Családi ház, Halásztelek
A megrendelő által átadott tervezési program részletes helyiséglistát és egyéb megrendelői igényeket tartalmazott, mely jó kiindulás volt a ház megformálásához. Vezető tervező: Szoják Balázs; építész munkatárs: Klie Ágnes, Riedel Miklós.
környezet
Az építési telek a település szélén, a Duna ártere mellett, sajátos atmoszférájú területen, a töltés mentén fekszik. Az adott helyrajzi számú hosszanti telek lényegileg vízszintes és ÉNY-DK tájolású. Az utcában a tervezési telek környezetében kizárólag oldalhatáron álló, főként egy-két lakásos lakóépületek találhatóak, változatos építészeti kialakítással. Településképi jelentőségű épület a tervezendő épület közelében nincsen.
tervezési program
A tervezési program a telek adottságait jól kihasználó, korszerű vonalvezetésű, kétszintes családi ház volt, ahol az általános lakófunkciókat a földszinten kialakítandó 2 állásos garázs-műhely és egy elkülönülő irodarész egészíti ki. A funkcionális igények és a telek formája összességében kisebb, elhúzott, osztott tömegű épület kialakítását eredményezte. A funkciók az épület két egymástól elkülönülő tömegébe kerültek, amelyeket a közöttük létesülő nyitott közlekedő-lépcsőház tér köt össze, ebből nyílik az iroda és a gardrób. E köztes tér teszi átláthatóvá az épületet, az utca felőli bejárattól egészen a töltés felé néző kertig. Innen juthatunk fel egy egykarú lépcsőn az emeletre ahol a hálószobákból szép kilátás nyílik a töltésen túlra. A házra jellemző hangulatelemként, szép átlátású, intim hangulatú beugrókat, kertrészeket alakítottunk ki a belső terek kiegészítéseként. A tervezési program alapján valamennyi helyiségnek természetes megvilágítást, optimális tájolást, és a lehetőségekhez mérten kilátást biztosítottunk. A megrendelő által átadott tervezési program részletes helyiséglistát és egyéb megrendelői igényeket tartalmazott, mely jó kiindulás volt a ház megformálásához.
telepítés
A telken a beépítési módnak megfelelően, egyetlen épület oldalhatáron történő telepítését terveztük. Az épület tömege a telek hosszanti adottságaihoz viszonyulva nyújtott és osztott kialakítást kapott. Az így kialakuló épület kontúrvonalával a két oldalkert használhatóságát és intimitását tartottuk szem előtt. Az oldalhatáron álló homlokzat vonala a telekhatártól 1 méterre került.
építész tervező: Szoják Balázs okl. építészmérnök, vezető tervező - Szoják és Társa Építész Studió Kft.
építész munkatárs: Klie Ágnes, Riedel Miklós
statikus tervező: Kerek István
gépész tervező: Fok Zoltán
14:00
még 1-2 kép kellene a teljességhez,és nem biztos hogy feketefehér
de lehet akkor sem értem a 86fokos kimozdulást az irodafalnál.
tudom hogy milyen nehéz 30 méter hosszú házat kitalálni oldalhatáron, mégis zavar hogy bejárat-nappali 25 m, napplaikanapé-hálószoba 45m körül lehet közben egy lépcső. elég sportos
05:48
A cikket értékelni nem lehet, hiszen ez nem egy cikk. A műszaki leírásból kiragadott részlet sem állja meg a helyét. Vagy a teljes műszaki leírást közöljék, hogy teljes képet kaphassunk az épületről, vagy valóban írjanak hozzá egy "igazi" cikket.
Az épület külső megjelenése az én tetszésemet elnyerte.
08:49
@Bellius: valóban, ez műleírás, vagyis szerzői közlés. ez lenne a lényege. teljes műleírásokat azért nem közlünk, mert azt a középutat keressük ami építész és nem építész olvasók számára egyaránt élvezhető.
08:20
@zsuppanandras: 1.) a "nem építész" olvasók számára véleményem szerint így is túl "száraz" az anyag
2.) a szakmai körnek pedig igencsak hiányos, és így nem értelmeheztő teljes egészében
3.) ebben az esetben hogyan "értékeld a cikket", ha ez nem is egy cikk, hanem egy közlés? A szavazati rendszert szerintem is át kéne gondolni
Többnyire én ezért nem is szoktam teljes egészében elolvasni a cikket, szavazni meg egyáltalán nem.
08:31
@Bellius: a szavazati rendszer mindenképpen át lesz gondolva, ezt régóta érzékeljük, hogy a jelenlegi formájában értelmetlen. lehet hogy megmarad belőle vmi, lehet hogy nem. idén még úgyis lesznek egyéb változások is :)
10:14
@zsuppanandras: És ezen változások meglépése során figyelembe lesznek véve a korábbi brénsztorming cikkhez fűzött hozzászólásokban megfogalmazott észrevételek, javaslatok érdemi részei is-e? (ugye milyen szép mondat lett ez? ;)
10:37
@sityu: ezen változások hosszú és bonyolult, sokszereplős folyamat eredményeként formálódnak :)
18:38
Érdekes lehetett volna minden oldalról fotót látni az épületről!
Ami viszont igazán furcsa, az a csatolt tervek műszaki és esztétikai minősége. Nyilván oka van annak, hogy miért hiányosak a méretezések (főleg az emeleten), a nyílászárók alig értelmezhetők (parapetmagasság alig van; sok helyen a külső oldalon, vagy kitakarja a bútorozás; nem lehet tudni, hogy melyik ablak és melyik ajtó). Az emeleti alaprajzon az a 2 falszakasz a nyílásokkal... A lépcső első fellépésének ábrázolása az emeleten... Vannak viszont fák és kültéri bútorok.
Ilyenkor látszik meg nagyon, hogy milyen fontos a szerkesztési fázis. Lehet az építészeti tartalom bármilyen magas színvonalú (amit nem is vitatok), egy szépen és logikusan, átgondoltan előadott terv magáért beszél.
13:08
szerintem kétféle pontozás kellene, egyrészt a bemutatott művet lehetne értékelni, másrészt magát a szöveges-képes-fotós produktumot
13:34
@Bulcsu Tamás: csak ötlet a részemről de én különválasztanám a két dolgot műfajilag: műleíráson alapuló épület- és tervközlések esetén magát a művet lehetne pontozni, hiszen ebben újságírói munka gyakorlatilag nincs (legfeljebb szerkesztői). vitacikkek, épületkritikák, riportok és elméleti írások esetében pedig arról lehetne véleményt nyilvánítani, hogy kinek mennyire tetszett maga a cikk.
gyors változásra mindenesetre ezen a téren ne számítsatok :)
16:06
@zsuppanandras: az én részemről is csak egy ötlet (tovább offolva a cikket):
Tekintve, hogy a cikkek alatti hozzászólások közt elvétve található olyan, hogy 'de rosszul volt ez a cikk megírva', meg 'minősíthetetlen fotók egy szuper házról'; tehát gyanítható, hogy az olvasók jórészt inkább a bemutatott épületet szokják értékelni (annak ellenére, hogy a szöveg a cikk értékelésére szólít föl).
Ergo: megfontolandó lenne a cikk-értékelést átfordítani épület-értékeléssé (egyszerűen csak kicserélve a szöveget a drupal sablonban).
Természetesen fontos dolog az, hogy az újságírók teljesítménye is mérlegre kerüljön, de ha ilyen értékelés hiányozni fog a lapról, akkor talán könnyebb lesz találni egy drupal-zsonglőrt, hogy illesszen egy mezőt az adatbázisba, meg rittyentsen vagy 10 sort (lehet, hogy 100 is megvan) a sablondzsungel megfelelő helyére (vagy egyszerűen csak betegye a megfelelő plugint).
De meg egyébként is: vihar ez a biliben, ugyanis én nem találtam semmiféle olyan zugot itt a weblapon (a cikk alján kívül), ahol megjelenne ez az értékelés; pedig célszerű lenne, ha lennének mindenféle toplisták/statisztikák (minden idők legjobb/legrosszabb; elmúlt nap/hét/hónap; legjobban induló; legtöbbet változó; legkisebb/legnagyobb szórás; kategóriák szerint stb.)
10:37
Az alaprajzban van valami, nekem a kis udvar a nappali és az iroda között tetszik, de kívűlről nem túl mutatós, főleg a bejárat felől nagyon unalmas a ház. Reális az a 2.8-as átlag szerintem. A cikk meg csak egy részlete a műleírásnak, az sem ér sok pontot.
09:06
hogy lehet egy ilyen szép, arányos háznak 2.8-as átlaga? komolyan?
09:36
@gramercy: hogy lehet az, hogy bármilyen cikket felteszünk, jön valaki, és azonnal ad rá egy egyest, függetlenül attól, hogy mi a tartalma?
09:56
@gramercy: Ha jól értem, itt nem a házat, hanem a cikket kell pontozni. Oda is van írva: "Értékeld a cikket! (Érdemes elolvasni? Ha igen: 5*) Itt tehát nem az építészetet vagy a cikk témáját, hanem a zsurnalisztikát kellene értékelni. Lehet ugyanis egy jó házról rossz cikket, ill. egy rossz házról jó cikket írni. Bár sokan biztos csak a képeket nézegetik (bevallom néha én is.)
10:45
@MZ: azt hiszem, ez elég konfúz. ha jó a ház, akkor érezhetem úgy hogy érdemes volt elolvasni. ha rossz a ház, akkor is lehet érdekesen rossz. és persze lehet jó cikk kevésbé érdekes házról stb. (bár ennek a megközelítésnek inkább kritika esetében van értelme). én személy szerint úgy érzem, hogy ez az értékelés annyi mindent jelenthet, hogy nem jelent semmit.