BorderLINE / megvan a magyar kurátor

@desdicsávo: Remélem WGA elgondolkodik - csatlakozom.

Bemutatták a szerzők az egyik doktori iskolában a borderLINE koncepciót. A doktori iskola jelenlévő tagjai megrökönyödtek, magukhoz tértek és fel is tettek néhány kérdést. Nagy volt a sértődés.

[személyeskedő bekezdés törölve. a szerk.]

Itt az ideje akkor a gondolkodásnak végre, hamár a pályázat előtt erre nem futotta.

@de-ca: Azt hiszem sokan várjuk itt is, hogy Wérgidáék végre merjenek előállni, és válaszolni az itt feltett kérdésekre is. Az építészfórum remélem megkeresi őket, és módot talál erre.

 

@Mócsi Gábor: azert ez itt nem az olympos iteloszeke, hogy rettegve kelljen az embernek felelnie az elharsogott vadakra...majd a kozonseg, a nemzetkozi szaksajto eldonti hogy jo volt-e.

 

bonta

@gaspar_bonta: Igen, ez jellemző hozzáállás: legkevésbé az érintettek szóljanak bele a dolgokba.

@Mócsi Gábor: valamit lehet hogy félreértünk, én mindössze annyit gondoltam meglibbenteni, hogy talán, de csak talán nem az ÉF kommentelők az építészet és az építészetelmélet ítélőszékének legmagasabb szintű döntéshozó szerve, elképzelhető, hogy valahol messze-messze a fejünkbe bezártság ködös határain túl létezik egy másik, nagyobb nyilvánosság, ami majd a világban folyó ügyek kontextusában ítéli meg a magyar pavilont.

még egyszerűbben: attól, hogy az örökké savanyú és bornírt hazai közönségnek és kritikusoknak semmi sem jó, attól még a nemzetközi sajtónak tetszhet. vagy nem.

 

bonta

@gaspar_bonta: Ez jó felvetés. A nemzetközi sajtónak tetszik-e (ezt még nem tudjuk) és hogy a (savanyú és bornírt?) hazai közönségnek (és kritikusoknak) tetszik-e.

DE: Egyrészt: ebben az esetben ki a fogyasztó? Aki kifizeti (pl. a hazai mezei állampolgár, vagyis a bornírt hazai közönség) vagy aki majd ír róla (pl. a nemzetközi sajtó)?

Semmi gond nem lenne a dologgal, ha pl. a szerzők a saját pénzüket kockáztatnák annak érdekében hogy a nemzetközi sajtónak tetszhessenek. (És mondjuk szerzői jogdíjat is fizetnének az ötletadónak.)

De itt nem erről van szó. Közpénzen ötlettelenkednének bizony. És ez a nagy gond. Szabad idejükben saját pénzből ott jelennek meg és azt csinálnak, amit akarnak.

Egy kicsit olyan ez, mint amikor a falfirkákat művészetnek kellett tekinteni és nem volt szabad ocsmány rongálásnak hívni a TAG-elést. Ott saját pénzen más tulajdonát rombolták. Szerintem elvileg lehet falfirkálni saját pénzen saját tulajdonon, ha az városképi előírásokba nem ütközik. Na de más @val verni a csalánt...

MONDJUK ÉPPEN IDEJE LENNE TEHÁT MEGMÉRETZKEDNI LEGALÁBB A HAZAI KÖZÖNSÉG ELŐTT.

Tessék szépen kiállni és nem az [személyeskedő jelző törölve] ernyő alatt lazsálni.

@de-ca: Az építészfórum szerintem sem a legmagasabb ítélőszék, de ha valaki a Velencei Építészeti Biennálén Magyarországot képviseli, annak, azt gondolnám, dolga, hogy a magyar építészeket meggyőzze a maga igazáról, válaszoljon a feltett kérdésekre, még akkor is, ha azok nem teljesen helyénvalók. Nem lehet lenézni a magyar építész társadalmat. (talán a zsürinek is meg kellene szólalni, de nem azért, hogy védekezzen, hanem, hogy részletesebben és szélesebb fórumon is kifejtse a véleményét)  

Fontos, szerintem a legfontosabb, hogy a magyar építészeket és a magyar építészetet menyire érinti meg, menyire inspirálja a kiállítási anyag, maga a mű. Itt persze az sem mindegy, hogy az inspiráció milyen természetű- romboló vagy építő vagy is-is. Valami ezen a fórumon biztosan elindult.

Az is fontos szempont kell legyen, hogy milyen maga a mű, menyire eredeti, mennyire szellemes, mennyire szuggesztív, önmagán belül koherens-e? Mint kiállítás mennyire informatív?

De az is fontos, hogy majd mit mond róla a "világ". Hiszen ez a kiállítás -akarjuk vagy nem- de, Magyarország nemzetközi megjelenése Velencében. Ez lehet, hogy nem több mint egy ország-reklám, jó vagy rossz, de ha ott az a pavilon Velencében és két évente az építészeket várja, talán a legnagyobb hiba lenne nem kihasználni.

@Vogl: Off (minthogy az eredeti cikkhez nincs köze) 

Érzek én ebben egy pici ellentmondást, Vogl úr. Most valaki vagy felvállalja hogy miből él, vagy nem. Leszakítani a nagy lóvét a giccsből, aztán odasunnyogni az építészek közé és minőségről beszélgetni?

Előzetes szóbeli ígérete ellenére az utolsó pillanatban letiltani a kiállítást, aztán a rendőrségen feljelenteni és lopásról beszélni?

Szerintem csak arról volt szó, hogy nem értette a kiállítást, és amit az ember nem ért, attól fél.

A Szép Házak az, ami.

Mindenesetre a nevezett Biennálé-feljelentés után mi írásban tiltottuk meg, hogy valaha is le merészeljék közölni bármelyik házunkat.

Kalmár László 

@cicu22: Kedves László!

1. A témát itt nem én hoztam szóba, de ha említették, nem hagyhattam reagálás nélkül.

2. Nagyra becsülöm a munkátokat, több házakatokat is bemutattuk, és az általunk összehívott Kossuth- és Ybl-díjasokból zsűri azt többször is díjra javasolta. Társad azt 2003-ban át is vette, de a 2004-es díjat (az általunk a giccsből (!) leszakított nagy lóvéból nettó 400 ezer forintot) a biennáléra hivatkozva visszautasítottátok.

3. E hozzászólásodból látszik, hogy egy félreértés (egyoldalú tájékoztatás) miatt rövidítettétek meg magatokat e szerintem nem jelentéktelen jutalomtól.

4. Megpróbáltam elfaxolni két dokumentumot, de a honlapotokon lévő faxszámra nem sikerült, majd más módon eljuttatom. Ezekből látszik, hogy nem igaz az utolsó pillanatban történt letiltás, különös tekintettel, hogy mi soha, semmilyen hordozón egyetlen képet sem adtunk át.

Ezen levelek egyike egy, a kurátornak április 8-án (tehát öt hónappal (!) a kiállítás megnyitása előtt) írt hosszú levél, amelynek utolsó fél mondata: "így sajnos nem járulhatunk hozzá a válogatás nélküli bemutatáshoz.".

A másik a miniszteri biztosnak június 22-én írt levél, amely első mondatának vége: "... csak az Önnek személyesen elmondottakat tudjuk megismételni, azaz anyagaink felhasználásához nem járulunk hozzá."

5. Elvárom, hogy majd a dokumentumok kézhez vétele után e helyen visszavond a rágalmazó tényállításodat. Elnézéskérésedet követően pedig szívesen kifizetjük az öt éve át nem vett jutalmatokat.

PS1. Amúgy örülünk, hogy az általunk korábban - de a biennálé után - kiadott Villákban történő házbemutatás elé nem gördítettetek akadályt.

PS2. Az építészek közé nem kell odasunnyognom, mert BME építész oklevelemmel, kamarai és MÉSZ-tagságommal odatartozónak érzem magam...

@Vogl: Háááát, ha már kérdezed: ennyi energiát egy ekkora szellemi termékbe nem fektetnék...

@Vogl: Kedves Völg,

rosszul akartad érteni: nem láttam. De neked -és Budapest legfrisebb díszpolgárának- köszönhetően nem felejtem el soha, hogy mit kellett volna látnom. Valószínűleg nem vagyok egyedül. Ennek köszönhetően célszerűbb, hogy Szép Házak-osnak nevezem, mintha Sámsondi Kiss-esként emlegessem...

(Rész-vélemények: Szerintem hiba volt kirakni a képeket még letakart állapotban is. Szerintem hiba volt ebből rendőrségi ügyet kreálni. Nekem mindkét tett marketing jellegűnek tűnik. Ki-ki a saját közönségének játszik.

Részvét-vélemények: Volt annyi közöm feketegarbós építészekhez, hogy lássam, milyen érzéketlenül (is) tudnak bánni azokkal, akik nem tartoznak köreikhez. Probáld ezt elfogadni. Ki-ki a saját közönségének játszik.)

@gaspar_bonta: igen, drágám, rendkívül irigyek itt egyesek.

"a kiállítás-tervezők a vonalban, mint fizikai entitásban találták meg azt a közös nevezőt, amely minden építészetről, térről való gondolkodás alapjának jelölnek meg. Az alkotók szándéka szerint ezt a magyar pavilonban különféle, de egymáshoz kapcsolódó vonal-, rajz- és ceruzainstallációval kívánják tudatosítani a látogatókban."

(Azt a dilettáns szájából való vakítást meg felejtsük el már végre, hogy "ezek mai fiatalok már úgy elidegendtek, hogy azt sem tudják mi az a ceruza". Ócska poén, nap mint nap hallom a kedves senior kollégáktól.)

Nyílván irigyek ezért az unikális és zseniális képzettársításért. Azét azt ne mondjuk, hogy az építészet határvonalainak feszegetése abból áll, hogy infantilis és hétköznapi kérdésfelvetéssel állunk elő

Ez nem irigység hanem harag, de ez talán túlzás,  vihar a biliben. Az én szekeremet ez nem tolja sehova, sőt, hozza a megszokott magyar színVONALat.

@csipoficam: És most hátradőlök a fűtött irodám mélyén, és egy kissé megnyugszom. El sem hiszem, hogy ír ide olyan, aki szerint nem azért gyenge a pályázat, mert a. nem elég öregek az alkotók; b. nem eléggé képviseli hazánkat; c. felhasználták az installációban a ceruzát; d. nem ő csinálta.

@desdicsávo: Egyébként a vonal, mint tematikus elem ötlete nekem is tetszik. Olyan Menő Manós :-)

@vail: Hihetelen ez "kritikai" mennyiség. Én örülök annak hogy akik nyertek, nyertek. Jómagam csak újságírói és egyéb aktivitását szemlélem pl Andornak és örülök hogy vannaki Aki helyettünk és értünk dolgoznak. A társadalom felé. Nem könnyű szerep. Nem könnyű terep. Sok sikert kívánok.

Akiknek pedig ez problémát okoz, Ők gondolom a beragadt "ősmagyar" mentalítás képvislői. ("Nekik se legyen jobb"). Nekik küldöm ezt a dalt, haha: (vicc):

http://www.youtube.com/watch?v=sujSTntcfG0

(Belga......elnézést, kicsit durva de így reggel 5.40 felé...csak anniyra idevág)

Ikon Habil Phd DLA

@epiteszikon: Gondolom a kora reggeli időpont indokolja ezt az értelmetlen hozzászólást. "Helyettünk és értünk dolgoznak"...Na ne...Ennyire ne legyél már vak. Pont arról beszélgetünk, hogy valakik adófizetői pénzből rontják tovább -készakarva vagy tudatlanul- az amúgy is már csak nyomokban létező "országimázst". Ennek örülnünk kéne? Vagy ez ennyire nem fontos, inkább ünnepeljünk...? Viszont másfelől, meg tényleg a lényegről beszéljünk, ne apucit, vagy az amúgy nyilván létező nyelvizsgát, meg a fiatal kort stb. citáljuk ide, mert huszadrangú kérdés, és egyáltalán nem elegáns.

@epiteszikon: "Andor" hihetetlen aktivitása nyilván azért is értékelendő, mert nem csak ehhez a ceruzás szajréhoz adta a nevét, hanem egy ettől gyökeresen eltérő másik mély gondolathoz is.

[a törölt rész valóban nem tartozott ide - a szerk. lásd] De ez tényleg nem tartozik ehhez a pályázathoz.

 

Jó, akkor térjünk vissza ahhoz, hogy illik-e a lopott holmival kérkedni, amit még ki is tesznek az ablakba. Vö: Velencei Biennálé. Vagy társalkotó-e az eredeti képzőművész, és természetesen a bevételekből is juttatnak majd neki? Ebben az esetben visszavonhatnánk az ágaskodó gondolatot, hogy itten valami orbitális nagy átverés van, aminek egyetlen motivációja a "szerzők" önfényezése és a pénz.

@de-ca: A puding próbája az evés - szokták volt mondani. Vagyis nem szívesen mondanék véleményt bármi olyanról, amit még nem is láttam. Azonban ez a 3 perc engem nagyon zavar. 3 perc, amit az átlagos látogató egy pavilon megtekintésére szán. Ez egyszerűen nem igaz! A népszerű kiállítóhelyek előtt emlékeim szerint gyakran sorállás alakul ki, ami önmagában is több, mint 3 perc. A bennt eltöltött idő pedig inkább 10 - 15 - 20 perc. Egy jól szerkesztett anyag elmélyült tanulmányozásához és értő befogadásához legalább ennyi idő szükséges. Nagyon veszélyes, és szerintem zsákutcába vezető gondolkodásmód, ha már a koncepcióalkotásnál abból indulunk ki, hogy úgyis max. 3 percet fognak rá ( nk ) szánni. Félő, hogy így még 1 percet sem.

@marianna: A puding próbája az evés - szokták volt mondani. Vagyis nem szívesen mondanék véleményt bármi olyanról, amit még nem is láttam.

Szegény zsűrinek pedig ezt kellett tenni. Olyanról véleményt mondani amit még nem is látott, csak a pályázati anyagokat, amik pedig itt is megtekinthetők.  Lehet hogy a zsűri is csak 3 percet szánt egy-egy alkotásra? Mert akkor belefér, hogy ekkorát tévedtek a bordeline és a használt ötlet terén egyaránt.

@marianna: sokkal durvább a helyzet. Ma kommunikációs szakokon azt oktatják, hogy a távkapcsolók, a médiazaj és információs társadalom korában például egy televízióban megjelenő személyiségnek mindössze 40 másodperce van arra, hogy mondadójával üzenetet adjon át a szemlélőnek, és meggyőzze róla, hogy ne kapcsoljon tovább. Ma ezt nagyon kevesen tudják hozni a képernyőn az egész magyr lakosságból, az építésztársadalom egészét tekintve ez a szám pedig erősen közelít a zéróhoz. (Nem a 40 mp egyébként a legkisebb minimum, van még lejjebb: az USA-ban ez mindössze 15 másodperc ma.) Persze ha az üzenet "átmegy", akkor azok, akiknek átmegy, még ott időznek akár 10-15-20 percet is, és szerintem a népszerű kiállítóhelyek azok lesznek, ahol ez a rövid üzenet átmegy.

@marianna: Egyetértek, nekem is tetszik a vonal mint, téma, de 3 perc alatt még egy cigit sem lehet elszívni, nemhogy (ki)élvezni egy kiállítást.

@norm2: Bár én a vonalat inkább a művészet egyik (élményt okozó) alapeszközének mondanám, mintsem az emberi lét alapélményének.

@bardóczi: A szemléletmóddal van itt baj. Miért kéne ezt a trendet követnünk? Ha egy üzenet továbbitására csak 30-40 másodperc van, akkor inkább ne szólaljunk meg. Tartalmasan ugyanis ennyi idő alatt nem lehet. Ez a buta reklámok, a média világa. A kiállítások általában szerencsére nem erről szólnak.

@Mócsi Gábor: 40 másodperc: hát kár, kár -de igaz, különösen a Biennálén, ahol egymás sarkában topognak a kiállítások (hány pavilon van, és akkor még a tematikus is…). Nem biztos, hogy az üzenetnek át kell menni ennyi idő alatt, de valamivel csak meg kell fogni a nézőt. Vagy mindenhol elnézelődjek 15-20 percet? Bár csak én is ilyen türelmes lennék minden hülyeséghez! Vagy már előre lehet tudni, hogy hol nem találkozom majd hülyeséggel? Amelyik 40 másodpercen belül megfog, az a buta reklámok világa?

@Tararua_Rimutaka: A gondolati redukció talán azért túl jól sikerült. (Mondják ezt homecolásnak is, amikor mindent, ami kovásszal készült - vagyis esetleg "élesztő" hatású lenne - kiiktatnak, lapáttal, seprűvel, tűzzel semmisítenek meg.) Az mégsem egy őrült nagy ötlet, hogy nincs mit mondanom, de nem is akarok mondani semmit, csak jólesne egy jót böffenteni/blöffenteni. 

De hogy mégis maradjon valami beadható, "szereztek" valamit, máshonnan. Így lettek ők a "szerzők". Elég gáz ez az egész. Építészek, ébresztő, ez itt az intő jel!

@kulcs: Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Még győri diák korában kezdett foglalkozni a magyar népművészettel, a környező falvakban gyűjtött és rajzolt népi építészeti elemeket. Ezeket későbbi munkáiban részben fel is használta. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen végezte el 1920-ban. 1921-től 1944-ig az Országos Iparművészeti Iskola, építész tanszékét vezette. Épületszerkezettant, építészeti alaktant és rajzolást, valamint egy általa bevezetett új tárgyat, építészeti akvarellfestést tanított, melyet maga is sikeresen művelt. (Nemzeti Szalonban volt kiállítása). Ebben az időben két évig a Műegyetemen is tanított. 1945-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékének, majd 1946-tól 1969-ig, nyugdíjazásáig, a Középülettervezési Tanszék vezetője. Nyugdíjazása után is aktívan dolgozott és folytatta szakértői tevékenységét.

 

http://www.mome.hu/a_mome_tortenete.html

@Bulcsu Tamás: Ez így volt.

Ma pedig van olyan felsőoktatási intézmény ahol nyelvvizsga nélkül lehet docens valaki, aki pedig - mint sugallják nekünk -  még csak "Weichinger-i" korban van.  Igaz hogy emiatt diplomát sem kaphatna, és így aztán okl. építészmérnök sem lehetne. Még szerencse hogy docens lehet. Ez az intézményt erőst leminősíti.  

Ettől függetlenül szerintem nem jó a gegjük, hanem rossz.

 

@barra: azért a szakfordítás feltételez némi nyelvismeretet... 

@áfonya: Mesélj, mit nem olvastam. A táv-(200 km)tanszékvezető egyben szakfordító is? Kérdezd meg a környéken, hogy óráinak hány százalékát tartja meg. Gondolom ebben nem hasonlít a korábban már citált W-re.

@Bulcsu Tamás: Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel együtt. 1868-ban a Műegyetem tanársegéde, 1872-ben rendes tanára lett. 1869–1870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918. IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hauszmann_Alajos)

1872-től egyetemi tanár....25 évesen. megérdemelten. Bárki, aki járja a belvárost, láthatja a Királyi Palotát, a Kuria épületét...minőségi épületek és megállják a helyüket ma is. 

A kor  - annak a kornak építészei - valós mondanivalót adtak át az utókornak. Példaképek voltak, példaképek ma is.

A mai fiatal oktatók viszont híján vannak az "inaséveknek" amely azért valljuk be, nem tett rosszat sohasem. A mai teljesítményelvű és kreditpont-szerző oktatás a minimálisra csökkenti a tudás megszerzésének igényét, inkább a határok(ponthatárok) megszerzésének optimalizálására törekszik. Szomorú, hogy a környezetnek ez az elvárása a diákokkal szemben, akik - joggal - erre koncentrálva a minimális ráfordítás-elért eredmény elérésére törekszenek.

"Diákjai fályás felvonulást tartottak tiszteletére, sikeres pályázati eredményét ünnepelve" - hol vannak ma a tanárukat ünneplő diákok, hol vannak ma a nagyra értékelt példakép-tanárok. egyre kevesebben vannak ezek az iránymutató "világítótornyok".

Szomorú, hogy a "borderLINE" a mondanivalója a magyar építészetnek. Félreérthető.

@barra: én csak elolvastam a pályázatban lévő önéletrajzokat. ebben ketten feltűntetik az angol nyelvvizsgájukat, a harmadik nem, viszont ő meg angol szakfordítást készített az önéletrajz szerint. Ebből pedig azt a következtetést vontam le, hogy mindhárman beszélnek angolul. ennyi. tovább kár is ezen rágódnunk, én csak az önéletrajzokat látom, te talán ismered őket, és más a véleményed. 

@kulcs: Ha a gondolatmeneted követjük, akkor - elolvasva néhány hallhatatlanná vált személyiség életrajzát - megdöbbentő, hogy ezek a sok esetben brilliáns elmék döntően a 30-as éveikben voltak a legproduktívabbak. "Felháborító" például - a gondolatmenetet követve -, hogy egy Einstein merte mindössze 26 évesen publikálni a Brown mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitás elméletről szóló cikkét, amelyek a mai tudományos értékelések szerint egyenként megértek volna egy-egy Nobel díjat. Továbbá "felháborító", hogy egy Jézus nevű ács mindössze 33 évesen megváltotta a világot. Hova lett a világ komolysága?

(Ha valami fel tud bosszantani, az a tekintélyelvűség. Tisztelem, becsülöm az idősebb generációban felhalmozott élettapasztalatot, a mesterek bölcsességét. De néha úgy gondolom, hogy a legtöbb ember a harmincas éveiben képes legkiemelkedőbb tettekre, mert ott van az a pont, ahol már van egy kis élettapasztalat, de az még nem blokkolja - teszi óvatoskodóvá - az újításra való hajlamot. Ezek mellett nem értem, komolyan nem értem az életkor szerinti kontraszelekciót, ahogy nem tudom elfogadni azt sem, hogy docens valaki csak kor alapján lehet. Ráadásul azt sem nagyon értem, hogy a kurátorságnak mi köze van a docensséghez. Szerintem a nyertesek, mint kurátorok már épp eleget bizonyítottak a hazai építészeti kiállítások terén, hogy megelőgezhető nekik az a bizalom, hogy netán nemzetközi porondon sem vallanak kudarcot. Aztán majd meglátjuk, de előre nem kéne őket elkaszálni csak azért, mert voltak bátrak ily kései órán születni.)

@Tibor: a. Végül is Hauszmann mit épített 1872 előtt?

b. A mostani kor utókora is megtalálja majd azokat a mostani építészeket, akik valós mondanivalót adtak át...

c. Tényleg szomorú, de mi benne a félreérthető?

@bardóczi: Hát ezt sem értem. Tibor szerint Hauszmann 25 éves egyetemi tanársága rendben volt. Vagy az sem jó, mert az meg még nincs 30-as?

A keresztény világ Jézus nevű ácsa meg nem azért váltotta meg 33 évesen a világot, mert 33 éves volt, hanem azért mert Isten fiaként testesült meg.

De alapjában egyet értek veled: jelen esetben életkor miatt komoly ember nem nyafog.

@bardóczi: hogy egészen pontosak legyünk a kutatások szerint 21-23 éves korban vagyunk a legkreatívabbak...utána csak hanyatlunk :-).

A docens-éget és a zsenialitást pedig ne emlegessük egy napon, mert az egyik egy tipikus karrierpont, míg a másik egy tehetség megnyilvánulása, ezek ugyan nem zárják ki egymást, de nem is szinonimái egymásnak.

(mellesleg ez a mostani kisértetiesen hasonlit arra a biennáléra, amikor a rendezők szerinti magyar "építészeti gagyit" úgy igyekeztek bemutatni, hogy ehhez lelopták a Szép Házak 10 évfolyamának fotóit). Az sem volt semmi.

Én leginkább azt nem értem, ha évek óta nincs érdemi mondanivalója a magyar építésztársadalomnaka, akkor minek kell ott lenni a v-i biennálén? Észre sem vennék, ha nem állítanánk ki. 

 

 

@desdicsávo: Lehet, hogy a látogatók nem vennék észre, de mi, magyarok -előre is elnézést, azoktól, akik szerint nem vagyok magyar- igen.

(Mellesleg én élveztem a Szép Házak-os kiállítást. Nekem mesélt valamiről, bár az üzenetről alkotott kép kialakításához nem ártott a hazai(hoz hasonló) környezetből való érkezés.) De valóban nem volt semmi...

@Mócsi Gábor: Ez jogos - a Borderline-re a google első sok találata magyar oldalakon a "Borderline személyiségzavar"... Hát ennek így nincs túl jó akusztikája.

@mB: Ne vicceljünk már! Nem tisztem a kurátorok védelme, de azért mert a google az első oldalak között a borderline-szindrómát hozza fel, attól ez a szó elsődlegesen azt jelenti hogy határvonal, átmenet... A pszichológia pl. ismeri az agórafóbia fogalmát, mégsem asszociálja mindenki az agóra szót az említett pszichés zavarral.

@Mócsi Gábor: Hmm, amikor én olvastam ezt a mondatot ("Az emberi létezés alapélménye a vonal") akkor nekem rögvest ez a szöveg ugrott be:

"Az emberi társadalomnak ahhoz, hogy egyenes vonalat húzzon a tájba, és azt állandó formává tegye, el kellett sajátítania a mérés és a megfigyelés tudományát. A természetes tájban húzódó egyenes vonal egyértelműen arra utal, hogy értelmes lények élnek a környéken. De vajon biztosra vehetjük, hogy az egyenes vonal, a sík terep képviseli a logikát, nem pedig a természet világának sokkal bonyolultabb rendje?" (részlet Dejan Sudjic: Épület-komplexus c. könyvéből)

Ezen túlmenően szerintem a borderline kifejezés találó lehet a hazai (megkockáztatom hogy a nemzetközi) építészetre is a"személyiségzavar" értelemben. A "gyógyulás" folyamatának első lépése pedig mindig a baj felismerése és az azzal való szembenézés szokott lenni. Ilyen értelemben érthető ez a nagyon intenzív komment mennyiség: ebből is látszik, hogy a cím nagyon talált. A személyes véleményem még az, hogy egy nemzetközi kiállításon ma már nem a "kirakat-ügyek", azaz a csak a szépet és jót felnagyítani önmagunkról felfogás az üdvözítő, hanem az őszinte görbe tükör.  

@bardóczi: Ezzel vitatkoznék. Ez ugyanaz a szellemiség, amely még 1992-ben Barcelonában "lepkeházzal" próbálta reklámozni Magyarországot. Vagy ott van az 1996-os világkiállítás rendezésének lemondása, vagy akár az olimpia rendezésének elvetése. Ezek a dolgok egy tőről fakadnak. Az őszinte görbe tükör otthon, zárt ajtók mögött hasznos. Kilépve onnan azonban a nevetségessé válást vetíti előre. Te most szó szerint a "merjünk betegek lenni"-t fogalmazod meg. Mégegyszer hagsúlyoznám, nem a diagnózissal nem értek egyet. De ez nem lehet nemzetközi kiállítás témája. Ezzel épeszű ember nem érthet egyet.

@Mócsi Gábor: A zárt ajtók, a szőnyeg alá söprés, stb. ami számomra a nevetségessé válás útja. Nagyon félreérted azt, amit megfogalmazok: én nem a "merjünk betegnek lenni", hanem a "merjünk szembenézni a meglévő kórságunkkal, hogy meggyógyulhassunk" koncepcióban hiszek. Mérhetetlenül tisztelem azokat a népeket, akik mernek magukra felülről nézni, direktben nevetségessé tenni magukat (pőrén mutatkozni a világ színe előtt). Ez hidd el, sokkal szinpatikusabb attittűd, mint az eltusolás. Ráadásul ma az igazmondásnak - idáig jutottunk - kiemelt kommunikációs értéke van, tisztelet kelt.

ajánlás: „Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más hirdetés.” (W. R. Hearst)

@bardóczi: Akkor olvasd el légyszíves amit az előbb írtam. Egyet értek a diagnózissal. Egyet értek, hogy szembe kell vele nézni. Egyet értek, hogy tenni kell valamit ellene. DE...és itt most hadd ne ismételjem magam.

Egyébként meg ne feledkezzünk el arról, hogy az alkotók szándéka nem ez. És arról se feledkezzünk meg, hogy a kiállítás célja sem ez. Ha bemegyek az üzbég vagy az etióp pavilonba (ha vannak ilyenek), akkor a kortárs üzbég vagy etióp építészetre vagyok kíváncsi. Amik olyanok, amilyenek. Lehet rossz, lehet jó. De ha az etióp pavilonban valami installációt találok mondjuk emberi csontokból, akkor elkezdem őket sajnálni, hogy persze hiszen éheznek. Aztán megyek tovább. Pedig csak őszinték voltak, és elmondták nekem (amit úgyis tudok), hogy nekik most erre tellik. Hiszen beteg az etióp társadalom, nincs mit enni, de legalább szembe néztek a problémákkal. Kicsit furcsállom majd, hogy ezt miért itt és most, de aztán vállat vonok. És valóban 3 perc lesz amit ott töltök. És este a borozóban megvitatjuk, hogy ki mit látott a finneknél, spanyoloknál, vagy a szlovénoknál. Az etiópokról meg kegyeletből méllyen hallgatunk.

@haba.peter: Sajnos ez nem vicc, ezt kicsit komolyabban kellene venni. Hogy a Wikipediát idézzem: "A lakosság 2-3%-át teszi ki, így a személyiségzavar típusok között a leggyakoribb személyiségzavar. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember (pszichológus/pszichiáter) munkája során találkozhat. Ritkábban magyarul határeseti személyiségzavar-nak is nevezik."

Óriási baklövés ezt a tervet győztesnek kiválasztani. Ez ugyanis egy angol szó. Egy külföldi kiállításon. 10-ből 8-an fognak erre asszociálni.

Már az alapötlet is hajmerszető, hogy ti. mivel nincs értékelhető mai magyar építészet, nincs mit kiállítani.

"A kortárs hazai építészet jelenkori alakulása némiképp kétségessé teszi, hogy sikerrel pályázhat-e Magyarország a nemzetközi szakközönség figyelmére." (A nyertes anyagából)

Ez tulajdonképpen a "merjünk kicsik lenni"-nek a 2.0-ás verziója. De itt már eljutottunk a "merjünk betegek lenni"-ig is.És itt jön képbe a sokat emlegetett "mentális állapot", hogy ti. a mai magyar valóság mennyire leromlott ilyen téren. Ebből következően az építészete is. Innen már nem is kell nagy fantázia, hogy eljussunk egy pszichiátriai fogalomhoz, amit a nyertes (tudatlanul?) a zászlajára tűz.

@Mócsi Gábor: Ja, tényleg baj lett volna a lepkeházzal: azóta kiderült, hogy a csúnya hernyóból nem lett szép pillangó...

@Mócsi Gábor: Nem tudom - nem derül ki számomra - hogy az alkotók szándéka nem ez. A szöveg sokértelműségében benne van, hogy ez (is) lehet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az alkotók élnek, tehát erről tudnak majd nyilatkozni (ha akarnak). De addig ne zárjuk ki ennek lehetőségét. Arról se vagyok meggyőződve, hogy "a kiállítás célja sem ez". Lehet egy ország, térség, régió építészetét didaktikusan felfogva felvonultatni soktucatnyi képen az irányokat, megvalósult alkotásokat, amire tök nem elég "3 perc", nem marad meg belőle semmi, még annyi se, mint az "etióp csontokról". Dögunalom. És lehet közölni egy gondolatot, gondolatsort, ami esetleg elgondolkodtat, esetleg megmozgat, esetleg beindít benned valamit, esetleg látlelet, esetleg kirívó (PR értékű), esetleg jövőkutató, esetleg innovatív. Bár lehet, hogy tévedek, és különben is ki vagyok én, hogy innen a partvonalról...De azt is gondolom, hogy a biennálé nemcsak a szakmának szól a szakmáról, hanem a társadalomnak a szakmáról, akit baromira nem izgat fel a kétszázhuszadik kanyardoboz fotója vagy makettje, de talán felkelti az érdeklődését egy geg.

@bardóczi: Le az úgynevezett "kreatívokkal"! Egy dolgot tudnak: feleslegesen locsogni a saját körük szájaíze szerint. Biztos jót röhintettek amikor kitalálták a nagy ötletet cca 30 perc agymunka befektetéssel. (Láthatjuk a pályázatot magát.) Ez a gondolat pont annyit ér mint az idióta óriásplakátok lesznek majd a választások körül. Gondolat nem kell, még jó hogy nincs is, legalább nem zavar,  NYERNI kell. (Ez volt az alkotói szándék, és nem több, mert ha többet akartak volna mondani, akkor többet mondtak volna.) Miért gondolja pl bárki, hogy másik megoldás a "régió építészetét didaktikusan felfogva felvonultatni soktucatnyi képen". A többi pavilon nagy részében sem ez volt/van, de nem is lopott szajré. Hogy tud ez a magyar építészvilág ilyen bennfenntesen kisstílű lenni? Ez a munka felesleges lesz.

(A borderline kérdést azért tovább feszegetném. Angolszász nyelvterületen lélekbúvár korunkban ez a kifejezés csak "azt" jelenti. De a mi drága jó "kreatívjaink" biztos örültek a vicces kisbetű/nagybetűs írásnak. És hogyan fogják mondani?)