| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

Budapest, XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Keller Ferenc és munkatársainak III. díjas terve

1/16

Helyszín

Helyszínrajz

Áttekintő helyszínrajz

Alsó szint alaprajza

Felső szint alaprajza

Metszet

Metszet

Homlokzat

Homlokzat

Homlokzat

Homlokzat

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Magyarázó ábra

Magyarázó ábra

?>
Helyszín
?>
Helyszínrajz
?>
Áttekintő helyszínrajz
?>
Alsó szint alaprajza
?>
Felső szint alaprajza
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Homlokzat
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Magyarázó ábra
?>
Magyarázó ábra
1/16

Helyszín

Helyszínrajz

Áttekintő helyszínrajz

Alsó szint alaprajza

Felső szint alaprajza

Metszet

Metszet

Homlokzat

Homlokzat

Homlokzat

Homlokzat

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Magyarázó ábra

Magyarázó ábra

Budapest, XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Keller Ferenc és munkatársainak III. díjas terve
Épülettervek/Középület

Budapest, XVI. kerület, többcélú sportcsarnok – Keller Ferenc és munkatársainak III. díjas terve

2012.12.10. 12:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Keller Ferenc

Budapest, XVI. kerület, Kertváros, többcélú sportcsarnok tervpályázata

URL:
Építész Stúdió Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatársak: Jäger Krisztián, Jedlicska Gergely, Kenéz Gergely, Dolmány Rita
statika: Nagy András - Bend-Stat Kft.
épületgépészet: Oltvai András - Oltvai Gépész Stúdió
épületelektromosság: Komlósi Tibor - Hungaroproject Mérnökiroda Kft.

Letölthető dokumentumok:

A XVI. kerületi többcélú sportcsarnok meghívásos pályázatán III. díjban részesült a Keller Ferenc vezette csapat terve, amely az egykori Ikarus sporttelep sajátos struktúráját és használati rendjét erősítő, a terepadottságokat kihasználó, finoman megmozgatott tömegű épület koncepcióját vázolta fel.

Részletek a műleírásból

Építészet

Történet

Az Ikarus sporttelep több mint 60 éves története alatt igen érdekes, már-már egy élő organizmushoz hasonló életpályát futott be. Kezdetben fiatalos, lendületes karakterrel rendelkezett, melynek fő jellegzetessége a környezetétől élesen elütő beépítési struktúra, mely a sportfunkciók tájolási igényéből adódik. Ezzel párhuzamosan kialakult egyfajta „sávos" területhasználat is, ahol az egyes területszeletek a belső útra „fűződtek" rá. Az egyes pályákat körbevevő földrézsűk miatt ezek úgy tűnnek, mintha pecsétnyomóval ütötték volna őket a terepbe. Az idő múlásával magára hagyták, bőre megereszkedett, fiatalsága kopott, és már csak itt-ott utalt egykori önmagára, de a felszín alatt még magában hordozza a régi idők emlékét. A sporttelep eredetileg egy egységet képezett, erre utal többek közt a belső feltáró (út) sétány és csak jelen állapotában van az a fura helyzet, hogy más /nem önkormányzati/ tulajdonban van. Ám városszerkezetileg - és belső hierarchikus rendszerét tekintve - sohasem vált két telekké.

Helyszín
1/16
Helyszín

Beépítés és épület koncepciója

A terület történeti áttekintéséből és jelenkori állapotának elemzéséből kiindulva célunk volt a kialakult, környező beépítéshez képest merőben más beépítési struktúra, valamint az ehhez kapcsolódóan létrejött „sávos" területhasználat folytatása. A sporttelep rétegzettségét gazdagítva, sávos szabdaltságával párhuzamosan megjelent a területnek szintbeli osztottsága is.

A tervezési helyszínt városi kontextusba helyezve, indokolt a terület Margit utca felőli megközelítése, gondolva a funkcióból eredő, nagyfokú gépkocsiforgalom terhelésére. Továbbá mindenképp kapcsolódni szerettünk volna a tömbbelsőben már kialakult belső feltáró (út-) sétányhoz, ami szerintünk alkalmas lehet a sporttelep gyalogos megközelítésére, kedves, barátságos útvonalat kínálva a sportkedvelő látogatók számára. A sportcsarnokot ennek a kétirányú megközelítésnek a gyújtópontjában helyeztük el, nagyjából a tervezési telek súlypontjában, kapcsolódva a Margit utcai nagy forgalombírású úthoz, az onnan nyíló, meglévő kapuhoz, valamint a belső, gyalogos dominanciájú sétányhoz. Az épület által kijelölt sávhoz nyugati oldalon kapcsolódik a funkcióhoz méretezett park(oló), amelynek kialakításánál elsőrendű szempont volt a területen kialakult dús növényzethez való érzékeny csatlakozás. A nevéből is érzékelhetően, egy fákkal, bokrokkal, virágokkal (padokkal) sűrűn telepített sávot képzeltünk el, ami a parkok és parkolók közti éles határt hivatott elmosni.

Látványterv
14/16
Látványterv


Látványterv
12/16
Látványterv

A telek átellenes, szintén kiemelt oldalán helyeztük el a II. ütemben készülő, egy épülettömegként megfogalmazott tornatermet és klubbal kiegészített sportszállót. A két emelt szinten elhelyezkedő épületsáv között, a terület legmélyebben fekvő sávjában, mint egy „mederben" képzeltük el további szabadtéri sportpályák telepítését. A múltban földrézsűkkel egyenként körbevett teniszpályák elaprózott „analógiáját" szerettük volna léptékváltással átültetni a jelenbe. Így a „mederben" lévő pályák hol meredekebb, hol lankásabb földrézsűvel, hol pedig épülettömeggel határoltak. Központi helyzetüknél fogva képesek erős kapcsolatot kialakítani a széleken lévő épületfunkciókkal, összefésülve ezzel a kialakított sávokat, biztosítva a terület koherens működését. Tehát a tervezett telepítésben értelmezett sávok, egymással szoros összefüggésben értelmezendők, mégis lineárisan felfűzve kapcsolódnak a területet rendező, kedvelt, jó hangulatú sétányhoz, így erősítve tovább a sporttelep egységes működését a jövőben.

Az épület az előzőekben már említett analógiára épül, de nem csak a hasonlóság miatt, hanem praktikus megfontolások okán is. A terep adta szintkülönbséget kihasználva, könnyen és logikusan szétválasztható lett a közönség- és a sportolói forgalom. A nagy létszámú nézők „mozgatására" nincs szükség lépcsők, liftek stb. beiktatására, mert mindent könnyen áttekinthetően, és síkban megoldható. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy van egy „felső" szint (területsáv), ami a közönséget szolgálja, és van egy „alsó" sportszint, sáv, ami magába foglalja a játékteret és a szabadtéri pályákat is. Ez a szintbeli tagozódás lehetőséget adott arra is, hogy az épület a terepváltásra is tudjon tömegmozgással (elcsúsztatással) reagálni. Így mintegy a rézsű folytatásaként tud a sportcsarnok a pályák felé lelépcsőzni. Mindez együtt - a szintbeli tagozódás, a tömegek elcsúsztatása - az egyébként nagyméretű épület látványát kisebb léptékű elemekre bontja. A klasszikus egyirányú szerkesztés elhagyásával sikerült elérni, hogy minden fontos nézőpont felé az épület „arccal" forduljon, legyen ez a Margit utca, a sétány, vagy akár a szabadtéri pályák területe.

Tartószerkezet

A csarnok tetőszerkezetének kiválasztásánál az építészeti elképzelést szolgálva, a lehető legolcsóbb megoldást kerestük. Az elképzelt párhuzamos övű, vízszintes főtartók anyagválasztásánál megvizsgáltuk a különböző lehetőségeket.

A hazai előregyártó üzemek termékeit végigvéve, mérlegelve, több üzem tervezőjével konzultálva megállapítottuk, hogy a közel ötven méteres (44 m) fesztávra nem gyártanak feszített vasbeton tartókat. A rétegelt - ragasztott fatartókat párhuzamos övű, vízszintes gerendaként a hazai gyakorlatban 36–42 méteres támaszközig gyártják. Elméletileg nyilván nem lenne akadálya a tervezett 44 méteres fesztávra legyártani a gerendákat, de két szempont miatt nem tartanánk gazdaságos szerkezetnek: az építészeti kialakításból adódó keretállásnál már csak páros főtartókkal lehet megoldani az áthidalást, illetve a párhuzamos övű kialakítás esetén a mértékadó igénybevételből számolt keresztmetszet a tartó teljes hosszára érvényes, gazdaságtalanul.

Magyarázó ábra
16/16
Magyarázó ábra

A tervezett acél rácsostartók a tíz méteres pillérállásban elhelyezkedő monolit vasbeton pillérekre ülnek fel. Magasságuk 2,80 m, a közelítő számítások szerint a mértékadó öv rudak HE-B 280-as szelvényből kialakíthatók. A szaruk távolsága lehetővé teszi egy egyszerű, HE-A szelvényes, folytatólagos többtámaszú szelemenrendszer kialakítását. [...]

Épületgépészet

Sportcsarnokok létkérdése manapság az üzemeltetés költségek alacsony szinten tartása. Kívánatos ugyanakkor, hogy teltházas nyári rendezvény esetén a csarnoktér szellőző levegője hűtött legyen a sok esetben elviselhetetlenül magas külső hőmérséklet miatt. A létesítmény hőellátását és ezzel együtt hűtését is kútvízre alapozott hőszivattyúval kívánjuk biztosítani. [...]


A Bíráló Bizottság értékelése

1. sz. pályamű

Tájolása megfelelő. Tereprendezési javaslata nem kimunkált. A tervezett, mintegy 3,0 méteres tereptörés gazdaságosan nem alakítható ki.
A sportolói parkolókat nem oldotta meg (nincs autóbusz parkoló).
Alaprajzi szervezése általában jó, de előnytelen az egyik lelátó oldalról történő nézőtéri megközelítése. Nem kedvező, hogy az előcsarnok funkcionális egységéből a vizes helyiségeket a küzdőtér két rövid oldalára telepítette, közöttük közvetlenül a büfével.
Az öltözőrendszere alapvetően megfelelő, bár részleteiben hibás.
A csarnoktér megvilágítási rendszere elfogadható. Szerkezete a sűrűbb alátámasztásokkal gazdaságosabb lett volna.
Épületgépészeti rendszere elfogadható, beruházási költsége magas.
Alaprajzi szervezése eredően terjengős.
Sporttechnológiai leírást a terv nem tartalmaz.
A sportolói és a közönségforgalom elválasztott, az épület egy része három szintes; gazdaságtalan.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.