Helyek

Budapest a sztárépítészek Mekkája

1/2

sztárépítészek Budapesten - kép: Molnár Zoé

?>
sztárépítészek Budapesten - kép: Molnár Zoé
?>
sztárépítészek  Budapesten - kép: Molnár Zoé
1/2

sztárépítészek Budapesten - kép: Molnár Zoé

Budapest a sztárépítészek Mekkája
Helyek

Budapest a sztárépítészek Mekkája

2010.07.28. 13:28

Cikkinfó

Vélemények:
10

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Építészeti ikonok Budapesten. Photoshop művész Molnár Zoé és aki küldte: Dévényi Tamás. Klassz.

Egy szellemes alkotó, Molnár Zoé vette a fáradságot és elképzelte, milyen lenne városunk, ha több világsztár építész ikonikus (landmark) épülete is megvalósulhatott volna a Belvárosban, képzeletben. 

Coop Himmelblau, H. Rashid, Piano, MVRDV, Calatrava, Pei, Heatherwick, Sanaa, Fuksas, Libeskind, Nouvel, Herzog&de Meuron, Foster, Hadid Koolhaas, Holl, Gehry és a Morphosis mind nyomot hagyott "rajtunk".  

Dévényi Tamás küldte nekünk, ajándéknak szánta azoknak, akik aláírták öt Ybl-díjas építész által megfogalmazott állásfoglalást a Bécsi utcai bontások-építések kapcsán. S mi szívesen közzétesszük, mert ha még eddig nem tudtuk volna elképzelni, hogy az ikonikus épületek hogyan hatnak a városszövetre, most itt végre látható. [a szerk]

 

sztárépítészek  Budapesten - kép: Molnár Zoé
2/2
sztárépítészek Budapesten - kép: Molnár Zoé

 

 

Vélemények (10)
Virágváros
2010.11.15.
12:07

Támogatom a felhőkarcolókat, s azt is, hogy ne sablonos téglalap alakú hasábok legyenek, de NEM A BELVÁROSBAN. Rendőrpalota környéke, de még inkább a Csepel-sziget északi csücske jó lenne erre a célra. Jöjjön úgy az új, hogy ne romboljuk le a régit! Prága például nemcsak a száz évvel ezelőtti múltját becsülte meg, hanem a középkori épületeit is. Londonban építészetileg ezt már elrontották, ne kövessük a következő rossz példájukat: nyaralas.sk/wp-content/uploads/2010/03/london.jpg

Yan Gable
2010.07.30.
14:47

Jópofa rajz, de a Graz-i Múzeum tervezője nem Zaha Hadid.

 

…”The designers of this project, the London architects Peter Cook and Colin Fournier, created an impressive synthesis which unites their innovative design language with the historic setting of this urban district along the Mur.” http://www.museum-joanneum.at/en/kunsthaus/the_building

 

  

másik
2010.07.28.
19:52

Maga a kép is elég suta, lehet persze hogy „Photoshop művész” készítette, de befejezni biztos hogy nem volt ideje: léptékek, árnyékok, részletek… Szóval még csak nem is szép.

_timur
2010.07.29.
09:44

@másik: Szerintem mivel gondolkodtató gegnek lett szánva, nem oly' fontos a fotorealisztikus részletképzés. Már azzal, hogy beszélünk róla elérte a hatását... árnyékok nélkül :D

vagijanos
2010.07.28.
19:09

Felhívás csúszdázásra!

Csússzanak le együtt az éptészfórummal!

kékharis
2010.07.28.
16:15

Ne rugózzatok már itt ezeken az ikonikus jelhagyásos baromságokon, ha kérhetem. Szíveskedjetek végre inkább emberléptékű, használható, fenntartható, nem környezetszennyező, az elődöket és a mai városlakók szükségleteit tiszteletben tartó házakat meg várost csinálni. Ha nagyon jól sikerül, majd utólag ikonikusnak fogjuk tekinteni. Deal?

A fotón nagyon röhögtem, köszi.

Malőr
2010.07.28.
15:48

Ha az alábbi kifejezést idézőjelbe tesszük - "az ikonikus épületek hogyan hatnak a városszövetre, most itt végre látható" - akkor még egy nyári tréfának felfogható, de annak is elég gyenge.

line out
2010.07.28.
13:52

Ezt nem szellemesnek hanem szánalmasnak hívják. Ha pedig a szerkesztőség tényleg azt képzeli hogy az "ikonikus" jelző alá begereblyézett építészek hatása ezzel a képpel mérhető, és mindez publikálásra érett és érdemes, akkor nagy baj van - vagy legalábbis nagy uborkaszezon.

andras
2010.07.28.
16:30

@line out: ez sajnos igaz

perika
2010.07.29.
08:22

@line out: Teljesen igazad van Samu, hogy ez szánalmas. Nagyon szánalmas ma arra hivatkozni, hogy milyen fontos öt háznyi, bulldózeres kortárs jelhagyás (ikon, landmark) a Belvárosban. A kép nekünk tetszett, szórakoztató, nincs köze ahhoz, hogy "az "ikonikus" jelző alá begereblyézett építészek hatása ezzel mérhető" vagy sem (ez egy teljes félreértés, megkockáztatom, hogy van benne némi rosszindulatú kiszólás a "nagy baj"-t emlegetve), hanem csak azt mutatja, hogy hogyan törné szét a jelenlegi Belváros szerkezetét, ha az elmúlt évtized megannyi próbálkozása a kortárs jelhagyásra a Belvárosban megtörtént volna. Szellemes, mert sok nem-építész (és talán építész) számára értelmezhetővé teszi a városszerkezet védelmének lényegét, ami ugye - ebben talán egyetérthetünk? - nem annyira magától értetődő. Egyébként pedig nincs uborkaszezon, teljes gőzzel dolgozunk azon, hogy a hozzánk eljuttatott véleményeket a fórumon közzétegyük. Tőled is szívesen olvasnának a látogatók egy okos, intelligens és mélyreható elemzést (ahogy ezt ugye tőled korábban megszoktuk) a témában vagy ahhoz kapcsolódóan, ami persze messze nem csak a Bécsi utcai ügyekről szól - kérdés, hogy te erről mit gondolsz?

szia, Erika [bocsánat, véletlenül másik user neve alatt írtam tegnap a bejegyzést, töröltem, most visszamásolom, saját név alatt]

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk