/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Örökség

Csak morgás – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről

1/4

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

?>
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
?>
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
?>
A monolit vasbeton szerkezet már kész a kábeltető fogadására. Forrás: Győriterv
?>
A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás
1/4

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Csak morgás  – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről
Épületek/Örökség

Csak morgás – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről

2020.07.15. 18:09

Cikkinfó

Szerzők:
Halmi Nándor

Földrajzi hely:
Győr

Vélemények:
1

Dosszié:

Úgy tűnik, a Győri Nemzeti Színház sorsa sokakat érdekel. Halmi Nándor építész 1969-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. Pályája a Győri Tervező Vállalatnál indult. Jelen volt a színház építésekor. A színház bontásának áprilisban felreppent híre kapcsán elindult polémiához kapcsolódva fogalmazta meg gondolatait. 

Régóta nem Győrben élek, már keveset tudok a színházi életéről, de építését napról napra követhettem, mivel 1969-től 1975-ig a Győri Tervező Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai épületében dolgoztam. A tervező csoportnak ugyan nem voltam tagja, de az építkezésen többször jártam, utoljára a vasbeton falszerkezet legtetején, még a kábelek behúzása előtt. Lenyűgöző mérnöki munkának látszott, ma is annak tartom. Nem tudom, ki található meg a hajdani tervezők közül, aki még kérdezhető lenne, elsősorban a telepítés indokairól, mivel nyilvánvaló kellett legyen, hogy egy ilyen befogadóképességű, ilyen színpadtechnikai paraméterekkel rendelkező színház tömege feltétlenül eltér majd a győri belváros léptékétől. Lehet, hogy ma inkább ezt is zöldmezős beruházásként indítanánk, még inkább környezettudatos barnamezősként, mindenesetre az 1960-as években még egész természetesnek tűnt, hogy a színház épülete a város szívében helyezkedik el. (De hogy mennyire nem egyszerű egy ilyen jelentőségű telepítés helyét eldönteni, azt legjobban a budapesti Nemzeti Színház furcsa vándorlása mutatja, a Deák tértől a Lágymányosi hídig, a város legközepétől a Duna-parti új területfoglalásokig.)

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
1/4
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Szeretném, ha tovább működne a győri színház, közben pedig tudom, hogy a jelentős építmények eltűntetése természetes dolog egy település életében. Időről időre többféle igény feszíti a bontást: hol a romlás, hol útban van valami, vagy hely kell valami fontosabbnak, hol a pénzhiány vagy bőség, hol meg a politika, a divat, a közösség elvárása és felháborodása, leginkább és legegyszerűbben azonban az ingatlantulajdonos saját elképzelése (a tulajdonhoz való jog). Várfalakat talán ma nem rombolnánk már le, de 1820-ban egy új világ beköszöntéseként üdvözölték a győriek a bontás kezdetét. Az erőd határozottan útjában állt a kapitalista – ha úgy tetszik: polgári – kibontakozásnak. A Tűztorony is „kényszerűen" tűnt el 1895-ben; a Baross utca gyalogos utcává alakítása óta akár hiányolható is. (Sürgősen megjegyzem: eszembe nem jutna, hogy visszaépítse a város!) 

A Győrben most élők bizonyára pontosabban érzik, mennyire komoly vagy ötletszerű a színház lebontásának felvetése, kívülről egyelőre nem lehet megítélni, sem befolyásolni. Amiért mégis írok, csak egy kis morgás:

A formalizmus eminens esete, ha valaki úgy képzeli a „felújítást", hogy a színház jellegzetes sziluettjét megőrzendő a függesztett tetőszerkezet helyett azt imitáló vasbeton födém épülne. A „síugrósánc" ugyanis nem az építész által elképzelt érzésvonal, hanem a kábelszerkezet erőjátéka adta szükségszerű forma. 

Nem hiszek én a többszintes földalatti gépkocsitároló + fölötte nagy belvárosi park konstrukcióban. A színház elbontásával keletkező háztömbnyi telek, közvetlenül a történelmi városmag határán sokkal értékesebb annál, semhogy sokáig üresen álljon. Mekkora üzlet a városnak! Nota bene nem hiszek én a nagy kapacitású gépkocsitároló-rendszerek településeket meghatározó szerepében sem. Érdekelne (de nem láthatom), mit fognak kezdeni a városok 30-40 év múlva a rengeteg, építményekbe begyömöszölt parkolóhellyel, mert a 21. század második felét bizonnyal nem a magántulajdonú személyautók uralják majd. Fizikai képtelenség a jelenlegi helyzetet soká fokozni: ki kell találni valamit helyette! 

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
2/4
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Rendkívül fontosnak tartjuk egy-egy település harmonikus városképének megőrzését, közben nem vesszük észre, hogy a város képe sokkal több, mint a „turisztikai városkép". Nem gondosan megőrzött látvány, hanem a naponkénti változás. A harmonikus városkép a jól működő város képe. Az egymás kezét fogó, egymást váltó generációk – egyáltalán nem „megfagyott" – muzsikája ez, nagyon is forró és célszerűen változó állapot. Egyensúlyozás, amit feszítő igény, lendület, műveltség és alázat befolyásol.

És ne feledkezzünk meg a városkép kapcsán az épületek belső tereiről! A város lakói számára a külső és belső terek elválaszthatatlanok. Aki járt a győri színházban, tisztában van vele, milyen remek terei vannak a közönség számára, a színészek pedig hangoztatják a színpadterek csodás lehetőségeit. 40 év óta pl. az is része a győri városképnek, hogy ki lehet könyökölni az előadás szünetében a város felé, mert ismerősök szívesen járkálnak arra, néhány mondatot váltandó.

Olcsóbb bontani és újat építeni!? Nem ilyen egyszerű, ne higgyük el elsőre. Persze el lehet játszadozni a „dilemmával" (igen, a jelenlegi kábelszerkezetű lefedés mellett is szóltak annak idején gazdasági érvek), csakhogy nem erről van szó. Egy dinamikusan fejlődő város meghatározó középületéről van szó. 

Színházba menni nem hétköznapi dolog. A színház a város ünneplőruhája; nem azért készül, mert az jó üzlet, hanem azért, mert színházba menni jó. 

Halmi Nándor 

A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás
4/4
A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás

 

Halmi Nándor 1969-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. Pályája Győrben indult. A Győri Tervező Vállalatnál, majd a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tervező építészként elsősorban településrendezési terveket készített: számos Győr-Sopron megyei község összevont rendezési tervét, Pápa város általános rendezési tervét, városi tömbrehabilitációkat és -feltárásokat, főképpen azonban É-Dunántúli városok lakótelepeinek elrendezését, később egyes épületek kiviteli terveit is. Ezen munkáihoz tartozott, hogy rendszeresen részt vett országos településtervezési tervpályázatokon. 

1978-tól Budapesten él. A Szövterv tervezőjeként motelt, iskolát + kollégiumot, vállalati üdülőt és több lakóépületet tervezett - jó részük meg is valósult. 1981-től a közigazgatásban folytatta: fővárosi kerületeknél, majd a Fővárosi Tanácsnál, később Zsámbékon hatósági ügyintéző volt. 1992-94 között az Ybl Miklós Főiskolán néhány szemeszteren át településtervezési gyakorlatvezetőként óraadó tanár volt. 1997-ben - pályázat útján - az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatóságának vezetője lett. Ezt a munkáját a hivatal 2001. évi átalakítása után, 2003-tól is igazgatóként folytatta. 2008 óta nyugdíjas.

 

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (1)
P. Imre
2020.07.16.
08:42

Ld. ÉF facebook

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk