Nézőpontok/Kritika

BM-MÉK stratégiai együttműködés - halottnak a csók

1/4

BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili

?>
BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili
?>
BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Siető Andrea
?>
BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili
?>
1/4

BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili

BM-MÉK stratégiai együttműködés - halottnak a csók
Nézőpontok/Kritika

BM-MÉK stratégiai együttműködés - halottnak a csók

2011.07.08. 12:38

Cikkinfó

Szerzők:
Pásztor Erika Katalina

Vélemények:
3

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A BM és a MÉK között stratégiai együttműködési megállapodás született - ebben az évben. Az aláírás pontos időpontja a dokumentumból nem derül ki, de az igen, hogy a MÉK azt vállalja, hogy széles társadalmi érdeket jelenít meg, a BM pedig azt, hogy a MÉK javaslatait mérlegeli és a be nem épített javaslatokat tipizált összefoglalóban indokolja meg. A teljes dokumentum Pásztor Erika Katalina írása után innen is letölthető. 

BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Siető Andrea
2/4
BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Siető Andrea

A BM és a MÉK között stratégiai együttműködési megállapodás született - ebben az évben. Az aláírás pontos időpontja a dokumentumból nem derül ki, de az igen, hogy a MÉK azt vállalja, hogy széles társadalmi érdeket jelenít meg, a BM pedig azt, hogy a MÉK javaslatait mérlegeli és a be nem épített javaslatokat tipizált összefoglalóban indokolja meg. (A teljes dokumentum a cikk végén letölthető.)

Miközben a MÉK dolga, hogy széles társadalmi érdeket jelenítsen meg ebben a stratégiai együttműködésben, a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályai kemények és meglehetősen egyoldalúak. A miniszteri döntést megalapozó adatok keletkezésüktől számítva tíz évig nem nyilvánosak, sőt, az egyeztetésben résztvevőktől adott esetben megvonhatók, az egyeztetések sem nyilvánosak, a minimális véleményezési határidő 10 munkanap (!), de akár ennél kevesebb is lehet, és ha a Miniszter a kitűzött határidőn belül nem kap választ, akkor azt egyetértésnek tekinti. Ha mégis érkezne esetleg vélemény (5-10 munkanapon belül? egy több száz oldalas jogi nyelvtörőre?), azt a BM-nek nem is kötelező figyelembe vennie, csak formális (ha jól értem a tipizált összefoglalót) indoklással kell ellátnia, hogy miért is hagyta figyelmen kívül.

Szép, hasznos és rendkívül hatékony megállapodás a széles társadalmi érdekek és értékek képviselete szempontjából. Drukkolunk a sikeres együttműködéshez.

-----------------------

Csak azt nem értem, hogy ha egy szervezetnek az a dolga, hogy széles társadalmi érdekeket jelenítsen meg, akkor egy ilyen megállapodásban miért nem méri fel, hogy ez micsoda, mennyi idő kell hozzá, hogyan kell azt jól csinálni és vajon ez mennyibe kerül? Nevezetesen a széles társadalmi érdekek megismeréséhez idő kell, ami mögött persze kommunikációs, piackutatási, stb. módszereknek, eljárásoknak és technikáknak röviden gyakorlatnak kellene lennie, ami pénzbe kerül, hogy a szervezet valóban fel tudja térképezni az érdekeket, s ne csak az egyeztetésben résztvevő, egyébként jó szándékú kollégák egyéni véleményeit, hanem megalapozott, valódi közösségi érdekeket tükröző véleményt tudjon képviselni. Két hét alatt nem lehet olyan véleményt alkotni, amely széles társadalmi érdekeket képvisel, s legfőképpen nem azzal a kimenettel, hogy a jogszabályalkotó ezt kénye-kedve szerint vagy figyelembe veszi vagy nem.

Nem értem továbbá, hogy miért nem lehet nyilvános az érdekegyeztetés folyamata, hiszen nem kevesebbről és nem többről szólnak a jogszabályok, mint hogy életünk olyan absztrakt kereteit jelölik ki a területrendezés, településfejlesztés, ~rendezés, ~üzemeltetés, építésügy területén, amelyek majd tényleges fizikai formát öltenek, s ráadásul teszik ezt hosszú-hosszú évekre, évtizedekre. Vajon a jogszabályalkotók tisztában vannak ezzel? Szerintem nem. Ha tisztában lennének vele, akkor nem ilyen diktátumszerű megállapodást kötnének, akármennyire is sürget az idő. De hova is, minek ez a nagy rohanás?

A fenti kérdésekben millió egy érdek ütközik, nagy részükről halvány fogalmunk sincs. Pedig nem lenne rossz megismerni egymás eltérő céljait. Hátha akkor talán kicsit nagyobb tisztelettel és megértéssel tudnánk azokat kezelni, s hamarább konszenzusra lehetne jutni. A preambulumban írva vagyon, hogy mindez a megállapodás azért köttetik, hogy a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályalkotásba, a közjó érdekében, hogy az állam jó legyen - s persze jót tegyen.

Akkor miért is kell titokban tartani az egyeztetéseket? Miért csak azok ismerhetik az elképzeléseket, akikkel egyeztetési kötelezettsége van a MÉK-nek? S kik ők tulajdonképpen? S ki hiszi el, hogy ha ez egynél több szervezet, akkor azzal bármiről is 10 munkanap alatt érdemben lehet egyeztetni?

A megállapodásból látszik, hogy a felek vagy nincsenek tisztában azzal, hogy a széles társadalmi érdekek hogyan tárhatók fel, vagy ha tisztában vannak vele, akkor erre nincs igazán szükségük, mert időt a feltárásra nem hagynak, profikat nem bíznak meg, pénzt erre nem fordítanak, s hogy fontosabb nekik a jogszabály meg a leütésszám, mint a világ, ami ebből majd megépül.

[Egy kis morgás. Tiltakozom a titkolózás ellen, tiltakozom, hogy a fejem fölött érthetetlen és irracionális jogi-fontoskodásokkal döntenek arról a világról, amiben az unokáink fognak élni, tiltakozom a magyar nyelv (a józan ész egyik legcsodálatosabb kifejező eszközének) megerőszakolása ellen, tiltakozom a mesterséges komplexitások ellen, s tiltakozom, hogy az építészetet az összes felsorolt település~ és terület~ akármiből kihagyták, pedig az a lényeg.]

Állam, jogszabály értünk van, s nem fordítva, ezt jó lenne sohasem szem elől téveszteni.

Az építészet ember és természet viszonyát határozza meg (egy adott helyen), s a tervezés során, különböző léptékekben az épített környezet megannyi részletében megbúvó problémákra keresi a választ. Az építészeket arra kellene végre használni, amire valók: alkossanak víziót, kommunikáljanak társadalomkutatókkal, ökológusokkal, s legfőképpen politikusokkal, vitatkozzanak azon, hogy milyen célokat kell, hogy a jogszabályalkotás szolgáljon.

Azt kell látni, hogy hogyan akarunk élni 10-20-100 év múlva, milyennek szeretnénk a világot magunk körül, s ebből következik majd, hogy hogyan (ne!) betonozzuk le az országot és hogyan (ne!) hagyjuk lerohadni a műemlékeinket. Az építészek dolga a tervezés, a jövőalkotás és az, hogy az agyafúrt jogászokat ellenőrizzék, hogy a paragrafusok, amiket megfogalmaznak, valóban azt a víziót, azokat az elveket szolgálják, amelyeket korábban meghatároztak.

Van ilyen vízió? Vitatkoztunk ilyesmiről? Moderálják ezt valakik? Létezik Magyarország Építészeti "Blueprint"? Létezik közös, politikusok és a "nép" által is ismert, egyszerű és könnyen érthető jövőkép? Nem, itt nem arra a bizonyos évek óta íródó és még mindig nem kész építészetpolitikai dokumentumra gondolok, amit nem csak itt, hanem európai szinten is negligálni látszanak a domináns politikai erők.

Küldjünk szét több millió példányban kérdőívet az ország lakosságának, s kérdezzük meg, milyen országot, várost, falut szeretnének az unokákra hagyni? Talán fölösleges, mert vajon van-e olyan, aki nem tiszta vizet, levegőt, földet, egészséges élelmiszert és (a természeti és a társadalmi veszélyekkel szemben) a biztonságot választaná? Nem az a dolgunk mindannyiunknak, hogy lefordítsuk ezt építészetre (tervezésre, gazdálkodásra)? Nem az a dolga az építésznek, hogy képességeit arra használja, hogy erre találjon mások érdeksérelme nélküli okos megoldásokat? S nem az a dolga a jogszabályalkotónak, hogy a holisztikus szemléletből, a legkisebb közös többszörösből kiindulva logikus, át- és belátható absztrakt keretrendszert származtasson?

Egy jogszabály akkor tartatható be könnyen, ha látjuk értelmét, ha látjuk, hogy miért kell betartani, ha felismerhetők még benne a szülő-gondolat, a holisztikus elv maradványai. A jogszabály-dzsungel csak arra jó, hogy az ember kaffkai kiszolgáltatottságában a büntetőipart, a kiskapuipart és a TB kiadásokat lendítse fel.

BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili
3/4
BM-MÉK stratégiai együttműködés, fotó: Bálint Cili

Kezdjük nulláról, takarítsuk ki a szemetet és próbáljuk meg logikusan, szépen és érthetően újra felépíteni a semmiből azt, ahogyan élni szeretnénk. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem mindannyiunk közös ügye, vagyis pártok feletti politika (amiről ne higgyük el, hogy senkit sem érdekel). Elég volt a túlzott befolyásra szert tett jogi káoszból, az érzéketlen bürokráciából. Tegyük első helyre a természetet, s kezeljük ennek részeként az embert, hogy az a maga tudásával és eszközeivel szolgálja mindkettő folytonos megújulását.

A fákat földbe kell ültetni, nem dézsába. Ez az abszurd, különös kegyetlenséggel elkövetett növénygyilkosság és az emberi hülyeség (meg pazarlás) fontos jelzés, amit értenünk kéne, s ami egyre gyorsabban szaporodik városaink közterein.    

A széles (és valós) természeti és társadalmi érdekek feltérképezéséhez pedig profikra van szükség, akik moderálnak, akik tudják, hogy ezt hogyan kell csinálni - jól. (Esetleg participációs tervezési technikákkal? Vagy valami mással?) Nyilvánvaló, hogy ez nem a Kamara. A Kamara egy kiemelt szereplője ennek a párbeszédnek, nem pedig moderátora és legfőképpen nem sarokba szorított, ingyenmunkás ad-hoc közönségkutató ügynöksége.

Mindenki normális, átlátható, egyszerű, logikus, kiskapu- és korrupciómentes szabályozást szeretne, és meg kell óvnunk a természetet magunktól, az ember kapzsiságától. Ezt kellene szem előtt tartania az ország vezetőinek. Ehhez időre, talán évekre van szükség, de megcsinálható. Ehhez a BM-ben először takarítani kellene, sok fölösleges file-t meg szemléletet törölni, felvállalni, hogy másképp, nagyon másképp kell ezt csinálni. Ilyen megállapodásokkal csak a drága időt és energiát vesztegetjük, ez így nagyjából annyit ér, mint halottnak a csók. S persze ez az egész eljárás - a legjobb szándék és irdatlan mennyiségű (ingyen!) munka befektetése ellenére is - kínosan megalázó és amatőr.

Pásztor Erika Katalina

 

Vélemények (3)
sityu
2011.07.10.
10:53

Pedig ez egy fontos nüansz, hasznos nüansz volt a Kamara történetében. S nem elsősorban a tartalma miatt, hanem leginkábbis az aláíró személye okán: nekem legalábbis nincs tudomásom, hogy a Kamara történetében az elnök érdemi tárgyalásba bocsátkozott volna az építésért felelős miniszterrel. S azt is érdemes megjegyezni, hogy az államigazgatás részéről nemcsakhogy nem az örökös Szaló Péter volt az aláíró, hanem egy kimondottan fajsúlyos miniszter. Nem kell őt szeretni, meg a politikai oldalát sem (nekem pl. vannak is fönntartásaim mindkettővel), s félisteni képességeket tulajdonítani neki, de azt azért látni kell, hogy egy miniszter jelentős befolyással bír a világunk menetére. Lehet persze pártokon túli/nélküli politikáról, meg a csúnya, önérdekvezérelt politikusokról szépelegni, csak nem sok értelme van, pontosabban: agytornának, vörösbor mellé, hasznos időtöltés, de a dolgainkat nem viszi előrébb. Persze nem azt mondom, hogy a kurva világban nekünk is kurvának kell állnunk hanem csak annyit, hogy Hamupipőke is elment a bálba, s nem a cselédkonyhában matatva várta a herceget... Merthogy az nem elég, hogy egymásnak, magunknak, meg a maroknyi érdeklődőnek bizonygatjuk, hogy az építészet mennyire fontos. Egy miniszternek ugyanis egy hadseregnyi Hamupipőke illegeti magát... Meghát nem is csak a liezonok kergetéséből áll a munkája, hanem érdekek-ellenérdekek közti lavirozásból, koncepciók, elképzelések végrehajtásából. Ami közben mégha köztudomásúlag szívén viselné az építészet sorsát, akkor sem biztos, hogy mindig magas prioritáson kezelne bennünket. Na ebből a szempontból fontos ez a nüansz, hogy nem csak teázott egyet a két vezető, hanem egy viszonylag komoly egyeztetést folytattak (egy ilyen megállapodás nem úgy születik, hogy miután beszürcsölték a kávét, a miniszter kiszól a gizikének, hogy diktálna, hanem a munkatársak hosszas ímélváltások után előkészítenek egy tervezetet, amit aztán majd a főnökök véglegesítenek, aláírnak). Persze, egy ilyen megállapodás nem old meg mindent, de nem is az a feladata, hogy bármilyen konkrét ügyeket oldjon meg. Továbbá erdemes odafigyelni kormányunk korporatív politikai gyakorlatára: nem biztos, hogy mindig olyan komolyan gondolják a szakmai egyeztetést, de ezt elvárni naivitás is volna. A lényeg az volna, hogy betettük a lábunkat az ajtórésbe, ill. hogy fölkerültünk a bálba meghívandók listájára. Azt még nem tudni, hogy milyen báli ruhát fogunk fölvenni, meg a tánctudásunkon is van mit csiszolni...

halottember
2011.07.11.
11:33

@sityu: Irigylem ezt az optimista hozzáállást! Szeretném osztani is, ennek érdekében rettenetesen szeretnék valami konkrét dolgot hallani; -hogyan is- miért is- mire is- jó abban a bizonyos bálban, a gyakorlati életben ez a megállapodás? Szerintem ugyanis tipikusan a "Nesze semmi, fogd meg jól!" kategóriába esik és látszatra sokkal több a kára, hátránya, mint a haszna, mivel leginkább úgy tűnik, csak arra való, hogy "jól le legyen papírozva" a "széles társadalmi egyetértés"... ((Amit persze még ha tényleg meg is lehetne határozni, a nagyhatalmú Minszter Úrnak (illetve szorgos és nyilván elképesztően hozzáértő magánhadseregének) akkor sem kell komolyan figyelembe vennie -elég ha megküld némi magyarázkodást...)) Szóval inkább megalázó és mélységesen amatőr ez az egész, a belegondolt jószándék ellenére is, ahogyan Katalina is írta. Egyben viszont mindenképpen egyet értünk (mindamellett, hogy várom számos lehetséges jó vonatkozásokat): nem elég csak szűk körben morogni, CSELEKDNI KELL! (Most úgy is nagyjából "ráér" a szakma (vagyis inkább persze fuldoklás van)- de lehetne a minden-mindegy alapon cselekedni, mivel sokkal több a potenciális veszteni való, mint amit most pillanatnyilag megőrizni érdemes lenne...)

zapata
2011.07.09.
07:11

Idestova 40 éve született egy ENSZ határozat, miszerint Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt arab területekről. A határozat egy példányát az izraeli miniszterelnök a nyilvánosság előtt szaggatta miszlikbe, kijelentvén, hogy az semmi több, csak egy papír. Ez a papír ugyan mennyivel több, mint az a papír? A megállapodás attól megállapodás, hogy végrehajtásának vannak garanciái. Ennek a papírnak azonban éppúgy nincsenek garanciái, mint a fentebbi példa korában kis hazánkban a vállalatok közt ezerszámra kötött "szocialista szerződéseknek"...

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk