Épületek/Középület

Budahegyvidéki evangélikus templomegyüttes

1/6

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Budahegyvidéki evangélikus templomegyüttes
Épületek/Középület

Budahegyvidéki evangélikus templomegyüttes

2001.07.20. 10:06

Projektinfó

Budahegyvidéki evangélikus templomegyüttes

Építés éve:
2001

Stáblista

Generál tervező: Benczúr & Partner Építész Kft. Benczúr László üv. ig. vezetésével   
Társtervező: CÉH RT.  Tóth Attila elnök igazgató vezetésével   
Generál kivitelező: Confector Építő Kft. Holmann Attila igazgató vezetésével     
Vezető építész tervező: Benczúr László, Ybl díjas építész
Építész munkatársak: Simon Viktória, Budaházi Eszter, Lendvai Péter, Schmidt Péter
RRT- szabályozási terv készítője: Péterfia Borbála    
Műemlékvédelmi szakértő: Dr. Déry Attila    
Statikus tervező:  Bencze Zoltán (CÉH RT.)    
Gépész tervező: Berzétei László (CÉH RT.)    
Elektromos tervező: Sápi János (CÉH RT.)    
Kert- és környezettervező: M. Baló Borbála    
Belsőépítészetben közreműködött: ifj. Benczúr László    
Színes üveg ablakok: Gál Endre    
A beruházás irányító: Bácskay Károly, evangélikus lelkész, Jalsoviczky Béla gyülekezeti gondnok, Dr. Müller Miklós, a gyülekezet felügyelője

"Az alapvető feszültség azonban az új és a régi találkozásából adódik, ahol az újban a jelzés szintű visszaemlékezések jelentkeznek »így soha nem volt és mégsem lehetetlen« matematikai egyenletrendszerében." - írja Benczúr László (Benczúr & Partner Építész Kft.) a Budahegyvidéki templomegyüttéséről. 

A műemlékházat, a hozzátartozó kertet és a mellette lévő 15/d sz. alatti keskeny telket a Magyarországi Evangélikus Egyház az államtól kapta meg 1994-ben - az állam és az egyházak közötti megállapodás értelmében, egy Márvány utcai volt egyházi lakóépület helyett.

A tervezés már 1994-ben megkezdődött, de a szomszédság tiltakozása miatt tucatnyi vázlaton és elképzelésen akkor nem jutottunk túl. A műemlékház nyomorúságos állapotban lévő 7 lakásának, valamint a keskeny telken szabálytalanul felépített, összetákolt garázssor kiváltásának története nemcsak a XII. kerületi Önkormányzat, de a tervezők munkáját is nehezítette. A szabálytalan beépítések felszámolására készített új telekszabályozás, a telekegyesítési eljárás és a szomszédban élő lakossággal folytatott, véget érni nem akaró huza-vona az 1998-ban jóváhagyott RRT elfogadásával zárult.

A telektömb sajátosságaiból adódóan (óvoda, vízművek, sportpályák nagyobb zöldfelülete és kisebb arányú beépítettség) a műemlékházhoz kapcsolódó új templomépület alapterületét az elfogadott beépíthetőség korlátozta. A templom-együttest annak a Budahegyvidéki gyülekezetnek terveztük, amely ezidáig egy Tartsay Vilmos utcai lakóépület összesített szobáiban tartotta istentiszteleti és közösségi összejöveteleit. A sok értelmiségi hívet számláló gyülekezetet régóta ismerjük. Az igehirdetési alkalmak mellett rendezett vitafórumok és kulturális rendezvények nemcsak a gyülekezet tagjait vonzották. A rendszerváltás és a hegyvidék benépesülése a gyülekezet híveinek számát szaporította.

1/6

Sokakban már 50 éve ott élt a templomépítési szándék és ezzel együtt egy templom képe - természetesen mindenkiben más és más. Tervezési munkánkat nehezítette a hosszú folyamat, amíg elképzeléseinket el tudtuk fogadtatni a különböző gyülekezeti csoportokkal, presbiterekkel, idősekkel, fiatalokkal. Talán a korábban készített sok változat mégsem volt hiábavaló, az összeütközések a szomszédsággal mégsem voltak feleslegesek, hiszen a végleges tervek készítésének idejére már mindannyian azonos nyelvet beszéltünk.

Építészeti kihívást egyértelműen az új templomépület elhelyezése és a műemlékházhoz való csatlakozás adott. A Kékgolyó u. 15/c. lakóépület a telekhatártól 3,5 méterre megnyitott homlokzattal fordul a műemlékház tűzfala felé, így a tűzfalhoz hozzáépíteni lehetetlen, ezért csak nyílásokkal lehetett homlokzattá tenni az ürességet. A terület az utca felé lejt, így alagsori kialakítással növeltük a szűkre szabott beépíthetőséget. Az alagsor megközelítése a templombejárattal ellentétes oldalon van.

A Kékgolyó utca vonala a tűzfal sarokpontjában törik, ezért a tűzfal nem merőleges a műemlékház homlokzati síkjára. A gyülekezet alapvető igénye volt többek között a templomtérrel összenyitható, de lehatárolható gyülekezeti terem, annak megközelíthetősége a templombejárattól függetlenül, az alagsorban külön bejárattal kialakított ifjúsági termek sora, valamint a templomtorony. Mindezen kényszerűségek, melyek első jelentkezésükkor ijesztőnek tűntek, végül is megteremtették a megvalósult megoldást.

6/6

A nyolcvanas évektől életvédelmi állvánnyal is körülvett, több mint 100 éves műemlékház felújítása és átalakítása sem engedte a rutin megoldásokat. A műemléki kutatás eredményeképpen a Hoffhauser Elek által tervezett és épített lakóház külsejét eredeti formájában kellett rekonstruálni, ezért a még háborús nyomokat is magán hordozó téglaburkolatokat és homlokzati gipsztagozatokat is fel kellett újítani, több helyen újra elkészíteni. A tető ácsszerkezete és a fából készült zárófödém a beázások során tönkrement, ezért nagyrészt le kellett cserélnünk. A belső funkció természetesen a megfogalmazott igények szerint módosult, melyhez - élve a lehetőséggel - beépítettük a nagy méretű tetőteret.

Az új épületrészek a régi fedett-üvegezett verandánál csatlakoznak a meglévő házhoz. A verandát a háborús sérülései után befalazták. A feltárás során két kör alakú kőoszlopot találtunk. A csatlakozási vonalon alakítottuk ki a lelkészi hivatalt, a gyülekezeti termet és azok előcsarnokát. A templomtest ezután következik.

A belépést az előre húzott templomtorony, a templommal összekötő, áttört fal, a templom bejárata elé állított pillérsor és egy megtartott vadgesztenyefa által körbezárt burkolat szabadtéri fórum készíti elő. A templombelső a hagyományokat tükröző axiális elrendezésű tér. A főhajó két hosszoldalát felülvilágítóval fedett oldalhajók kísérik. Az üveg az oldalhajók végfalán is lefut. A felülvilágító fölé emelkedő főhajó tetőszerkezetének indulásánál csak kis ablakok sorát készítettük.

2/6

A négyzet alakú gyülekezeti terem harmonika fallal kapcsolódik a templomtérhez. Koordinátái szöget zárnak be a templom hossztengelyével, a figyelmet az oltártérben zajló eseményre terelve. A bejárat felett lépcsőzetes karzat készült, ahová 2002-ben orgonát építenek.

A meglévő épület mögé szinte eldugott templom bejáratát csak az alaprajzi szögelfordulással és a torony előrehúzásával tudtuk értelmezhetővé tenni. A túloldalon, ahol az alagsori bejárat található, a tűzfal irányának az egész rendszertől való eltérése okozott feszültséget, amit nem kívántunk megszüntetni csak oldani. Az alapvető feszültség azonban az új és a régi találkozásából adódik, ahol az újban a jelzés szintű visszaemlékezések jelentkeznek az "így soha nem volt és mégsem lehetetlen" matematikai egyenletrendszerében.

Benczúr László

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk