"Budapest Szíve - Városháza Fórum" tervpályázat 2008

4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a 13. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Finta és Társai Építész Stúdió Kft. vezető tervezők: dr. Finta József, Szabó Tamás János, Dienes Szabolcs

4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a 13. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Finta és Társai Építész Stúdió Kft.
vezető tervezők: dr. Finta József, Szabó Tamás János, Dienes Szabolcs
szakági tervezők: Déry Attila, Szloszjár György, Volkai János, Temesvári László, Kelemen Ferenc, Üveges Zoltán, Ádám Béla, Rhoerr Ádám, Hajdú László
munkatársak: Péter Gábor, Halvaksz Mónika, Kiss Gábor, Dóczé Péter, Magyar Mária

 

---

Részletes bírálat

Erős karakterű gondolat, határozottan felhívja magára a figyelmet. Kérdés, hogy ez az út vezet-e el a jel, embléma megszületéséhez. A kiírás megtérülési és hivatal-működtetési szempontjai mellett elvárása a jelszerűség, mint várostájékozódási objektum és mint találkozó hely turisztikai mágnespont. Az alsó szintre helyezett vásárlóközpont és annak rámpaszerű megközelítése izgalmas, innovatív megoldás. Következményeként a városfal laikusok által is átélhető megmutatása is lehetővé válik. A tömegképzésben létrejövő hatalmas kiharapás nagystílű, különleges városi teret hoz létre, de nem a megfelelő oldalon. Ennek ellenére az épület mögött túl nagy fórumtér alakul ki, melyet az alkalmazott középső megosztás két használhatatlan részre oszt. Nem használja ki a szabályozás változás által nyitott lehetőséget az építészeti hangsúly megformálására. A használt archetípus más pályaművekben is szerepel. Lényege a környezet figyelmen kívül hagyása mellett önálló épülettömb megalkotása, annak egyszerűségét kihasználva, a körülötte létrejövő tereket városi térré alakítja. Nem a városháza körül kialakuló zeg-zugos terek, részterek inspirálják. Inkább a körút térfalát egészíti ki, foltozza be. Nem teljesen felel meg a kiírás funkcionális követelményeinek a pályamű. Mégis, egyike azon kevés pályaműnek, amelyek lehetőséget adnak mátrix típusú iroda-szervezet kialakítására.

Kedvező a tervben az új épület földszintjére helyezett ügyfélszolgálat, mely új viszonyt tud létrehozni a városlakók és az adminisztráció között.

A homlokzatképzés nem sima, szokásos grafikai homlokzat-perforáció, hanem szokatlan egyedi különleges módon a várostérkép felvetítésével és a zöld területek lyukarchitektúrává alakításával jön létre a homlokzat.

A kiírás szerint az új épületbe helyezi a Hivatalt. Nem teljesen felel meg viszont a kiírói szándéknak a tekintetben, hogy a főjegyzői irodablokk a Városház utcai szárny I. emeletén van. Funkciók keveredése jellemzi. Az irodák térszervezése zavaros. A Városház utcai folyosókat gyakorlatilag a felénél kettéosztja, ez nem felel meg a kiírásnak. A kiszolgáló helyiségek általában megfelelően méretezettek, kapcsolataik jók. Az új épület -2 pinceszintje területének felére kereskedelmi funkciót és képtárat helyezett, ami pozitívumként értékelendő. Szintén jó javaslat a műemlék épület földszinti részeinek kereskedelmi hasznosítása üzlethelyiségekként. Megfelel a kiírói szándéknak a hotel Bárczy István utcai szárnyban történő elhelyezése. Kérdéses a BUVÁTI-szárny tervezett 5. emelete, illetve az oda helyezett panorámás étterem. Fedett Fórumot is tervezett, ami nem szerencsés, tekintettel a kiírói szándékra. Kedvező az Ügyfélszolgálat az új épület fölszintjén való elhelyezése. Eleget tesz a zárt térfalra vonatkozó előírásnak is.

A hagyományos „térfalkialakítás-féleséget" választó pályamű a Károly körutat minőségében és kialakíthatóságának színvonalában alulkezeli. Forgalmilag igyekszik megoldani, de a középpályásan kialakított villamosvonal és a körút viszonyát nem kezelte olyan eleganciával, mint ahogy a belső teret és az épület kialakítását. Forgalomtechnikai vonalvezetése sem elegáns.

A Károly körút és a Városháza tér között a meghatározó tömegű épület alatt részben fedett városi teret alakít ki, mely pozitív, ugyanakkor a körút rehabilitált kialakítása hiányában rendkívül zajos és szennyezett levegőjű. Nem marasztaló, mely ellentmondásban van a felülről való védettség adta biztonsággal. A belső „nagy ötlet", a zöld rézsű gondolata elvitte a terv kapcsolati lendületét, nem árad ki a környezetre a Budapest szívéhez méltó megoldás sorozat. Külső kapcsolataiban mindent megold.

Rendkívül érdekes kísérlet a „Martinelli-tömb" lezárására, magas színvonalon, érezhetően átgondolt koncepció alapján csak sajnálni lehet, hogy a földszint teljes megnyitása felett lebegő hatalmas, hosszú, emelet magasságú párkányként érvényesülő tömeg és az Astoria felöli lezárásnál megjelenő hatalmas, tömörhatású homlokzati blokk miatt az egész épület egyfajta emelkedett, de mégis: pláza jelleget kap. Ezért egyáltalán nem illeszkedik a környezetébe. Lényegében ugyanezek mondhatók el a homlokzati kialakításról is, azaz színvonalas, de nem erre a helyre való, amelynek elsősorban a tagolás hiánya az oka. Az épület a területi kapcsolataiban átgondolt, a saját szigorú szerkesztési elvei miatt az evangélikus templomnál „döccen", a körúti kapcsolatai jók, a belső udvart viszont mintegy betömi. Foglalkozik a városfal jelzésével, a régi városházát a koncepciójához illeszti, ennek ellenére érezhetően másodlagosan kezeli.

A pályázatban kiírt terület és funkcionális igényeknek a pályamű nem felel meg. A pályázat jó arányokkal kezeli ugyan a meglévő Városháza átépítését, de az új fejlesztésben egy olyan mértékű és arányú „egyéb, kulturális" funkciót javasol (mintegy 52,000 m2), amely teljes mértékben tönkreteszi a projekt egészének arányait és tervet üzleti alapon nem teszi megvalósíthatóvá.

A pályamű megfelel a stratégiai tervekben rögzítetteknek, azaz biztosítja a terület vonzereje és a társadalmi haszon növelését. Biztosítja a Városháza tömbjét is érintő városszerkezeti jellegű közterületek megújítását. A Belváros kapujaként szolgáló Erzsébet tér – Deák tér – Városház tér városkép alakító kapuszerepe megjelenítését szolgálja. A terv emblematikus jellegű és brandként is hasznosítható együttes, amely alkalmas a nyílt Városháza és a megújuló Budapest jelképeként. Lehetővé teszi a Károly körút – Madách tér térsora hangsúlyozását, mint a városrész egyik főutcájának helyreállítását. Megteremti a Városháza tömb, mint valós kapcsolatrendszer lehetőségét a Belváros többi része, ill. a Duna között. Nagy fedett és zöld tereket hoz létre, a Városháza klasszikus udvarai átalakításával további közösségi tereket teremt. A gyalogos és közösségi térszerkezettel növeli a lakhatóságot, a kulturális tereket, a komfortérzetet és a turisztikai vonzerőt. Biztosítja a Városháza nyitottsága megteremtését, a közfunkciót szervező és fókusz szerepét. Vonzani képes a befektetőket. Illeszkedik a Budapest Szíve Program egyes projektjeihez.

A „nagy ház" típusú tervek tipikusan téves kiindulását mutatja a pályamű, („hatalmas kapu-jel") noha a fórumképzésre is nagy hangsúlyt helyez. Számos jó részmegoldással, mint a környezetét agyonnyomó bejárati tömb mögötti hatalmas tér felosztása emelkedő és vízszintes terekre, azaz fórum, illetve szórakozási funkciókra, vagy éppen a „kerületek udvara". Saját megfogalmazása szerint a terv „a városi élet, a városi mozgások, nagy színpadát próbálja megfogalmazni." Sajnálatos, hogy túldimenzionált, nem a városi szövetből kiinduló módon.

Fentiekre tekintettel a Bíráló Bizottság a pályaművet 4 millió Ft összegű kiemelt megvételben részesíti