltetési, fenntartási jellemzőket is sokkal jobban figyelembe vesszük. Tehát tervezői szemmel nézve ez a megújulási folyamat valóban újabb kihívásokat, de egyben lehetőségeket is tartogat, ami a tervezők helyzetének és szerepének újra pozícionálódásával fog járni. Ha tervezőként valaki továbbra is elsősorban az építészeti értékek érvényre juttatására kíván koncentrálni (ami teljesen legitim álláspont lehet), akkor Ő is hamarosan abban az új környezetben találja majd magát, ahol az építészeti értékek érvényesítése érdekében a BIM nyelvén is kell, hogy kommunikálni, érvelni tudjon.

A nagyképhez visszatérve tehát az épületinformációs modellezés, azaz a BIM tartalmának és folyamatának tervezett szabványosításával nem csak egyes beruházásokon belül, hanem a teljes iparág vertikumának átfogásán keresztül biztosíthatnánk az integrációt, és hozhatunk létre egy olyan közös nyelvet, amely az épületekkel kapcsolatba kerülő minden szereplő számára optimalizálja a beruházás sajátosságainak megfelelő funkciókat, feladatokat.

Meggyőződésem, hogy ez fogja átvezetni a tágan értelmezett építőipart a XXI. századba – és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is, amit már inkább tudásalapú innovatív építésgazdaságnak neveznék.

Szövényi-Lux Miklós: Jelenleg egy épület vagy infrastrukturális beruházás teljes életciklusa alatt rengeteg az elvesző információ, nagyon sok korábban már megjelent, rendelkezésre állt tudást, szakmai ismeretet duplikálni vagy multiplikálni kell, amely mind fenntartói, mind össznemzeti, gazdasági szinten komoly többletköltséget okoz. A projekt kezdetétől, azaz a koncepcióalkotástól kezdve egységes BIM szemléletben tervezett beruházás esetében 20-50 százalékkal csökkenthető a szükséges munkafolyamat mennyisége. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a beruházás minden eleme és fázisa a központi modellből automatikusan generálódik, azaz a közös nyilvántartás gyorsítja és egyszerűsíti a különböző funkciók közötti koordinációt, valamint hatékonyabbá teszi a változások kezelését. Másrészt segíti és támogatja a tervező építészek, a kivitelezők, majd az üzemeltetők szakmai döntéshozatalát.

Szövényi-Lux Miklós
3/3
Szövényi-Lux Miklós

Mivel a tervezés – kivitelezés, valamint az üzemeltetés mind időben, mind résztvevői oldalról jelentősen eltér egymástól, ezért különösen fontos, hogy egyformán érthetően és értelmezhetően rendelkezésre álljanak a szükséges információk. A BIM szabványosítás ezek mellett csökkenti a bekövetkezhető kockázatokat, illetve megkönnyíti azok kezelését, elhárítását. Az építőipar nemzetközi súlyából következően ezek az előnyök, illetve kockázatok nemzetgazdasági szinten is megjelennek, amelyek indokolttá teszik a nemzeti-nemzetközi szabványosítást.

ÉF: Az építőipar minden országban egyedi igényekre épülő, nagyon heterogén funkciójú piaci szereplőkből álló piac, hogyan lehet összehangolni, egy platformra helyezni a különböző sajátosságokkal és érdekeltségekkel rendelkező résztvevők elvárásait?

SzLM: Véleményem szerint a kulcs a hosszú távon jelentkező gazdasági ésszerűség. Rövidtávon mindenkinek megvan a saját érdeke, azonban társadalmi szinten az építőiparban is csak akkor működik a hatékonyság, ha a szereplők kiszámíthatóan együttműködnek egymással. Nem véletlen, hogy szinte minden fejlett országban a BIM szabványosítását állami oldalról és kezdeményezésre indították el, hiszen az építőipari beruházások volumenét és élettartamát tekintve az egységesítésből eredő előnyök is nemzetgazdasági, társadalmi szinten jelentkeznek. Először, 2007-ben Finnországban indult el egy egységes BIM-szabvány kialakítása, amelyet az Egyesült Államok követett, ahol 2008-tól kezdve minden kormányzati projektnél kötelező a BIM-szabvány használata. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok legnagyobb kormányzati beruházója a hadsereg, így ott katonai kezdeményezésre került sor a sztenderdizációra.

Európában az elkövetkező években a finn modellt kezdték átvenni, elsősorban Dániában, Norvégiában és Spanyolországban, míg az Egyesült Királyságban a teljes építőipar megújítása és modernizációja volt a cél, a BIM-szabványosítás ennek egyik eszköze volt. Európán kívül a fejlett építőiparral rendelkező távol-keleti országok járnak élen a szabványosításban. Koreában és Japánban részletes BIM-sztenderdek léteznek, míg Szingapúrban – a világon egyedüliként – minden ötezer négyzetmétert meghaladó épületnél kötelező BIM-szabványt használni. Európára visszatérve fontos szem előtt tartani, hogy a kontinens országai között olyan erős a gazdasági együttműködés, hogy már nem elég országok szintjén szabályozni a BIM használatát, hanem egységes európai regulációra van szükség, amely a teljes építőipari ágazatot összefogja. Ezt a folyamatot kezdtük most el, nem csak EU-szintjén, hanem a földrajzi Európa országai között.

ÉF: Úgy tudom, hogy az EU-ban már 2014-től bizonyos beruházások BIM-alapon valósulhatnak meg. Hol tart az ezt meghaladó egységesítés?

SzLM: Az EU országain belül az állami és közigazgatási beruházások közbeszerzései esetében valóban lehetőség van már nevesítetten előírni BIM-alapú megoldás használatát 2014. január 1.-től, ez is mutatja az elmozdulást a BIM alkalmazásának ösztönzésének az irányába. A teljes BIM szabványosítás viszont ki fog terjedni a magánszférára, valamint az Európai Unión kívüli résztvevő európai országokra is. Ezt a szabványosítási folyamatot egyébként pont Norvégia kezdeményezte 2015 novemberében, és jelenleg 17 ország szakemberei vesznek részt az Európai Szabványügyi Testület (CEN) keretén belül folyó négy különböző munkacsoport tevékenységében.

CsZs: Az Európai Szabványügyi Bizottság előreláthatólag három évesre tervezi a szabványosítás időtartamát, amely az elfogadást követően hat hónapon belül minden CEN tag országában kihirdetésre kerül. Így akár 2019-ben a földrajzi Európa legnagyobb részében egységes szemléletben, sztenderdizált BIM-megoldások szerint működhet a tágan vett építőipari szektor, amelynek óriási gazdasági, környezeti és társadalmi jelentősége lesz.

ÉF: Milyen előnyei lehetnek a szabványosításnak a magyar építőipari piacon, és hogyan kapcsolódik be a közös munkába a magyar munkacsoport?

CsZs: Európai esettanulmányok és adatok sora mutat kiugró javulást különösen ott ahol a nemzeti BIM szabványosításban élen járnak, Dániában 70 százalékos hatékonyság növekedést, 30 százalékos ajánlati árcsökkenést és 90 százalékos (!) hibacsökkenést, valamint 20 százalékos üzemeltetési költség csökkenést tapasztaltak, az Egyesült Királyságban a Miniszterelnökség 19 százalékos (840 millió fontos) megtakarítást ért egy év alatt. Ha ezeknek csak töredékét tudjuk hazai viszonyaink között realizálni, annak komoly iparág fejlesztő és tovagyűrűződő gazdaságélénkítő és innovációs hatása lehet a korábban már említett nyersanyag felhasználás, szilárdhulladék és széndioxid kibocsátás csökkenésen túl.

Ha ambiciózusabban nézzük, nemzetgazdasági szinten most egy jó stratégiai beszállási pont kínálkozik a BIM expresszre való felszállásra és ezzel akár egy regionálisan értelmezhető exportra képes magyar tudásalapú innovatív építésgazdaság kialakítására is. A hétköznapokban a szabvány kályhaként közös szakmai viszonyítási pontként tud majd működni. Az ehhez való igazodás nagyon sokat fog segíteni a belső céges „szabványok" kialakításában a partnerekkel való egyszerű együttműködés megőrzése mellett, így lehetőség lesz a többszörös felesleges adatmegadások elkerülésére, a minőségbiztosítás hatékonyabb rendszerére. De minden fél számára jelentősen tisztább, egyszerűbb és egyértelműbb helyzetet hozhat a szerződésekben, a jogi eljárásokban, ami csökkenti minden fél és a projektek egészének kockázatát is. Tehát a jelenlegi időszakot jellemző bábeli BIM nyelvzavarban megjelenik végre a közös nyelv.

Fontosnak tartom leszögezni, hogy a CEN nem az EU intézménye, hanem összeurópai, 33 ország független szakmai testülete, amely működésében és szellemiségében is konszenzust kereső szervezet, ami a keretet adja, de a munkát benne az egyes nemzetek tagszervezetei végzik. Így a Magyar Szabványügyi Testület BIM bizottsága részéről közvetlenül is részt veszünk a CEN európai BIM szabványosítási munkájában, egyrészt hazai bizottságunk európai szabványosítási eljárásban való szavazati joga folytán, másrészt a bizottságunktól kapott mandátuma alapján a CEN munkacsoportokba delegált magyar szakemberek révén.

Ehhez az európai színtéren folyó munkánkhoz itthon komoly háttértevékenység zajlik. Bizottságunk vegyes összetétele sokat segít abban, hogy integrálni tudjuk nemzeti és szakmai stratégiai érdekeinket, hiszen 19 tagunk között találhatók piaci szereplők, szakmai kamarák, szövetségek, kormányzati szereplők és háttérintézmények, vagy más felosztásban a megrendeléssel, beszerzéssel, tervezéssel, kivitelezéssel, gyártással, projekt­menedzsmenttel, üzemeltetéssel, szoftverfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Mondhatni a bizottságunkban futnak össze a BIM-mel kapcsolatos hazai és nemzetközi szálak.

SzLM: Minden ország munkacsoportja önállóan dolgozik, és időről-időre összeülünk a külföldi kollégákkal a saját kidolgozott javaslatainkat megvitatni. A cél, hogy a tervezési időszak végére olyan egységes szabvány szülessék, amely mind a résztvevő országok sajátosságainak, mind az összeurópai érdekeknek megfelel, így biztosítva az egész ágazat további folyamatos fejlődését. A magyar munkacsoport, azaz a Magyar Szabványügyi Testület BIM nemzeti szabványosító műszaki bizottsága aktív résztvevő, célunk és szándékunk, hogy a BIM-megoldások kifejlesztése során megszerzett hazai innovációs tudást és képességet az egész kontinens szakmai fejlődése érdekében használjuk fel.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk