Biodóm és magyar diznilend: grandiózus családi élménypark lesz a kibővült Állatkertből
Az Állatkert a Meseparkkal, a Pannon Parkkal és egy amorf formájú, különleges biodómmal lesz gazdagabb három év múlva. A Mérték Stúdió tervezi az Állatkert bővítési programjában megfogalmazott Pannon Parkot és benne Európa legnagyobb, aszimetrikus biodómját.
MIndenkinek van egy álma. Persányi Miklósnak és csapatának az, hogy a Fővárosi Állatkert még több látogatót tudjon fogadni, és még több programmal szolgálja ki a családok igényeit. Fejlesztési koncepciójukba nem csak egy magyar diznilend-szerű meseparkot álmodtak bele, hanem egy különleges biodómot, amely Persányi Miklós szerint a jövő állatkertjeivel szemben támasztott igényeket maximálisan ki fogja tudni elégíteni.
A sajtótájékoztató végén megkérdeztük az állatkert főigazgatóját, hogy miért pont ezt a programot kívánják megvalósítani. "A célunk az volt, hogy egy nagyon korszerű állatkerti létesítményt hozzunk létre és ennek sokféle ága van. Európában két ilyen létesítmény működik. Egy Angliában és egy vagy ezer kilométerrel keletebbre Németországban, és még ezer kilométerrel keletebbre lenne egy ilyen Budapesten. Utána a legközelebbi hasonló léptékű objektum Szingapúrban van.
Az a tapasztalat, hogy ahol ilyenek létesültek, ezek rendkívüli komoly vonzerővel rendelkeznek, az állatkerteknek a legmodernebb lehetőségeit jelentik. De nem csak az állatkertészet, hanem a város számára is olyan közösségi tereket lehet ezzel keletkeztetni, amelyeknek komoly súlya van. Tehát ha úgy tetszik ez egy extra szolgáltatás a város lakói számára, az állatvilág számára ennél nyilván egyszerűbb dolgok is lehetségesek lennének.
Ami Budapestnek nagyon nagy helyzeti előnye, sok várossal vagy állatkerttel szemben, az a termál energia. Ha nem lenne itt ez az energia, akkor nagyon erősen azon gondolkodnék, hogy ne ezt találjuk ki, mert a biodóm fajlagos fenntartása költséges. A termálhő viszont egy parlagon heverő kincs, amit szinte bűn lenne veszendőbe hagyni a következő évtizedekben, úgy ahogy az elmúlt két században tettük.
Tehát a termálhő megléte, valamint az a tapasztalat, miszerint a Biodóm a látogatószámot félmillióval megemelte és Németország egyik legfrekventáltabb turisztikai célpontjává tette a lipcsei állatkertet - engem meggyőzött arról, hogy inkább egy ilyen nagyobb léptékű programot vázoljunk fel, amelynek erős karaktere van, és nem egyszerűen csak arról szól, hogy bővítettük a régi állatkertet.
Ugyanazt a művészeti minőséget, ami a régi állatkertben létrejött annak idején Kós Károly és társainak a munkája nyomán, azt nagyon nehéz lenne ebben a pavilon-struktúrában újrateremteni. Ez a program véleményem szerint a nagyvilág figyelmére sokkal inkább számot tarthat. Nekem meggyőződésem, hogy ezzel Budapest számára egy olyan többlet-attrakciót lehet teremteni, aminek a nemzetgazdasági haszna is megvan."
Tengap a kormány megvitatta a Fővárosi Állatkert fejlesztésének és bővítésének tervét. Jóváhagyta az első ütemét annak a többrészes tervnek, aminek köszönhetően az Állatkertből Európa, sőt a világ egyik legsokszínűbb családi élményparkja lesz. A kétfordulós közbeszerzési eljárás eredményképpen 2014. novemberében a 25 milliárd forint megvalósítási költségű Pannon Parkra, s benne a Biodóm építészeti tervezésére szerződést kötöttek a Mérték Stúdióval, így a tervezési munkák már el is indultak.
Pásztor Erika Katalina
Háttéranyag
Pannon Park és Mesepark
A Fővárosi Állat- és Növénykert új területének hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatban középtávú fejlesztési tervet dolgozott ki. Ennek két fő tematikai egysége a Pannon Park és a Mesepark. A volt vidámparki terület nagyobb részén a Pannon Park, s ezen belül annak központi létesítménye, egy úgynevezett biodóm fog megvalósulni. A fennmaradó területen, illetve az Állatkert jelenlegi gazdasági udvarának helyén Mesepark létesül. A fejlesztések egyúttal az intézmény üzemellátási zónáját is érintik.
Előzmények
A Fővárosi Állat- és Növénykert területe a közelmúltban jelentős mértékben kibővült. Az 1866. augusztus 9-én megnyílt kert területe története során többször is változott, de a múltban ez a változás mindig a terület csökkenésével járt. Így az 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évekre 10,71 hektárnyira zsugorodott. Ez komoly nehézségeket jelentett az Állatkert fejlesztésében. Az elmúlt évtizedek során több ötlet is felmerült a területi szűkösség orvoslására, de ezek közül végül egy sem valósult meg.
Közben a szomszédos Vidámpark a rendszerváltoztatás óta egykori látogatóinak 4/5-ét elveszítette, fenntartása mind nagyobb nehézséget okozott. Működésének utolsó öt évében Budapestnek összesen egymilliárd forintnyi közpénzt kellett áldoznia csak arra, hogy a Vidámpark a szezon kezdetén egyáltalán megnyílhasson. A kialakult helyzetben a Fővárosi Közgyűlés a Vidámpark bezárásáról hozott határozatot, a területet pedig a Főváros Állat- és Növénykert kapta meg.
A korábbi üzemeltető 2014 februárjában vonult le a területről, s az Állatkert április végére már megnyitotta a területen az új Holnemvolt Parkot. Ennek a családi szórakoztató parknak a látogatottsága az első évben elérte a 450 ezer főt, vagyis jóval meghaladta a Vidámpark utolsó éveinek átlagos éves látogatószámát.
A Holnemvolt Park kialakításával párhuzamosan az Állatkert egy középtávú fejlesztési tervet is kidolgozott a terület hasznosítására. Ennek két fő tematikai egysége van: a Mesepark és a Pannon Park. Az új, 6,5 hektárnyi terület nagyobb része, mintegy 4,5 hektár a Pannon Park számára van fenntartva, a fennmaradó területet, illetve a volt gazdasági udvart a Mesepark foglalná el.
Mesepark
A Mesepark, illetve annak központi létesítménye, az úgynevezett Mesevár tematikája a magyar mesék állatszereplőin, tehát meseállatokon, és nagyrészt szelíd, simogatható állatokon alapul. Ebben a zónában tehát állatsimogatók, háziállatok és ház körüli állatok bemutatói, játszóház, egyedi mese-játszóterek, gyermeklovarda, állatterápiás létesítmények kapnának helyet. A Meseparkhoz kapcsolóan üzemelnének a műemléki játéküzemek, egyúttal az autentikus városligeti, „Lizsé" hagyományokat is felelevenítve.
A Meseparkhoz kapcsolódóan kerülne kialakításra a madárkórház, amelyben az Állatkert évente mintegy kétezer állatot érintő mentő tevékenysége nyerne új, végleges otthonra. Ezzel nemcsak a mentőmunka körülményei javulnak, hanem több lehetőség lesz arra is, hogy a nagyközönség az állatmentő tevékenység gyakorlati műveleteiről minél többet láthasson a saját szemével.
Pannon Park
A Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lenne.Ebben a Pálmaháznál is sokkal nagyobb, hatalmas csarnokban buja növényzet és gazdag állatvilág, lényegében egy fedett park és közösségi tér várná a látogatókat. A biodómhoz Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriuma, illetve tágas szabadkifutók csatlakoztatnának. A biodóm kívülről egy füves dombra emlékeztetne, a tetején pedig hatalmas üvegfelületeken át áradna a fény a csarnok belsejébe. A komplexum együtt a régió egyik legfontosabb, élvonalbeli turisztikai programhelyszíne lenne.
A természetközeli, nagyvonalú környezetben bemutatott állatok és növények látványa mellett a a Pannon Park rengeteg élményt is kínálna. Többek között egy vízi szafarin is részt vehetnének a látogatók.
A Pannon Park a Kárpát-medence múltbeli élővilágát igyekszik felidézni. Évmilliókkal ezelőtt ugyanis hazánk éghajlata jóval melegebb volt a mainál, és egészen másfajta élővilág népesítette be, mint manapság. Természetesen nem a dinoszauruszok koráról beszélünk, hanem a földtörténeti közelmúltról, a miocén korról, amely nagyjából 25 millió évvel ezelőtt kezdődött és 5 millió évvel ezelőtt ért véget. Ebben az időben a Kárpát-medencében olyan állatcsoportok képviselői is éltek, amelyek ma már csak trópusi, szubtrópusi területeken fordulnak elő. Természetesen az akkoriban itt élt ősi fajok ma már nem léteznek, de mai megfelelőik, rokonaik, leszármazottaik együttes bemutatása segíthet felidézni, milyen is lehetett a táj a Kárpát-medencében ebben a múltbeli időszakban.
Állattartás szempontjából részben olyan állatok nyernének itt új, a XIX. századi elvárásoknak mindenben megfelelő férőhelyet, mint például az ázsiai elefántok. Ez a faj ugyan most is látható az Állatkertben, ám az új helyen egy akár 6-9 állatból álló elefántcsorda is elhelyezhető lenne. Emellett számos olyan, a tematikába illeszkedő állatfaj bemutatására is lehetőség nyílna, amelyek vagy régebb óta hiányoznak az Állatkertből, vagy eddig még soha nem kerültek bemutatásra. Ilyen például a csimpánz vagy a tengeri tehén.
A fejlesztések előnyei
A tervezett fejlesztésekkel a Fővárosi Állat- és Növénykert turisztikai és állatkertészeti szakmai szempontból is megerősíti, és hosszú távon is megtartja előkelő helyét a világ állatkertjei között. Szabadidős programként az eddigit is meghaladó, jelentős turisztikai vonzerőt gyakorolhat mind a belföldi, mind a Magyarországra irányuló külföldi turizmus vonatkozásában. Különösen fontos, hogy elsődlegesen a kisgyermekes családokat megcélozva a családi szabadidő eltöltés bővül újabb lehetőségekkel. A közvetlen előnyök között szerepel a munkahelyteremtés is.
A közvetett előnyök közé tartozik a hazai kis- és középvállalkozói szektor erősödése (beszállítók, karbantartók), a fővárosi turisztikai programkínálatnak e bővüléséből adódó, a turizmus egészét érintő többletbevétel (szálláshely igény stb.), az adóbevétel, illetve olyan további, nem számszerűsíthető előnyök, mint az Európában is páratlan bemutatóhelynek az országimázsra kifejtett kedvező hatása.
Az új létesítmények átadásának ideje
A tervek szerint a Mesepark átadására már a 2016-os esztendőben sor kerülne, a Pannon Park, és benne a biodóm pedig 2018-ra készülne el.
(forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)
11:35
Ideje lenne lehozni egy cikket az ehhez hasonló kiemelt beruházások építészeti, gazdasági, környezetvédelmi következményeiről.
10:26
Kedves Emberek! 2021 van. Nem kellene megjelentetni valamit a BIODOMról? Most hogy még egy vizsgálat is lezárult, és lehullott a lepel! MEZTELENek a királyok!
18:11
Egy gyors fejszámolás: A Biosphere 2 projekt (USA) 1992-re készült el, 150 millió USD költséggel. Mivel az 1992-es dollár többet ér, mint a mai, mai áron ez kb. 258 millió USD-nek felel meg. Vagyis egy ekkora nagyságrendű projekt ára 2017-ben reálisan kb. 76 Milliárd forint körül lenne, nem 23,5. Az összehasonlított példa meglehetősen reálisnak tűnik, valószínűleg nem lehet túlárazásról beszélni, mert magánépíttető állta a számlákat, tehát elfogadhatjuk, hogy ez egy reális ár (persze nem lehet kizárni, hogy később úgy jár, mint a Puskás Ferenc stadion.) Az összehasonlítás során vegyük figyelembe azt is, hogy míg a Biosphere 2 projekt kisebb - lefedett csarnok felülete "csak" 12700 m2 (3,14 acre), míg a "Biodóm" 17000. - vagyis egyharmadal nagyobb! (ha a legutóbbi info igaz, akkor az összes szintterület 33000 m2) Vagyis Persányi úrék a 23,5 milliárdos előirányzatukkal eléggé alulbecsülhették az árat, kb. több mint háromszorosan tévedtek (3,24 szorzó), ez jócskán hibahatáron túl van, ezzel viszont nagyon sok embert félrevezettek. Hogy ezért a blöffért ki a felelős, azt nem tudom... de tervezők, főpolgármester, főépítész, képviselőtestület... mindenki kezén átment az anyag. A "fenntartható városfejlesztés mintaprojektjéhez"nem készült volna megvalósíthatósági tanulmány? Sehol egy független mérnök, egy tervellenőr, egy költségbecslő?
19:56
@Lazzlo: Itt a cikk:
http://index.hu/gazdasag/2017/03/01/nem_tudjak_elkezdeni_a_budapesti_allatkert_boviteset/
de sebaj, futni fogja az olimpiára félretett pénzekből.
Igaz, a mai napig nem került visszavonásra a Kormány 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról, amelyben a következő létesítmények megvalósítását irányozták elő (talán, nem az olimpiára méretezett nézőszámú lelátókkal):
A kormány:
egyetért azzal, hogy a Kemény Ferenc Program részeként az alábbi fejlesztési elemek valósuljanak meg az 1. melléklet szerint:
a) Budapesti Xtrém Szabadidő Park,
b) Dunai Evezős Központ,
c) Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák,
d) fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok,
e) új Budapesti Teniszközpont,
f ) új Budapesti Velodrom,
g) Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ,
h) Nemzeti Lovas Központ,
i) új jégcsarnok, uszoda és futókör a Budapesti Olimpiai Központ területén,
j) BOK Sportcsarnok– új „B” Csarnok,
k) a Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területének fejlesztése;
3. egyetért azzal, hogy a Kemény Ferenc Program 1. mellékletben meghatározott fejlesztési elemei – szem előtt tartva a fővárosi terület- és életminőség-fejlesztési szempontokat – a 2024. évi XXXIII. Olimpiai Játékok, valamint a XVII. Paralimpiai Játékok Budapesten történő megrendezése érdekében benyújtandó pályázathoz kapcsolódó „Olimpiai városrendezési, elhelyezési és helyszínterv” jóváhagyásáról és a versenyhelyszínek megközelítését szolgáló közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekről szóló 1054/2016. (II. 15.) Korm. határozat 2. pontja szerinti területi lehatárolásokkal összhangban 2017 és 2022 között valósuljanak meg;
4. egyetért azzal, hogy a Kemény Ferenc Program előkészítésének részeként az 1. melléklet szerinti egyes fejlesztési elemekre a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti tervpályázati eljárások kerüljenek lefolytatásra, amely érdekében felhívja az egyes kiemelt budapesti beruházásokért kormánybiztost, hogy gondoskodjon a tervpályázati eljárásoknak a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonproft Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: KKBK Zrt.) útján történő lefolytatásáról;
Felelős: egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos
Határidő: 2017. május 31
7. felhívja az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost, hogy az emberi erőforrások minisztere és a feladatkörükben érintett nemzeti sportszövetségek, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával gondoskodjon előterjesztés készítéséről és benyújtásáról a Kormány számára, amely a Kemény Ferenc Program fejlesztési elemeire vonatkozóan tartalmazza a beruházási programot, a szükséges forrásigényt és ütemezést, a beruházás megvalósítása, valamint az üzemeltetés feltételrendszerét;
Felelős: egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos
emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2017. március 31.
Egy rosszmájú megjegyzés: Az idő ketyeg, március 31. mindjárt itt lesz.
8. felhívja az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelő kormánybiztost, hogy a 7. pont szerinti feladat teljesítése során legyen fokozott fgyelemmel az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye egyes fejlesztéseinek a 2020. évi budapesti Eucharisztikus Világkongresszussal összefüggő támogatásáról szóló 1619/2016. (XI. 10.) Korm. határozat 7. pont a) alpontja szerinti feladatra;
Felelős: egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos
emberi erőforrások minisztere nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: a 7. pont végrehajtásával összhangban
Ez a pont pedig ezt jelenti:
7. a) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy munkacsoport alakításával – a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, az emberi erőforrások minisztere, a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért kormánybiztos, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, valamint az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos bevonásával – vizsgálja meg Csepelen egy multifunkcionális csarnok felépítésének lehetőségét, egyúttal tekintse át a multifunkcionális csarnok jövőbeli tulajdoni helyzete rendezésének és fenntartásának lehetőségét,
Ez a csarnok csak a Kemény Ferenc terv d) pontjában meghatározott létesítmény lehet, amelyet a Kemény Ferenc terv kihirdetése előtt több mint egy hónappal, így látatlanban odaígértek.
Ryhe
Ui. De lehet, hogy mindez éppen olyan, mint a Kormány 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozata az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról, amelyben meghatározott alábbi feladatok közül egyik sem teljesült és ezek szerint nem is fáj senkinek sem:
4.1. El kell készíteni az Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer kötelezően alkalmazandó egységes módszertanát a közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló beruházások tekintetében, különös tekintettel
a) a minimálisan 35 napos ajánlattételi határidő biztosítására az ajánlattevői kör számára,
b) a kiválasztás kötelező elemeinek bővítésére a tételes árazott költségvetéssel,
c) arra, hogy az építőipari kivitelező kiválasztása folyamatának megkezdését előzze meg az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízása,
ezt a NIF sikeresen megfúrta 2017. január 1-el!
d) a beruházás-lebonyolítói jogosultság visszaállítására.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
igazságügyi miniszter
Határidő: 2016. január 1.
4.2. A reális költségbecslési adatok támogatása érdekében az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonproft Kft. bevonásával ki kell dolgozni és üzemeltetni kell a kötelező, tételre bontott költség-adatszolgáltatást.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. január 1.
Forrás: központi költségvetés, évi 50 millió forint
mert, ha ez elkészült volna, pontosabb költségbecslés készülhetett volna(?)
2.6. Meg kell határozni a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit és gondoskodni kell azoknak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és egyéb érintett jogszabályokban történő szabályozásáról különös tekintettel
a) a szerzői jogi kérdésekre,
b) az építmény kivitelezési dokumentációjára,
c) a terveknek megfelelő bekerülési költségekre,
d) jelentős eltérés vizsgálatának lehetőségére, szankcionálására.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
igazságügyi miniszter
Határidő: 2016. december 15.
Amelyből ennyire tellett:
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (hatályos 2017. január 1-től):
A tervező
9. § (2)69 A tervezési szerződés tartalmazza
e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,….
És mivel a BIODOM tervezési szerződése még a fenti módosítás előtt született, most egy kicsit nehezebb lesz a tervező visszafogása. A szankcionálásról pedig szó sem lehet, pedig mind a MÉK, mind az MMK már akkor kétségbe esett, amikor a 300 m2 alatti lakóépületnél felvetették a tervezői felelősséget.
12:30
@Hartmann György Sándor:
Mérnökök a helyzet magaslatán
20:13
Az egész múzeum negyed építkezés legfelháborítóbb, legelfogadhatatlanabb eleme, Túlépítettség, törvénytelenség, fenntarthatatlanság, együtt. Szégyen és gyalázat!
10:00
@Garay Klára: Amikor elsőnek felvettem, Persányi úr őrületét ezen a honlapon – mert tényleg mindenütt úgy nyilatkozott, hogy ez benne volt az igazgatói pályázatában és ezért ez neki jár! – akkor Bardóczi tájépítész pajtás úgy leszúrt, mint egy malacot.
Arról nem is beszélve, hogy
a Cirkusz is ezért került útba,
megszüntetik a Varranó közt, amely az egyetlen ésszerű gyalogos összeköttetés volt a XIII. kerület és a Liget között. (Igaz gyerekkoromban volt a vasút felett egy repülő híd, amelyet valamelyik okostojás megszüntetett.Képzeljük csak el, a buszok a Vágány utcénál fognak parkolóhelyet kapni, és ott is lesz felszíni parkoló, a gyalogos meg kerülhet. (De lesz(?) elektromos busz.)
18:49
@Hartmann György Sándor: Komoly, hogy a XIX századi állattartási követelményeknek fog megfelelni? És vajon ha mára kiderült, hogy sokkkkkkal, sokkkkal drágább lesz, akkor nem épül meg?
14:42
@Garay Klára: SOKKAL drágább lesz. Érdemes lenne még a tervezgetés előtt a meglevő nemzetközi tapasztalatokat tanulmányozni: pl. itt van a közel 40 éves sztori, a Biosphere 2 projekt (USA).
Évi 8 millió dollár a fenntartása (2,4 Milliárd Ft). Ez a szám Persányiék becslésével megegyezik, tehát elfogadhatjuk. Szerencsés esetben fedezni lehet a jegyeladásokból ezt az összeget, vagyis az üzemeltetés lehet nullszaldós.
Az építési költség már más tészta, az amerikai tapasztalat szerint teljes gazdasági csőd, soha meg nem térülő beruházás, ablakon kidobott pénz. Álomnak nem volt rossz, és nem is volt kis álom. Persze nagy különbség, hogy az amerikai biodóm költségeit egy gazdag magánember állta, nem közpénzt költöttek rá, mint nálunk. Magyarországon azzal reklámozzák, hogy Európában ez lesz a legnagyobb biodóm, és ez igaz... vajon miért nem épül máshol?
20:22
A léptékbe helyezés egy jól sikerült dia lett.
A témától teljesen függetlenül: játsszák még Arturo Uit a K-ban?
18:59
Dream no small dreams