Brazília kortárs építészete — Regionalizmus – Globalizmus

Kiállítás a Kévés Galériában 2010. március 25-én

Latin-Amerika 20. századának építészetében Brazília meghatározó szerepet játszott és játszik ma is. A század negyvenes éveitől kezdve egy sor kiváló építész jelent meg és vált világhírűvé, olyanok mint Lucio Costa, Oscar Niemeyer, Affonso Eduardo Reidy, Lina Bo Bardi, João B. Vilanova Artigas, Paulo Mendes da Rocha, Fabio Penteado és társai. Az elmúlt évszázad hatvanas éveinek derekáig, a vezető nyugat-európai és amerikai építész szaklapok tele voltak az új brazil építészet alkotásaival és a regionalizmusról szóló elméleti cikkekkel.

A kor brazil építészetének kiváló ismerője Jorge Glusberg a Buenos Aires-i Szépművészeti Múzeum volt igazgatója így ír erről a korszakról az „Oscar Niemeyer a latin-amerikai regionalizmus úttörője" című írásában, melyet 2002-ben Galériánknak küldött.

„A latin-amerikai építészek a huszadik század negyvenes éveiben indították el a regionális építészetet. A kortárs alkotók megpróbálták a racionalizmust saját országaik és városaik építészetébe beilleszteni úgy, hogy közben kerülték a rideg internacionalista sablont.

Annak ellenére, hogy ott volt előttük a prekolumbián és kolumbián ( spanyol és portugál ) építészeti hagyaték, mégsem követték szorosan a történelmi és népi hagyományokat új építészetükben, ugyanakkor követték a világ építészetének új tendenciáit, hogy ezáltal biztosítani tudják a társadalmi, kulturális és szociális követelményeket.

A dél-amerikai építészeti regionalizmus egy hozzájárulás a világ egyetemes építészeti kultúrájához, mely egyben létrehozta a regionális humanizmust is.

 

 

A latin-amerikai racionalista építészet ma is fejlődik és folyamatosan hozza létre a különböző karakterű műveit természetesen mindig szoros összefüggésben a társadalmi igényekkel.
A regionalizmus az építészetben nem egy dogma, nem egy recept, nem egy stílus és nem is egy divat. A regionalizmus egy alkotó és nem egy utánzó, nem egy keverék, hanem egy illeszkedő építészet. Összességében, a regionalizmus építészete a rutin ellenfele és a kutatás barátja, egy feltalálás, részben kitalálás, részben alkotás. A regionalizmus szimbóluma a mexikói Luis Barragán, aki 86 évesen 1988-ban halt meg.

Eduardo Sacriste és a Grupo Austral Argentinában; Carlos Villanueva Venezuelában; Eugenio Batista Kubában; Julio Vilamajó Uruguayban; Lucio Costa és Oscar Niemeyer Braziliában, többek között a latin-amerikai kulturális világ újrateremtésének úttörői.

A több mint 70 év professzionális tevékenységével, - a politikai és építészeti viták mindig aktív résztvevőjeként - Oscar Niemeyer ma (103 éves korában) is a legnagyobb alkotó építész Latin-Amerikában."

 

 

A 20. század hatvanas éveinek második felétől a Brazíliában bekövetkezett politikai változások hatására, közel negyed századra az ország építészete lekerült a nyugati világ építészetének színpadáról. A rövid megtorpanás után, átvészelve a nehézségeket, a még élő és alkotó „nagy öregek" vezetésével az új építész generáció – követve a modern brazil építészet regionalizmusának hagyományait, elkerülve ma is a globalizmust – fokozatosan visszakerül a világ építészetében az őt megillető helyre, és ehhez jó alkalmat ad majd a 2016-os Rio de Janeiro-i Nyári Olimpiai Játékokra megépülő rangos létesítményeinek nemzetközi seregszemléje.

Kévés György

---

Kiállítás megnyitó: 2010. március 25-én, 18 órakor
Helyszín: Kévés Stúdió Galéria, Budapest VIII., Baross u. 131.

A kiállítást megnyitja:
Őexcellenciája Gilberto Vergne Saboia úr, a Brazil Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete

A kiállítás megnyitása előtt bevezetőt mond: Kévés György