Épületek/Középület

Csónakház vagy kosárlabdacsarnok?

1/27

Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs

?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
?>
1/27

Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs

Csónakház vagy kosárlabdacsarnok?
Épületek/Középület

Csónakház vagy kosárlabdacsarnok?

2016.09.06. 15:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Szerdahelyi László, Csécsei Ákos

Földrajzi hely:
Székesfehérvár

Kosárlabda edzőcsarnok

Tervezés éve:
2015

Építés éve:
2016

Stáblista

építész vezető tervező: Szerdahelyi László (Aspectus Architect Zrt.)
építész munkatársak: Csécsei Ákos, Bali Dóra, Nagy Henriett 

tartószerkezetek: Frigyesi Ferenc (MI.V. Mérnökiroda Kft.)
épületgépészet: Domina András (Kőrös Consult Kft.)
épületvillamosság: Üveges Zoltán (Artrea Consulting Kft.)

tűzvédelem: Csuba Bendegúz (Optomm Mérnök Iroda Kft.)
út, közlekedés: Kiefer Richárd (Újlak Mérnökiroda Kft.)
sporttechnológia: Judik Zoltán
akusztika: Csott Róbert 

kivitelező: Market Zrt. 
megbízó: Euréka Park Kft. 

Letölthető dokumentumok:

A nemzeti kosárlabda válogatott és az utánpótlás csapatok számára készített Szerdahelyi László csapata, az Aspectus Architects edzőcsarnokot. A fával borított épület és az előtte lévő növényfal a lábakra állított vízparti megjelenést idézi, akár egy csónakház. A tervezésnél nem csak a tóparti kapcsolat, hanem a faállomány megtartása és az Alba Medical Hotellel való együttes tömegkompozíció is fontos szempont volt. 

Beépítés, építészeti kialakítás

A telek jelenlegi kihasználtsága megengedi, hogy a székesfehérvári Alba Medical Hotel mellett a további bővítés megvalósuljon. A sportcsarnok tervezését célzó korábbi vázlattervekben megvizsgált beépítési változatok - hotellel egybeépített, föld alá teljesen vagy részben lesüllyesztett, szabadon álló (tópart, illetve a Liget sor mellett elhelyezett) változatok - közül a hotellel egybeépített beépítési módot dolgoztuk ki.

A hotel tóparti homlokzatsíkjának vonalára rendezett, ugyanakkor a tópart vonalát érzékenyen követő - finom vonalvezetéssel tördelt -, részben lábakra állított kétszintes fejépületrész és a csarnoképület egymástól elkülönülő, de egybeépített épülettömeget alkot. Az így létrejövő "U" alakú, "udvaros" beépítés által intim tér alakul ki a hotel és a csarnok között, ugyanakkor a lábakra állított épületátkötésnek köszönhetően nem szűnik meg a vizuális és közlekedési kapcsolat az udvar és a vízpart között. Az újonnan létrejövő beépítés a lábakra állított átkötéssel a vízparti megjelenést erősíti.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
1/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



A csarnok alsó sávjában a homlokzatfelület a hoteléval azonos: tömör, vakolt. Az előtte lévő növényfal a lábakra állított vízparti megjelenést erősíti, folytatva a lábakra állított épületrész pilléreinek ritmusát. A hotel horizontális tagolását folytató új tóparti homlokzat, a lábakra állított épületrész tömegének folytatásaként a teraszra "átlebegő" épített konzolos pergolakeret kialakítása biztosítja a két épület - hotel és csarnok fejépület - szerves kapcsolatát.

A csarnok épülettömegének felső részén megjelenő fa homlokzatburkolat szintén a tóparti megjelenést erősíti (csónakház jelleg). A kialakult, a szállodával együtt képzett épületvolumen beépítési paraméterei nem feszegetik a megengedett beépítési kereteket, annak messze alatta maradnak (beépítés, épületmagasság, stb.). A telepítésnél rendkívül fontos szempont volt a meglévő értékes faállomány maximális megtartása.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
6/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



A megvalósuló funkció, a sportcsarnok a profi kosárlabdázók mellett kiszolgálja a városlakók - iskolák, sportegyesületek, amatőr csapatok - tömegsportigényeit is. Az épület műszaki paramétereiben megfelel a nemzetközi FIBA előírásainak, ami magas építészeti, műszaki minőségi színvonalat követel. A tóparti terület épített környezetének jelenlegi színvonalát messze meghaladó beruházás valósulhatott meg, mely a terület rehabilitációjának egyik motorja lehet.

Tájolás

A csarnok hossztengelye északkelet - délnyugati tájolású, a Liget sorra merőleges. Az épület tájolásánál a sportolási használhatóság, a gazdaságos üzemeltetés, az építési hely, a telek természeti adottságain túl a szálloda adott telepítése játszotta a főszerepet.

Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
11/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



Elhelyezés

Építési hely: a telek egyik főbb sajátossága, hogy az önkormányzat szolgalmi jogot vezetett be, hogy a tó körbejárását biztosítsa, valamint, hogy a tó partjának karbantartási munkáit elvégezze. Ez a tóparttól, mint telekhatártól számított 10 méter, ami az új beépítéssel is biztosított marad. Az előkert 5, az oldalkert 3 méter.

Fontos szempont a szállodaépülettel alkotott együttes tömegkompozíció, a tóhoz való térkapcsolata, illetve a meglévő értékes faállomány megtartása.
A kosárlabda csarnok telepítésénél kiemelt szempont volt, hogy a tó, a Liget sor illetve a közpark felől egyaránt utcaképi szempontból városi homlokzat jöjjön létre. A meglévő faállomány megtartásával, a tó irányába "feltolt" U alakú beépítés jött létre. A fennmaradó telekrészen a parkolók és zöldfelületek kaptak helyet.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
18/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



A telket közútról csak egy helyen a Liget sorról lehet gépkocsival megközelíteni. Az épület forgalmát is ezen az egy helyen át kívánjuk bonyolítani. A kosárcsarnok és a hotel bejárata azonos tengelyre került, biztosítva ezzel a funkcionális igényeket. Az így kialakított bejáratok ellenére a különböző célú forgalom nem keresztezi egymást, telken belül jól elkülönülnek. A gyalogos forgalom érkezhet a Liget sor és a tóparti sétány felől egyaránt. Az épületegyüttes körül kerítés nem létesül.

Funkciók

Az épület a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének felkérésére a nemzeti kosárlabda válogatott, valamint az utánpótlás csapatok edzőcsarnokának készült. Az edzőcsarnok a szállodával együttesen biztosít helyszínt a válogatott edzőtáborainak, felkészülő meccseinek. Azokban az időszakokban, amikor a kosárlabdázok nem használják a termet, a városlakók számára lehetőség nyílik a küzdőtér használatára.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
20/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



Az épület két részre tagolódik mind tömegképzésében, mind funkcionálisan. A csarnokrészre a küzdőtérrel, illetve kétszintes kiszolgáló fejépületrészre a csapat-, bírói öltözőkkel, sportorvosi rendelővel, az egyéb kiszolgáló funkciókkal. A fejépületrészben a földszinten a kétnemű és akadálymentes vizes helyiségek mellett helyet kap egy ruhatár, két bírói öltöző, egy elsősegély nyújtó helyiség, illetve egy takarítószertár. Az épület délkeleti részén található a távhőfogadó központ, illetve a küzdőtérből nyíló sportszertár.

Az emeleten kap helyet a négy 17-20 fős csapatöltöző és a bemelegítésre szolgáló konditerem, valamint orvosi, sportdiagnosztikai szobák, illetve az épületgépészet. A küzdőtéren két edzőpálya és egy centerpálya, valamint egy futsal és egy röplabdapálya került elhelyezésre.

Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
23/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



Orvosi, sportdiagnosztikai helyiségek az emeleten

Az épület ezen funkcióját a kosárlabda edzőcsarnokot igénybe vevő sportolók számára alakítottuk ki. A csapat orvosa edzőtáborok, edzések ideje alatt használja ezeket a helyiségeket. Itt más, külsős egészségügyi tevékenység, orvosi szakrendelői funkció nem valósul meg. Az itt sportoló, öltözőket használó sportolók részesülnek a csapatorvos által nyújtott sportorvosi ellátásban.

Itt nincs labor, nem történik sem vizelet-, sem vérvétel. Az épület funkcionális jellegéből adódva állandó személyzeti helyiséget sem terveztünk ide. Minden személyzeti funkció (recepció, porta, takarító, karbantartó személyzet, stb.) a telken lévő medical hotelben van. Ennek földszintjén orvosi szakrendelés kap helyet - ez nem képezte tervezési megbízásunk tárgyát -, ebből kifolyólag ebben az épületrészben szakrendelők kialakítására nem is volt megrendelői igény.

Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
19/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



Tömegalakítás, megjelenés, homlokzati kialakítás

Az új épületegyüttes alapvetően két épülettömegre tagolódik és szervesen kapcsolódik a szálloda "lepény" épületrészéhez. A csarnoképület tömegét a funkcióból adódó geometria adja. Tetőformája alacsony hajlásszögű félnyereg, melyet az alul vakolt, felül faburkolat falfelület tagol. A csarnok északi homlokzatának felső részén bevilágító sávot helyeztünk el.

A fejépületrész (öltöző épület) tömeg- és homlokzati kialakításánál a hotel földszinti tömegével, homlokzati megjelenésével való szerves kapcsolat létrehozása volt a cél. A lábakra állított fejépület földszinti bejárata, aulája üveg függönyfal homlokzatot kap, ezzel kommunikálva a tóparti látvánnyal, a szálloda bejáratával. A szálloda és edzőcsarnok bejáratai közötti közlekedés a fedett nyitott árkád alatt válik biztosítottá.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
17/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



Környezetrendezés, kertterv

Speciális feladatot jelentett, hogy Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 7/2004. (II.24.) rendeletében leírtaknak megfelelően eleget tegyünk annak, hogy a tó medrének tisztításához 10 méteres „szabad" sávot hagyjunk, illetve 3 méter szélességű futó és sétautat jelöljünk ki. Ezek ismeretében külön feladat volt, hogy a köz és a szálloda vendégei is egyformán jól használhassák a területet.

A szállodát autóval és gyalogosan is a Liget sor felől lehet megközelíteni. A feltáró út felszíni, fásított parkolóban folytatódik, amelynek mérete meghatározza a kert látványát. A parkoló zöldfelületeiben talajtakaró, vagy alacsony cserjék kaptak helyet. A parkolót az előírásoknak megfelelően fásítottuk. Figyeltünk ugyanakkor arra, hogy olyan méretű és korona formájú fákat válasszunk, amelyek nem zavarják a belátási viszonyokat.


Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs
4/27
Kosárlabdacsarnok, Székesfehérvár - építész: Szerdahelyi László - fotó: Karcagi Balázs



A tervezési területen található fák nagy része, értékes, idős faegyed, különösen kiemelkedő nyárfa és fűz egyedek vannak a területen, amelyek utalnak a terület vízközeli élőhely jellegére is. 

A tóval határos oldalsó és hátsó kertrészben a meglévő fák hangulata dominál. Ezt egészítik ki szabályos nyírt, örökzöld sövénysávok és évelők, díszfüvek. Helyet kaptak színes lombú, valamint olyan cserjék is, amelyek télen a vesszőjükkel díszítenek. Az évelők kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy jelenlétükkel a víz közelségét hangsúlyozzuk.

A szálloda belső területeit a futó és sétaúttal keskeny ösvények kötik össze, amelyek egészen a tópartra vezetnek, két helyen stégben végződve. Mellette négyszögletes ülőkék vannak és vízkedvelő növények foltjai. A kertet sövénysávok és alacsony cserjefoltok határolják.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk