Cassia Coop képző központ Szumátra szigetén
A harmadik világ nehéz helyzetben lévő közösségeinek sorsán próbál enyhíteni a norvég TYIN tegnestue Arkitekter csapata. Egyik legújabb munkájuk a 2011-ben mindössze három hónap alatt elkészült oktató-képző központ Indonéziában, amely a fahéjat termesztő helyiek munkájához ad egyszerű, funkcionális - és nem utolsó sorban földrengésbiztos - építészeti keretet.
2010 őszén kezdődött a fahéj termesztését segítő Cassia Coop képző központ épületének tervezése. A történet egy francia üzletember, Patrick Barthelemy látogatásával kezdődött. Szumátra szigetéről egyenesen Trondheimbe, az irodánkba jött egy magával ragadó történettel és egy fahéjjal teli aktatáskával. A történet egy része arról szólt, hogy Szumátra egy bizonyos területéről származik a világon elfogyasztott fahéj mennyiségének 85 %-a. Továbbá Patrick kisemmizett, alulfizetett munkásokról beszélt, akik hosszú napokon át biztonság és higiénia nélküli üzemekben dolgoznak. A történet mély benyomást tett ránk. Egy év után Szumátra délnyugati részén, a fahéjfa-erdők mélyén találtuk magunkat, készen arra, hogy megtervezzünk és felépítsünk egy fenntartható módon működő oktató-képző központot a helyi földművelők és munkások részére.
A Cassia Coop képző központ egy különleges intézménnyé vált azzal a nem titkolt szándékkal, hogy jobb legyen versenytársainál, nem csak a minőség, hanem mindenekelőtt az etika területén. A központ célja, hogy új mintát állítson fel a társadalmi szempontból jól működő vállalkozások számára. A helyi földművelők és munkások valódi fizetést kapnak, emberhez illő egészségmegőrzési programban vehetnek részt, valamint lehetőségük nyílik iskolába járni, képzéseken részt venni. Ráadásul, a Cassia Coop üzemei higiénikusak és biztonságosak.
Az építészeti koncepció lényegét egy nehéz - tégla és beton - alapozáson nyugvó könnyű, fa szerkezetű épület adta. A fa tartószerkezet olyan érzést közvetít, mintha a fahéjfák között, az erdőben lennénk. A Cassia Coop képző központot egy pár fenséges durián (magas, terebélyes, örökzöld, sűrű lombú fa) köré építettük, ahonnan festői kilátás nyílik a Kerinci-tó felé, fahéjfákkal a háttérben. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan hozzunk létre egy természetes módon átszellőztetett, megfelelő klímájú teret a mintegy 600 négyzetméteres tetőfelület alatt. Az iroda korábbi hasonló jellegű projektjei során szerzett tapasztalat és tudás nagyban segítette a munkánkat, amelynek sarokpontjait a hőtároló tömeg kihasználása, a bejutó napsugárzás minimalizálása és a széles ereszek adták meg.
Az épület két fő anyagból készült: helyben gyártott téglákból és a fahéjfák törzséből. A törzsek a fahéjtermesztés melléktermékei, a helyiek kevésre becsülik. Ezt az igazságtalanul alacsony státuszú anyagot használtuk fel szinte mindenre, a fő tartószerkezet elkészítése mellett a belső tér kialakításához is. A mesterségbeli fortélyok helyben adottak voltak, amelynek többek között az ajtók és ablakok készítésekor magunk is szemtanúi lehettünk.
A hatalmas tetőfelületet Y-alakú faoszlopok tartják, amelyeket a beton alapozáshoz rögzítettünk fém szerelvényekkel. Az oszlopok elhelyezése az alaprajzhoz igazodik, míg maga a rendszer szilárdságot és merevséget biztosít a konstrukciónak. A masszív tetőfelület alatt öt téglaépület található, köztük egy kis labor, oktatótermek, irodák és konyha.
Az épület léptékéből és az igen szűk, három hónapos időkorlátból adódóan az egyik legfőbb kihívást a szállítás megszervezése okozta. Hetven munkás és nyolc bölény szállította a fát az erdőből az építkezés helyszínén felállított fűrészmalomba. Az egész munkát tíz egyszerű részletre redukáltuk. A tervezés során alkalmazott gyakorlatias megközelítés tette lehetővé az épület megvalósítását a helyi, képzetlen munkaerővel is.
A projekt másik fő kihívása az ezen a területen gyakori földrengések figyelembe vétele volt. A 2011 októberében elkészült szerkezet jól vizsgázott: túlélt már jó néhány, a Richter-skála szerinti 5-ös vagy afölötti erősségű rengést. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a különböző anyagú alkotóelemek eltérő frekvenciával rezegnek. A Cassia Coop képző központ ezidáig kiállta a természet erőinek próbáját. Reméljük, az épület teljesíti küldetését, biztonságos, higiénikus és társadalmilag fenntartható munkahelyet biztosítva a helyi földművelőknek és munkásoknak.
szöveg: TYIN Architects
fordította: Garai Péter
19:27
Eike Roswag, aki a hét végi Építészkongresszus vendége, Bangladeshben hasonlót alkotott a METI iskolát megtervezve - de csak hasonlót. (Két körúti ház nagyságrendekkel jobban hasonlít egymásra, mint az itt látható indonéz és az a bangladeshi, amúgy egyaránt szélsőségesen organic épület.) Mindkét építmény jópofa és tanulságos, nekem Herr Roswag-é jobban tetszik. Inkább tettenérhető benne a használhatóság, a célszerűség, továbbá zseniálisan alkalmazkodó építészi gondolatokat rejt. Például ilyen a tantermek mögötti odúszerű búvóhely és dühöngő (amelynek ablakai végre egyszer az építész életben okkal nyílnak összevissza a falon :-), másrészt az osztálytermek színes ajtói. De ez is klassz itt, szó se róla.