Családi ház Kisszékelyen
A Tolna megyei településre tervezett családi házat Csépke Tamás. Célja egy egyszerű, de mégis kortárs épület megfogalmazása volt, ami a hely épített környezetére jellemző jegyeket hordozza magán.
Kontextus
Kisszékely Tolna megyei falu, a Tolnai-hegyhát vonulatai között terül el. A települést körbe ölelő dombok természetes védelmet képeznek és egyedi panorámával keretezik a községet. Ebben a völgyes, dombos környezetben egy déli lejtőn hosszan elnyúlva, a tájra és a településre nézve van a tervezési helyszín. A község visszafogott épített környezete olyan hangulatot áraszt, mintha megállt volna az idő. Arculatának legmeghatározóbb elemeit a családi házak és a település jellegzetes struktúrája jelenti. A hosszú telkek és oldalhatáros beépítések, viszonylag szűk, de használható udvarokat eredményeznek. Hagyományos, visszafogott családi házak követik egymást, jelentősebb középület csak a település felé magasodó templom jelenti.
Környezet és helyszín
A tervezési helyszín nyílt szántóföldi területen fekszik, amit a táj dombos megjelenése keretez, csak egy-két épített elem jelenik meg. A településre jellemző keskeny hosszú telkek adják a helyszín alapját, ezekből két szomszédosat vontam össze. A terület egy beépítetlen útról nyílik, így némiképp eltér a megszokott települési képtől. Az összevont telek hosszirányú formája és kiterjedése déli irányba, alapjában határozták meg az épület elhelyezésének módját.
A tervezési terület amellett, hogy közel helyezkedik el a település központjához, mellékutca jellege miatt kialakulatlan képet mutat. A falu temploma meghatározó elemként van jelen, emellett csak a telekkel szemben álló ház jelenik meg építményként. A környező egyéb telkek üres területek, a déli oldalról a partfal és fasor keretezi a helyszínt.
Koncepció
A tervezés során a településre jellemző beépítési struktúra adta az alapot. A hosszúházas forma továbbgondolása, az épületek egyszerűsége és visszafogottsága fontos szempontok voltak. Cél volt, hogy a tervezendő ház konkuráljon a templom falu felé magasodó homlokzatával - mivel ez a két épület jól látható a déli lejtőn, inkább simuljon bele a területbe és teremtse meg azt a meghittséget, ami azt jellemzi.
A telekösszevonásból adódott, hogy az épület szabadon álló formában is elhelyezhető a telken. Ez a beépítés több előnnyel is jár, egyrészt kedvezőbb helységkiosztást tesz lehetővé, az egyes helyiségek benapozását kedvező irányba befolyásolja, illetve jobb kilátást enged a környezetre.
A terület nyitottságára reagálva két épületet helyeztem el a telken belül. Ezzel a beépítéssel célom volt, hogy lokálisan, „kicsiben" öröklődjön tovább a településre jellemző morfológia. Emellett olyan mikrovilágot szerettem volna létrehozni, ami intimitást kölcsönöz a helynek azáltal, hogy az épületek között egy védett kert alakul ki.
Az így kialakuló főépület és „pajta" vagy melléképület megjelenése alapvetően eltér. A ház tömör, masszív megjelenésű, kinyúló eresszel, míg a melléképület könnyed, egyszerű.
Kert és telek
Az oldalkertekben bokros, cserjés növények övezik a házat, míg a kerítések mentén zöld falként jelenik meg a sövény. A hátsó kert követi az épületek elhelyezésének ritmusát, így két részre tagolódik: a ház mögötti tágas rétre és a melléképület sávjában gyümölcsfákkal tűzdelt részre, ami természetes vizuális határolást képez a templom felől.
Funkciók és terek
A pályázat során kapott tervezési program nagy méretének kezelésében is szerepet kap a két tömegben történő megfogalmazás. A főbb funkciók a családi házban kaptak helyet. Ennek térszervezését a közös légterű konyha-ebédlő-nappali térsor határozza meg. Ez jelenti a ház központi elemét, ahol a család összegyűlik. A szülői háló és dolgozó szoba a nappali terek déli irányába kerültek, míg a fiatalok szobái az ellenkező oldalra. A szabadon álló telepítés miatt kedvező benapozás biztosított mindegyik helyiségnek. A fürdők elhelyezésnél szempont volt, hogy a szülői fürdő privát legyen, míg a fiatalok szobáihoz tartozó vizes helyiségeket a vendégek is közvetlenül elérik. Az épületen belül a nappali terek előtt található lépcső követi a terep lejtését és átmenetet képez az előtér és étkező között, a süllyesztés hangsúlyozza a nappali központi jellegét.
A melléképületben kap helyet az autóbeálló, ami a telekre vezető út irányába nyit. A vendégszoba és a hozzá tartozó vizes helyiségek külön a háztól, ebben az épületrészben kaptak helyet. A nagyméretű fedett terasz közvetlenül szemben található a nappali- és konyhával, így a hasonló rendeltetésű zárt és szabadban lévő, de fedett terek vizuálisan kapcsolatban vannak egymással. A ház tetőtere gépészeti berendezéseknek biztosít helyet, szükség eseten tárolóként is használható, a mosdóból lenyíló padlásfeljárón keresztül.
Anyagok és szerkezetek
A családi ház épített falazatát jó hőtároló tömeggel, megfelelő hőszigeteléssel láttam el. Fedését üres fedélszék biztosítja, hagyományos állószékes megoldással. A homlokzatok vastag vakolattal fedettek, enyhén durva megmunkálással felhordva. A fedést kiselemes sötét színű kerámiacserép biztosítja. A nyílászárók körül fa keretezés jelenik meg, finoman hangsúlyozva azokat.
A melléképület szerkezetét faváz alkotja lécezéssel, ezáltal könnyedebb megjelenést kölcsönözve annak. A garázs és vendégszoba területén a burkolatot lécezés biztosítja, ami a fedett terasz mentén az oszlopokra szerelt, nyitható szárnyakat is fedi. A vendégszoba tömör elemként ékelődik az épületbe, ennek határoló szerkezetei a megfelelő komfort érdekében hőszigeteléssel vannak ellátva.
Energetikai koncepció
A telken való elhelyezkedés alapjaiban határozza meg az energetikai koncepciót. Az észak-dél irányú tengelyen lévő tájolás miatt, rövid déli homlokzat alakul ki, de a nap útja során az épület minden oldalát éri. Ehhez kapcsolódóan a ház formájának kialakításakor szempont volt, hogy az alapvető geometria közreműködjön az energetikai kialakítás során. Az épület külső határolószerkezeteit hőszigetelt falazott falak adják, amiken a tetőszerkezet jóval túlnyúlik. Így nyáron a meredek szögből érkező napsütéskor árnyékot vet, télen viszont a nagy nyílászárókon keresztül lehetővé teszik a természetes melegítő hatást. A nagyméretű nyílászárókon keresztül a nap egésznap kellőképpen bevilágítja a belső tereket.
A területen vezetékes gázkapcsolat nincs, ezért a valamennyi fogyasztó energiaellátását elektromos áram kell biztosítsa. A fűtési rendszert felület- és padlófűtés biztosítja, elektromos kazánnal és hővisszanyerős légcserélővel. A gyorsabb felmelegedés érdekében kiegészítésként egy kandalló is megtalálható az étkező-nappali határán. A melléképületben található helyiség révén kisméretű és időszakos használatú fűtését kandalló biztosítja. A használati melegvizet mindkét épületre vonatkozóan villanybojler biztosítja, az esővíztartájban összegyűjtve felhasználható öntözésre. Az épület kialakításából adódóan nyári meleg esetén kereszt irányba kiszellőztethető.
Csépke Tamás